„A 35. percben aláfordult a bokám, kaptam egy gipszet, hirtelen le is pörgött előttem egy pillanat a hazai Eb-ről, amikor szintén az első meccsen kiment a bokám. De most olyan adrenalin és lélekerő kapott el, hogy vissza kell mennem, mert ki kell jutnunk Párizsba, s három-néggyel is mentek a portugálok. Mentálisan nehéz visszajönni egy ilyen meccsbe.

Csúsztunk-másztunk és meghaltunk a pályán egymásért” – fogalmazott Bánhidi Bence, aki a szombati, Norvégia elleni vereséget követően már kiemelte, hogy a mindent eldöntő összecsapáson elsősorban a szívükre lesz szükségük.

„Kirázott a hideg, hiszen legbelül azt éreztem, hogy helyén van a szívünk, a fejünk is renden volt. Egy percig sem adtuk fel, mert tudtuk, mi lebeg a szemünk előtt” – hangsúlyozta a beálló, aki a meccsen kicsit kevesellte a kapott labdákat, többször érezte magát üresen, de végül a célnak megfelelt a magyar játék.

„Valahogy az az érzésem, hogy összeért a brigád az elmúlt egy-két évben, a középkorosztály meg néha ide, néha oda húz. A vesztes mérkőzések után is keressük a pozitívumokat, a szakmai stábban is bízunk” – így a középkorosztályhoz tartozó beálló, aki szerint sokat tanultak a két évvel ezelőtti hazai Eb bukásából, s a jelenre koncentrálnak, mennek az olimpiára.

Bánhidi profizmusára jellemző, hogy a drámai meccs után néhány perccel is emlékeztetett, hogy szerdán már a Szegeddel Magyar Kupa-meccsük van a PLER ellen, de „azért pár sört meg fognak inni”.

Összefoglaló:

Stúdiós beszélgetés Lékai Mátéval, majd Mikler Rolanddal:

További értékelések: