Korábban egyetlen férfi válogatottnak sem sikerült kétszer egymás után címet védenie, azaz zsinórban háromszor megnyernie a kézilabda-világbajnokságot. A dánok legutóbb 2017-ben szenvedtek vereséget vb-n, éppen Magyarországtól.

28 undefeated World Championship matches in a row by Nikolaj Jacobsen and co.🇩🇰 3 WC’s in a row. Unreal!

22.01.17: 🇭🇺❌
🇨🇱✅
🇹🇳✅
🇸🇦✅
🇦🇹✅
🇳🇴✅
🇭🇺✅
🇪🇬✅
🇸🇪✅
🇫🇷✅
🇳🇴✅🏆
🇧🇭✅
🇨🇩✅
🇦🇷✅
🇶🇦✅
🇯🇵✅
🇭🇷✅
🇪🇬❎
🇪🇸✅
🇸🇪✅🏆
🇧🇪✅
🇧🇭✅
🇹🇳✅
🇭🇷❎
🇺🇸✅
🇪🇬✅
🇭🇺✅
🇪🇸✅
🇫🇷✅🏆#handball

— Rasmus Boysen (@RasmusBoysen92) January 29, 2023

A hat évvel ezelőtti nyolcaddöntő után egy új időszámítás kezdődött: elküldték az akkori kapitányt, Gudmundur Gudmundssont és érkezett a későbbi sikerkovács.

Nikolaj Jacobsen csodát tett a dán válogatott kispadján, a szövetségi kapitány eddig még veretlen csapatával vb-meccsen, 2023-ban pedig ellentmondást nem tűrő támadójátékot bemutatva ülhettek fel a trónra.

Nikolaj Jacobsen (fotó: Jan Woitas via Getty Images)

A dánok 34 gólt lőttek a döntőben úgy, hogy összesen 50 alkalommal volt a kezükben a labda. Nem bízták a véletlenre, nem akartak esélyt adni a franciáknak, akik csupán kétszer tudtak egyenlíteni a mérkőzés során, vezetni pedig egyszer sem. Dánia döntős teljesítménye az egész tornán nyújtott gólátlaguknál, a 33,2-nél is jobb volt, ami már önmagában a legjobb az idei világbajnokságon. Ennél a teljesítménynél csupán egy csapatnak volt jobb gólátlaga korábban, két évvel ezelőtt szintén Dániának, 33,3-mal. Ha pedig az Elnöki-kupa későbbi résztevői ellen játszott meccseket nem számítjuk, a világbajnok a legjobb teljesítményt nyújtotta támadásban és védekezésben is.

Jacobsen csapata 72,8 százalékos lövési hatékonysággal sokkolta az ellenfeleket, ami a torna történetében a második legjobb Horvátország mögött, de az idei vb-n abszolút rekord.

Álomdöntő

A döntőt a stockholmi Tele2 Arénában rendezték, ami alapvetően egy labdarúgó stadion, melyet átalakítottak úgy, hogy 22000 néző befogadására alkalmas legyen. A finálét azonban még ennél is többen, 23050-en tekintették meg, és többek meglepetésére a franciák egyszer sem tudtak vezetni a találkozó során, folyamatosan csak futottak az eredmény után.

A finálé előtt csupán alig 24 percet pályán töltő, sérüléssel bajlódó Rasmus Lauge tizenegy lövésből tíz gólt lőtt és hőssé vált, de nem szabad elmenni a dánok tornafelfedezettjének teljesítménye mellett sem, Simon Pytlick kilenc gólt szerzett. Pytlick azonban góljai mellett olyan helyzeteket teremtett, hogy Lauge gyakran ajtó ablak ziccerben törhetett a francia kapura.

Niklas Landin ezúttal nem nyújtott emberfeletti teljesítményt, a második félidőben kapuscserével is megpróbálkoztak a dánok, Kevin Möller pedig fontos védéseket mutatott be, ami döntő tényező volt, hogy végig tudjanak vezetni. A francia csapatból a leggólerősebb Nedim Remili volt, hat gólt szerzett a 2020-as tokiói olimpiai döntő visszavágóján.

(EPA/Jessica Gow)

A bronzérmet Spanyolország szerezte meg, s a társházigazda Svédország elleni mérkőzés gólrekordot döntött. Korábban ennyi gólt egyetlen bronzmeccs párosításában sem szereztek a csapatok, mondjuk ez az összecsapás kissé futóversenyre is hasonlított.

Most goals in a World Championship bronze match in total:

75 (🆕 Sweden 36-39 Spain)
64 (2021: Spain 35-29 France)
61 (2007: Denmark 34-27 France)
61 (2017: Slovenia 31-30 Croatia)

— Rasmus Boysen (@RasmusBoysen92) January 29, 2023

Eddig a 2021-es bronzcsata volt a csúcstartó, a Spanyolország–Franciaország mérkőzésen (35–39) 64 gól született, idén azonban 75-et lőttek a felek. Spanyolország 39–36-ra nyert a svédek ellen, végül pedig mindkét csapat több lőtt góllal zárt, mint eddig bármelyik a harmadik helyért rendezett mérkőzéseken.

Nem volt szükség extrára Hansentől, Pytlick és Gidsel felnőtt a feladathoz

A címvédésben óriási szerepe volt Gidselnek és Pytlicknek, a dánok jobb-, és balátlövőjének, akik a torna első és negyedik legjobb góllövői voltak hétméteresek nélkül.

Néhány vetélytársuknál ugyan több mérkőzést játszottak, de azokra a meccsekre levetítve a teljesítményüket, ahol minden játékos számításba vehető, 6,7-es, illetve 6,4-es gólátlaggal sem sokkal csúsznak hátrébb, Gidsel a negyedik, míg Pytlick a hatodik lenne. Azonban ebben a fantáziarangsorban az előttük végzők mind lőttek gólokat hétméteresből is. Csak az akciógólok tekintetében pedig az említett két játékokos rendelkezik a legjobb lövőszázalékkal a legjobb tízből.

A világbajnokság legértékesebb játékosának választott Gidsel 60 góllal nyerte meg a góllövőlistát, Pytlick pedig 51 találattal végzett a negyedik helyen.

Mathias Gidsel (EPA/Liselotte Sabroe)

A Füchse Berlin jobbátlövője ezt a teljesítményt úgy tette le az asztalra, hogy a tavalyi Európa-bajnokság bronzmérkőzésén keresztszalag-szakadást szenvedett. Látszólag jobb formában, erőtől duzzadva tért vissza a pályára, kiváló teljesítményének köszönhetően klubja szerződéshosszabbítást kínált neki, annak ellenére, hogy 2022 nyarán csatlakozott. Az ajánlatot el is fogadta, 2028-ig írt alá Berlinben. Ez a lépés, főleg a szerződéshossz miatt meglepő, hiszen nem jellemző, hogy ilyen hamar öt évvel hosszabbítsanak, ráadásul Gidsel Bajnokok Ligája topcsapataiban is szerepelhetne a válogatottban mutatott teljesítményé után.

Pytlick jelenleg még Dániában, a GOG csapatában pallérozódik, de kétség sem fér hozzá, hogy hamarosan a Bundesligában, vagy egy topcsapatban ontsa a gólokat. A válogatottban balátlövő, míg klubjánál gyakran irányítóban is szereplő játékos a világbajnokság alatt, december 11-én ünnepelte 22. születésnapját. Fiatal kora ellenére kiválóan teljesít a Bajnokok Ligájában is, 58-szor volt már eredményes a mostani szezonban, ezzel a góllövőlista hatodik helyét foglalja el jelenleg.

Simon Pytlick (MTI/AP/Piotr Hawalej)

A két fiatal átlövő között Jakobsen valószínűleg Lauge sérülése miatt is számított elsőszámú irányítóként Hansenre, aki 35 évesen már túl van karrierje zenitjén, de a mai napig képes mérkőzéseket eldönteni. Ezen a vb-n azonban szenzációs meglátásaira volt elsősorban szükség, amivel remek helyzeteket teremtett társai számára. A döntőben például egyetlen gólt szerzett hétméteresből, de ezen kívül kapura sem nézett, egy lövést sem vállalt el.

A dán válogatott a párizsi olimpiáig még kis változásokon áteshet, de furcsa lenne, ha nem az ötkarikás játékok lenne Hansen utolsó nagy tornája a csapattal. Azonban ilyen tehetséges játékosokkal, mint Gidsel és Pytlick még számos sikert érhet el Dánia új generációja.

Gólrekord és kevesebb eladott labda, mint az eddigi tornákon

A handballytics.de adatelemző újságírója, Julian Rux vizsgálta meg a 2023-as világbajnokságot, amiben feltűnő, hogy a legutóbb mögöttünk hagyott vb az eddigi legtöbb gólt hozó torna volt, 6557 találattal. Igaz, minden eddiginél több mérkőzést játszottak, mert először rendeztek 32 csapatos, olimpiai kvalifikációs világbajnokságot.

Meccsenként 29 gólt lőttek a csapatok, a korábbi, 2007-es rekordot 0,6 találattal sikerült túlszárnyalni. Ennek oka elsősorban a helyzetkihasználás.

Az oldal 2005 óta készít lövési százalékra vonatkozó statisztikákat. Igy megvizsgálható, hogy 2005 és 2009 közt 54,5-55,2 százalék közt stagnált, majd azóta minden vb-n emelkedett a lövési százalékok értéke. A 2023-as tornán az összes kapuralövés 62,6 százalékából született gól, ami egy elképesztő szám minden posztot figyelembe véve. A sportág folyamatos átalakulása következtében a csapatok jobb hely helyzeteket alakítanak ki, több a lövés, ráadásul közelebbi területekről érkezik a kapura.

Emellett csökkent az eladott labdák száma, 2009 és 2013 közt 50 labdabirtoklásra 12 és 14 közötti labdaeladás jutott, a vasárnap végződő tornán ez a szám azonban 9,8 volt, ami a legjobb 2007 óta – azóta állnak rendelkezésre adatok.

A csapatok jobban vigyáznak a labdára, kevesebb kockázatott vállalnak és felelősségteljesebb passzokat láthattunk. De az is biztos, hogy a játékosok egyre jobban hozzászoknak a megnövekedett tempóhoz, és rövidebb reakcióidőn belül már gyakrabban hoznak jó döntést, mint a korábbi években.

A mezőny évről évre bővül, fiatal, ambiciózus játékosok jelennek meg, bővül a mezőny. Egyre több olyan válogatott és klubszintű csapat jelenik meg, amelyek a világ legjobbjainak dolgát is megnehezítik. A nyáron bevezetett szabálymódosítások a Bajnokok Ligában és a Bundesligában egyértelműen érezhetőek, láthatóak voltak. A passzív játék és a középkezdés szabályainak módosítása hozzájárult a gólok számának emelkedéséhez. A vb-n azonban csak minimálisan volt érezhető módosítás.

A két évvel ezelőtti, egyiptomi világbajnoksághoz képest csupán 0,4 százalékkal több támadást vezettek a csapatok. Ezzel szemben 2007 és 2013 közt 57,3 és 60,3-szor támadhattak. Ez a statisztika arra világít rá, hogy a mérkőzések átlagos tempója nem egészen olyan magas, mint néhány évvel ezelőtt, de a megnövekedett helyzetkihasználásnak köszönhető, hogy több gól születik.

(EPA/Mads Claus Rasmussen)

A torna álomcsapata:
kapus: Andreas Wolff (német)
jobbszélső: Niclas Ekberg (svéd)
jobbátlövő: Alex Dujshebaev (spanyol)
irányító: Nedim Remili (francia)
balátlövő: Simon Pytlick (dán)
balszélső: Ángel Fernández Pérez (spanyol)
beálló: Ludovic Fabregas (francia)
a legjobb fiatal játékos: Juri Knorr (német)
a legértékesebb játékos (MVP): Mathias Gidsel (dán)

A 28. kézilabda-világbajnokság végeredménye:
1. Dánia, 2. Franciaország, 3. Spanyolország, 4. Svédország, 5. Németország, 6. Norvégia, 7. Egyiptom, 8. Magyarország, 9. Horvátország, 10. Szlovénia, 11. Szerbia, 12. Izland, 13. Portugália, 14. Hollandia, 15. Lengyelország, 16. Bahrein, 17. Brazília, 18. Montenegró, 19. Argentína, 20. Egyesült Államok, 21. Belgium, 22. Katar, 23. Zöld-foki Köztársaság, 24. Irán, 25. Tunézia, 26. Chile, 27. Észak-Macedónia, 28. Koreai Köztársaság, 29. Szaúd-Arábia, 30. Marokkó, 31. Algéria, 32. Uruguay