A válogatott irányítója, Fazekas Gergő annyit osztott meg az M1 érdeklődésére a csapat zárt körű ünnepléséről, hogy amíg a szövetségi kapitány, Chema Rodríguez máskor a győztes meccs után öt percnyi örömöt engedélyez, ezúttal minimum ötórás fiesztát rendelt el.

„Kicsit átélte azt az ember, amit annak idején. Tudtam milyen érzés lehet nekik. Főleg úgy, hogy a fiam ennek részese volt” – árulta el a nem titkoltan büszke édesapa, Fazekas Nándor, aki csak a portugál meccs végjátékában tapasztalt kis gyomorideget, addig meglepően nyugodtan figyelte azt, hogy nem is akarta zavarni fiát, a lefújást követően is csupán néhány mondatot váltottak.

A 237-szeres válogatott korábbi kapus tényleg tudhatja, miről beszél, hisz két olimpián is negyedikként végzett: a 2004-es athénin, és 2012-ben, a londonin. Utóbbinak volt is némi hatása Fazekas Gergő elhivatottságára. „Azt az Izland elleni mérkőzést, amelyiken [apu] megfogta a hetest, azt itthon néztük – és amikor megnyerték, az óriási öröm volt, hiszen előtte megbeszéltük, ha bejutnak a legjobb négybe, akkor a család kimegy – idézte fel. – Olyan élmény volt kívülről is, fiatalon, amiről azt mondtam, egyszer át szeretném élni.”

„Mi is csapatként működtünk, és ahhoz társult egy-egy világklasszis teljesítmény az adott mérkőzéseken, és ezzel tudtunk eredményeket elérni – kezdte Fazekas Nándor a jelen válogatottjának fényében a két időszak összevetését. – A mai csapatnak is az a titka, hogy nincsenek világklasszis játékosok, de minden mérkőzésen vannak kimagasló teljesítmények, ami nagyon fontos, hogy az ilyen meccseken győztesen jöhessenek le a pályáról.”

„Miatta is meg akartuk csinálni” – mondta Fazekas Gergő kitérve Lékai Mátéra, aki, akárcsak Mikler Roland, Londonban még az édesapja csapattársa volt. Így mindketten olimpián búcsúzhatnak. Lékainak nemcsak a tapasztalatát emelte ki, hogy nem lehet olyat mondani, amit nem járt meg, a BL-től a válogatottig, valamint az intelligenciáját, hanem azt is, hogy emberként is van mit ellesni tőle.

Bár az olimpia már a selejtező előtt témát szolgáltatott az abszolút kézilabdás családi berkekben – Gergő két öccse is játszik –, idősebb Fazekas még nem tudja, edzői munkája mellett lesz-e lehetősége élőben is megnéznie Párizsban magyar meccset, de tervezi, hogy legalább egyre kiutazik. A saját tapasztalatait azonban megoszthatja. „Ha valaki még nem volt olimpián, nem hiszi el, mi történik ott – utalt rá, hogy az olimpiai falubán ugyan a külföldi sztársportolókkal összefutni örök emlék, de szintén az más sportágak magyar képviselőivel együtt lenni, amire máskor nem nagyon adódik alkalom. – Ott lenni az egész miliőbe, óriási érzés.”

Tömören pedig mi mást kívánhatna fiának? „Szárnyaljon túl” – csalt mosolyt mindkettejük arcára.