Musorujsag
Élő Eredmények

Mocsai Lajos 70 éves: Sterbinszky vállalta azt a munkát, amit én fiatalként kértem tőlük

m4sport.hu/MTI
A hetvenedik születésnapját vasárnap, március 10-én ünneplő Mocsai Lajos úgy fogalmazott: élete három fő pillére a család, a Testnevelési Egyetem és a kézilabdasport.

Mocsai az MTI-nek adott interjúban felidézte, polgári értelmiségi családból származik, hiszen édesanyja közgazdász, édesapja pedig egyrészt mérnök, másrészt válogatott kosárlabdázó volt.

„Láttam azt az erőfeszítést, amit egy férfinak a családjáért tennie kell. Nekem ez példa volt. Azt hiszem, elég büszke volt rám, és én nagyon szeretem az emlékét mind édesanyámnak, mind édesapámnak. Ez nekem nagyon fontos” – mesélte.

A szoros családi kötelék ellenére fiatalon elhagyta szülővárosát, a Testnevelési Főiskolára (TF) került, és ez meghatározta a pályafutását.

„Eltökélt voltam és elszánt, a képzés, az oktatás minősége pedig nagyon magas volt, mind elméleti, és kiemelten gyakorlati területen” – szögezte le.

Példaként hozzáfűzte: a képzés magas színvonalát bizonyítja, hogy a Bundesligában tíz évig – egyedülálló módon – kapusedző és kondicionális edző nélkül, egyedül irányította csapatait, hiszen az egyetemen olyan képzést kapott, hogy ezeket a feladatokat el tudta látni.

Ugyancsak fontosnak tartja, hogy a végzése után az egyetemen maradhatott tanársegédként, „hiszen a legmélyebb a tanítva tanulás”. Az a feladathalmaz nagyon intenzív életet igényelt és biztosította a kézilabdával kapcsolatos szakmai előmenetelt: része volt a tanórák megtartása, illetve a hazai edzőképzésbe való azonnali bekapcsolódás, a sportági kutatás, az elméleti és gyakorlati tudás megszerzése és későbbi naprakész fejlesztése, elemzése, fölépítése.

„A játék minden fázisát kutatási adatokkal több ezerszer ellenőrizve végeztem a munkámat” – szögezte le.

Azonnal megkezdhette az edzői munkát a TFSE férfi és női csapatánál, majd átvette a válogatott gerincét adó Vasast, ráadásul nagyon magas óraszámban tanított, ezért a játékot abbahagyta.

„Nagyon sokat köszönhetek az ottani játékosoknak, kiemelten Sterbinszky Amáliára, Gódornéra, Rácz Mariannra, Őrinére, Barna Ildikóra, Angyal Évára gondolok és mindenkire, akik segítették a munkánkat. Sterbinszky vállalta azt a munkát, amit én fiatalként kértem tőlük. Azt mondta a többieknek, amíg én ennek a fiatalembernek mindent elvégzek, addig ez mindannyiótoknak kötelező. Ha pedig nem leszünk sikeresek, akkor majd számon kérjük” – mesélte.

Amikor a játékosok „már nem óhajtották azt a munkát elvégezni”, és a csapat átformálódott, a szakvezetőt áthívták a Bp. Honvédhoz, amelyben hét-nyolc válogatott szerepelt, akik – immár Mocsai irányításával, aki 32 évesen mesteredző lett – 1986-ban világbajnoki döntősök voltak, két évvel később pedig az olimpián a legjobb négy közé kerültek.

Az ezüstérmes magyar kézilabda válogatott: Farkas Andrea, Zsemberiné Simics Judit, Pádár Ildikó, Deli Rita, Pálinger Katalin, Pigniczki Krisztina, Lõwy Dóra, Kulcsár Anita, Mocsai Lajos szövetségi kapitány (fent, b-j), Kökény Beatrix, Farkas Ágnes, Nagy Anikó, Radulovics Bojana, Siti Beáta, Kántor Anikó, Balogh Beatrix (lent, b-j) az eredményhirdetés után a XXVII. nyári olimpián. (MTI Fotó: Földi Imre)

„Az egy borzasztóan intenzív életpálya-fázis volt, ahol megkaptam a lehetőségeket. Ez hozta el azt a fiatalembert, aki vállalta adott helyzetben azt a marsallbotot, amit a sors fölkínált, fiatalon nagy feladatokkal bízták meg, és szenvedélyesen, nagyon sok energiát fektetett a saját továbbképzésére. Az egyetemi háttérnek és a családi háttérnek szintén köszönhetem ezt a nagyon komoly, dinamikus előrelépést” – fejtette ki.

Úgy fogalmazott: ha az ember képes pedagógiailag és emberileg is 24 órán keresztül megfelelő példát mutatni, ha érzik, hogy a bizalom, a hitelesség és a szakmai kompetencia együtt van, akkor nagyon messze lehet jutni. Az általa irányított női válogatott tagjai elsajátították ezt a mentalitást, a győzni akarást, a győzni tudást, amit közösen képviseltek, „ezért volt fantasztikus velük együtt dolgozni”.

Hangsúlyozta, egész életében örült annak, ha a környezetében nőtt a rivalizálás, ugyanis szerinte az igazi minőség a minél jobb riválisokkal történő munkával alakul ki. Ezért mindkét válogatottja a világ legjobbjaival játszott a felkészülések során.

„A legfontosabbnak azt tartom, hogy akikkel együtt dolgoztam, partnerek voltak abban a felkészülésben, abban a morálban, abban a minőségi és mennyiségi munkában. Nélkülük nem tudtunk volna ilyen komoly eredményt elérni. Azt gondolom, mind a hölgyekkel, mind a férfiakkal igen mély az emberi kapcsolatom. Minden edző tudja, hogy komoly kvalitású emberek nélkül nem lehet ilyen sikereket elérni, de ők is tudják, hogy a közös szakmai munkánknak, illetve a felelősség- és feladatvállalásunknak köszönhető a magyaros kézilabdaiskola kialakulása” – vélekedett.

(MTI Fotó: Kovács Tamás)

Utóbbi lényege a maximális fizikai képességfejlesztés, a technikai professzionalizmushoz közelítés, és egy nagyon magas stratégiai képzettség. Erre a három bázisra építették a munkát, de ehhez olyan emberek kellettek, akik vállalták, és nem szerettek, nem tudtak veszíteni.

„Nagyon komoly, főként intellektuális együttműködésem volt a lányokkal és a fiúkkal is, hiszen ők nagyon vágytak a győzelemre. Én klubcsapatként kezeltem a válogatottakat, nagyon hosszú ideig hétfőn-kedden kötelező válogatott napokat tartottunk, és az egész éves munka hozta meg azt a sikert, amiből világverő csapatokat tudtam építeni” – magyarázta.

Sikerei fontos összetevőjének tartja, hogy környezetét mindig úgy próbálta megszervezni, hogy ott a legaktuálisabb, legminőségibb munka legyen elvégezhető, vagyis figyelt arra, hogy naprakész legyen a tudása.

„Az egyetemi háttérrel olyan tudományos jellegű munkát végeztünk a hallgatókkal, amely nagyon jó alapot adott, amelynek köszönhetően előremutatólag tudtuk meghatározni a játék tendenciáit, legyen ez képesség, technika, vagy stratégia” – magyarázta.

„Az ember akkor válik igazán felnőtt férfivá, amikor egy családot kell fenntartania. Ez a felelősség az, ami mindig vezérelt, hogy olyan életpályát építsek föl, ahol a család, az egyetem és a kézilabdasport három pillérén keresztül tudjak erőn felül fennmaradni” – vallott életfelfogásáról a mesteredző.

Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos
Született: Szeged, 1954. március 10.
Csapatai játékosként: Tisza Volán SC (1968-1973), TFSE (1974-1978), Vasas SC (1978-1979), Bp. Spartacus (1979-1981)
Válogatottság: 28-szoros utánpótlás (1970-1974) és 20-szoros felnőtt (1974-1982)
Csapatai edzőként: TFSE (férfi, 1978-1980), TFSE (női, 1980-1981), Vasas SC (női, 1981-1983 és 2005-2007), Bp. Honvéd (férfi, 1983-1985), magyar férfi válogatott (1985-1989 és 2010-2014), TBV Lemgo (német, férfi, 1989-1996), TuS Nettelstedt (német, férfi, 1997-1998), magyar női válogatott (1998-2004), VfL Gummersbach (német, férfi, 2005), MKB Veszprém (2007-2012)
Főbb edzői sikerei klubcsapataival: BEK-győztes (női: 1982), BEK-elődöntős (férfi: 1984), 2x KEK-győztes (férfi: 1996, 2008), 7x magyar bajnok (női: 1982, férfi: 1983, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012), 6x Magyar Kupa-győztes (női: 1982, férfi: 1983, 2009, 2010, 2011, 2012), Német Kupa-győztes (férfi: 1995), City Kupa-győztes (férfi: 1997)
Főbb edzői sikerei a válogatottal: olimpiai ezüstérmes (női: 2000), 2x olimpiai negyedik (férfi: 1988, 2012), 2x világbajnoki ezüstérmes (férfi: 1986, női: 2003), Európa-bajnok (női: 2000), Európa-bajnoki bronzérmes (női: 1998), összesen 367 mérkőzésen irányította a magyar férfi és női válogatottat
Egyéni díjai, elismerései: Magyar Ifjúsági Díj (1986), mesteredző (1986), Magyar Köztársaság Arany Lovagkeresztje (2000), Európai mesteredző (2001), az Európai Kézilabda Szövetség életműdíja (2002), Kerezsi Endre-díj (2004), Pro Urbe-díj Veszprém (2008), az év legjobb edzője Magyarországon (2009), Fair Play-díj a sportszerűség népszerűsítéséért (2011), Papp László Budapest Sportdíj (2012), az év legjobb szövetségi kapitánya Magyarországon (2012), Bay Béla-díj (2013), a Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (2014), 56-os Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztje (2015), MEFS Hajós Alfréd Aranyplakett (2017), Török Bódog-életműdíj (2017), Klebelsberg Kuno-díj (2021), Pro Comitatu Somogy-díj (2022), Magyar Edzők Társasága Aranyjelvény (2023)
Sportvezetői tisztségei, társasági tagságai: a Testnevelési Egyetem rektora (2014-2021), a Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke (2015 óta), a Magyar Edzők Társasága alelnöke (2015 óta), a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség elnöke (2020 óta), a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke (2021 óta), a Nemzeti Kézilabda Akadémia sporttudományos és szakmai főigazgatója (2012 óta), a Magyar Rektori Konferencia társelnöke (2020-2022)

A szegedi születésű Mocsai először a helyi Tisza Volán SC-ben kézilabdázott, majd 1974-ben Budapestre költözött, mert a Testnevelési Főiskolán (TF) folytatta tanulmányait: előbb a testnevelő tanár, majd a szakedző szakot végezte el. Játékos-pályafutását az intézmény csapatában folytatta, majd szerepelt a Vasasban, végül a Bp. Spartacusban. Az utánpótlás-válogatottakban 28, a felnőtt nemzeti csapatban húsz mérkőzést játszott.

Boldog magyar játékosok a Magyarország-NDK kézilabda-mérkőzés (18:17) végén a szöuli XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon. A magyar férfi kézilabda válogatott a negyedik helyen végzett. Az álló sorban (b-j): Mocsai Lajos szövetségi kapitány, Kakas János, Tóth Géza, Iváncsik Mihály (7-es), Gyurka János, Bordás József, Fodor János, Kovács Péter (3-as) és Marosi László (6-os). A guggoló sorban (b-j): Csicsai Ottó, Hofmann László kapus, Bíró Imre kapus, Kovács Mihály. Szöul, 1988. szeptember 28. (MTI Fotó: Németh Ferenc)

Még élvonalbeli játékos volt, amikor az edzői pályára lépett. Előbb a TFSE férfi csapatát, majd a női együttesét irányította, utóbbival visszajutott az NB I-be. Mindössze 27 éves volt, amikor Csík Jánostól átvette a Vasas SC-t, amely megvédte címét a bajnokságban és a hazai kupában, ráadásul első magyar női csapatként megnyerte a BEK-et.

Az elődöntőben a számos szovjet válogatott játékossal felálló, címvédő Szpartak Kijevvel találkoztak, amelynek edzője a legendás Igor Turcsin volt. A párharc első mérkőzését öt góllal elveszítették, ám a visszavágón már 11 találattal is vezettek, és végül héttel nyertek. A fináléban a jugoszláv Radnicki Beograd volt az ellenfelük, amely az első találkozót három góllal megnyerte, a Fáy utcában viszont tízzel kikapott.

A BEK-győzelem óriási lökést adott Mocsai edzői pályafutásának: a Bp. Honvéd férficsapatának szakvezetője lett, amellyel a bajnokságot és a kupát is megnyerte, a BEK-ben pedig az elődöntőig jutott. Mindezt egy újabb nagy lépés követte: 1985-ben átvette a magyar férfi válogatottat és 32 évesen világbajnoki ezüstérmet nyert szövetségi kapitányként, az 1988-as szöuli olimpián pedig az elődöntőig jutottak.

Kilenc évet Németországban töltött, a Lemgóval BEK-elődöntősök voltak, a KEK-et és a Német Kupát pedig megnyerték. Hazatérése előtt egy szezont töltött a Nettelstedt együttesénél, amellyel a City Kupában lett aranyérmes.

A kilencvenes évek második felében hazahívták, és válaszhatott a férfi, illetve a női válogatott kapitányi posztja között. Ő utóbbi mellett döntött, pedig akkor már 15 éve nem dolgozott nőkkel. Ezt azzal magyarázta: a férfi csapatnak Vass Sándorral előzőleg volt egy viszonylag sikeresebb időszaka, de elért egy bizonyos határt a munkavégzésben, ő pedig úgy látta, több perspektíva van a női válogatottban, amely akkoriban jutott vissza a legmagasabb kategóriába. Mint felidézte: óriási bizonyítási vágy és nagyon nagy tehetség szorult beléjük, amit nem tudtak valóra váltani. A női csapatban jobb alanyokat talált, akik bizonyítani akartak és „el akarták verni a világot”, ezért bízott bennük.

A következő hat esztendőben a 2001-es világbajnokságon elért hatodik helyezés volt a legrosszabb eredményük. Négyszer nyertek érmet: a 2000-es Európa-bajnoki cím mellett 1998-ben Eb-bronzot, 2000-ben olimpiai ezüstöt, 2003-ban pedig vb-ezüstöt. Irányítása alatt a magyar női válogatott az európai szövetség (EHF) pontrendszere alapján az 1998-2004 közötti időszakban a világ legeredményesebb csapatává lépett elő.

Balról: Jevgenyij Lusnikov (18), Ilyés Ferenc, Csoknyai István (edzõ), Marko Vujin és Mocsai Lajos vezetőedző öröme. Bajnok lett – története során 16. alkalommal – az MKB Veszprém, miután a Budapest Bank férfi kézilabdaliga döntőjének utolsó, ötödik mérkőzésen 34-24-re nyert a vendég Pick Szeged ellen. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A következő „nagy dobása” a Veszprém férfi csapatával volt: 2007 és 2012 között a bajnokságot ötször, a kupát négyszer, a KEK-et pedig egyszer nyerték meg. A sikeres időszakot beárnyékolta egy tragédia: 2009 februárjában egy veszprémi szórakozóhely előtt halálra késelték Marian Cozmát, a csapat román válogatott beállóját, a támadásban több csapattársa is súlyosan megsérült.

Közben Mocsai újra átvette a férfi válogatottat, amelyet 2010 és 2014 között irányított, és a londoni olimpián ismét negyedikek lettek.

A TF testnevelő tanár és szakedző szakán 1978 óta tanít. Volt egyetemi tanársegéd, adjunktus, docens, mestertanár, egyetemi tanár, kari tanács tag, egyetemi tanács tag, menedzserigazgató, rektori tanácsadó, rektor, jelenleg pedig a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Rektori időszakára is jutott egy sajnálatos esemény: 2015 októberében az egyetem sportcsarnoka teljesen leégett.

Mint felidézte, kétszer keresték meg az egyetemről, hogy szükség lenne változásra, mert a Semmelweis Egyetem karaként folyamatosan leépül a TF, és elveszíti a hírnevét. Először még a kézilabda és az oktatás dominált az invitálásban, a második alkalommal pedig a rektori posztra kértek fel.

Elhatározta, hogy életpályája következő időszakában a legfontosabb célja az lesz, hogy a TF mind tartalmilag, mind létesítményrendszerében visszajusson a világ élvonalába. Ezt egy olyan rendű, az életkorához méltó kihívásnak, lehetőségnek gondolta, amit manapság is folytatni szeretne. Megfogalmazása szerint az intézmény a magyar sport hátterének szentélye, amit úgy kell továbbfejleszteniük, ahogyan ezt az utat elkezdték tíz évvel ezelőtt.

Mocsai Lajos, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond az egyetem ünnepélyes tanévnyitóján 2023. szeptember 4-én. (MTI/Illyés Tibor)

Az egyetem mostani állapota kapcsán elmondta: szerinte félútnál előrébb tartanak, de a létesítmények megvalósításának második nagy fázisát ideiglenesen háttérbe szorította a háború, a koronavírus-járvány és az infláció.

1978-tól részt vesz a Magyar Kézilabda Szövetség által szervezett edzőtovábbképzésekben. Az elmúlt két és fél évtized alatt a sportág valamennyi jelentősebb hazai szakmai rendezvényén szervezőként, illetve előadóként szerepelt. Az EHF lektoraként, szakmai előadójaként 23 országban oktatott a sportággal kapcsolatosan. Az EHF bécsi központjában részt vett az egységes európai edzőképzés modelljének, illetve szakanyagainak kidolgozásában.

A TF-en ismerte meg feleségét, Csorba Virginiát, akivel 24 éves korában házasodott össze. Hamarosan megszületik 16. unokájuk. Négy gyermekük közül az egyetlen fiú, Mocsai Tamás 190-szeres válogatott kézilabdázó volt, jelenleg pedig a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője, amelyet édesapja alapított, és ahol sporttudományos és szakmai főigazgatóként napjainkban is tevékenykedik.

További tartalmak