Musorujsag
Élő Eredmények

Átlövések, kapusok, Golovin és kimaradók – négy kérdés a női kéziválogatott olimpiai selejtezője előtt

Átlövések, kapusok, Golovin és kimaradók – négy kérdés a női kéziválogatott olimpiai selejtezője előtt

m4sport.hu | Szerző: Sz. Sz.
Csütörtökön a késői beugró, Nagy-Britannia ellen kezdi az olimpiai selejtezőtornát a magyar női kézilabda-válogatott. A mérkőzéseket az M4 Sport közvetíti, az izgalmak előtt pedig megvizsgáltunk négy kérdést, amely akár sorsdöntő is lehet a Párizs felé vezető úton: kerestük a szövetségi kapitány erősségét, valamint azt is, mely kimaradó játékosok rutinja segíthetne sokat a csapaton.

Az olimpiai selejtező programja:
Április 11., csütörtök
15.30: Magyarország – Nagy-Britannia (M4 Sport)
18.00: Svédország–Japán (M4 Sport)

Április 12., péntek
18.00: Svédország–Magyarország (M4 Sport)
20.30: Japán – Nagy-Britannia (M4 Sport)

Április 14., vasárnap
16.45: Nagy-Britannia – Svédország (Duna World)
19.15: Magyarország–Japán (M4 Sport)

Átlövések nélkül is lehet olimpiára menni?

A női kéziválogatott legnagyobb erőssége minden bizonnyal a kapusposzt, valamint a rutinos szélsők. Golovin Vlagyimir mostanra kialakultnak látszó taktikája azonban rengeteg keresztmozgásra épül, így kimondottan nagy szerepe lesz az irányítójátéknak, és az átlövők aktivitásának is.

A jelenlegi keretben nincs – a válogatottban is stabilan – rendszeresen jó teljesítményt nyújtó átlövő. Főleg abban a tekintetben, hogy Kuczora Csenge rendre megfordul irányítóban, a mérkőzéseken sokszor cserélnek helyet egy-egy időszakra Vámos Petrával. Kuczora a válogatottban kevesebbszer vállalkozik lövésre, mint klubcsapatában – a nemzeti csapatban kreatívabb feladatokat vár elő tőle a szövetségi kapitány. A váci átlövő–beálló kapcsolatból azonban minden bizonnyal fogunk ízelítőt kapni, a figurális játék és a keresztmozgások után: a védekezést megbontva Kuczora keresni fogja Bordás Rékát.

A keresztmozgások hatására az ellenfelek védekezését gyakran középre tömörítő magyar válogatott egyértelmű erőssége lehet a szélsők megjátszása. A keretben a bal és a jobbszélen is Bajnokok Ligája-győztes játékosok várják a labdát. Az egyetlen kérdés a helyzetkihasználás lehet, amely az utóbbi nagy tornákon olykor hagyott némi kivetnivalót.

Az Eurokupa utolsó két találkozóján elfogadható lövőszázalékot mutattak a magyar szélsők: Norvégia ellen 16/11, 68 százalékkal, majd Ausztria ellen 21/15, 71 százalék.

Talán a legnagyobb kérdés az olimpiai selejtezőtorna előtt a magyar válogatott átlövőjátéka. Golovin taktikája nem az átlövésekre épül, azonban a legutóbbi világbajnokságon is látszott: elegendő átlövési kísérlet hiányában kifejezetten nehéz helyzetbe tud kerülni egy csapat.

Kuczora Csenge (fotó: MTI/Kovács Tamás)

Ez több okból is megtörténhet: átlövések hiányában az ellenfél védekezésének reakciója egy zártabb hatosfalas védekezés, amely korlátozza a dinamikus keresztmozgások kivitelezését, valamint megmutatkozik a beállók körüli védekezésben is. A vonaljátékosok szorosabb őrzést kaphatnak, hiszen a védőknek a zártabb védekezési formáció miatt kevesebb utat kell oldalazva megtennie, ezáltal könnyebben tudják megkerülni a beállót és adott esetben elütni a bejátszott labdát. Utóbbi technikai hibákhoz, labdaeladásokhoz vezethet.

Az említett példa ugyanakkor az egy az egy elleni játékot, gyorslábú játékosaink cselezési lehetőségeit is visszavetheti. A zártan védekező ellenfelek ellen természetesen kevesebb terület marad cselezni is. És abban az esetben, ha sikeres például Vámos Petra, több gólt is tud szerezni, akkor egyre jobban figyelnek majd rá, ami azt eszközölheti, hogy a mérkőzés későbbi szakaszában már nem lehet képes sikeres betörésekre.

Az átlövések fontossága megkérdőjelezhetetlen, azonban nem kiválthatatlan. A középre tömörülő védők mellett a szélsők – jó helyzetkihasználás esetén – úgy lubickolhatnak, mint a delfinek a vízben. Rendezetlen védelem elleni gyors támadásbefejezéssel is szétzilálhatóak az ellenfelek. Probléma akkor van, ha a rivális kellően stabil és jól védekezi le a magyarok előtt a területeket. Ebben az esetben nem lehet más opció, mint megkísérelni az átlövéseket, hogy feljebb csalogassák a védőket.

Átlövések nélkül is megszerezheti párizsi repülőjegyét a magyar női kéziválogatott, azonban lényegesen nehezebb dolga lesz. Nehéz pillanatok elé néz, ha a távoli kísérletek alacsony százaléka talál utat az ellenfél kapujába, még inkább nehezíti a helyzetet, ha nem is próbálkozik átlövésekkel.

Ezúttal is jön a világklasszis teljesítmény a kapuban?

Szikora Melinda balszerencsés keresztszalag-szakadása okán Golovinnak a négy klasszis kapus helyett háromból kell kiválasztania a meccskeretbe nevezhető kettőt. Böde-Bíró Blanka a legutóbbi két Eurokupa mérkőzésen nem lépett pályára. Múlt kedden nagyobb orvosi vizsgálatokon vett részt, szerdán pedig a rehabilitációját szem előtt tartva nem is utazott el a csapattal, ezért norvégia, majd szombaton az Ausztria elleni meccset is kihagyta.

„Nem érzem jelen pillanatban, hogy gátol a kapuban. Ez teljesen más, mint amikor kapusedzésen vagyunk a kapuban, hiszen az eléggé tervezett, tudjuk, mi miután következik. Az edzés a következő lépcsőfok: ha már ott is panaszmentes vagyok, akkor bízom benne, a hétvégén tudok segíteni” – vélekedett az FTC kapusa, azonban játéka továbbra is kérdéses a selejtezőben.

Böde-Bíró távollétében Janurik remekül teljesített az FTC kapujában, a magyar bajnokságban és a Bajnokok Ligájában is. A nemzetközi porondon a Brest elleni párharc első mérkőzésén 8 lövést hárított, 29 százalékos hatékonysággal. A visszavágón felülmúlta önmaga teljesítményét: 38 százalékkal hárított 14 alkalommal.

Szemerey vezeti a magyar bajnokság kapusrangsorát: 16 védett hétméterest számlál, összesen 180 lövést hárított a kapujára érkező 491-ből, 37 százalékos hatékonysággal. A Mosonmagyaróvár kapusa rendre felhívta magára a figyelmet a válogatottban is, amikor lehetőséget kapott, így az sem lenne meglepetés, ha az ő beállítása lenne a kulcs a kapuban.

Janurik Kinga (fotó: MTI/Kovács Tamás)

A hierarchiát is figyelembe véve nem lenne meglepő, ha Böde-Bíró kihagyná az első két találkozót, amelyeken így Janurik és Szemerey bizonyíthatna. A harmadik, Japán elleni összecsapáson pedig a sérülésből lábadozó Böde-Bíró, valamint az addigi találkozókon jobban teljesíthető szerepelhetne a meccskeretben.

Miben rejlik Golovin Vlagyimir erőssége?

Golovin Vlagyimir a keret magját gyermekkora óta ismeri, sokuknak még az utánpótlásban is volt edzője. A Magyar Kézilabda Szövetség kommunikációjából, Golovin interjúiból következtethetünk arra, hogy igyekszik a lehető legtöbbet beszélni játékosaival, törődik velük és lelki világukkal is. Arra, hogy ez az állítás a színfalak mögött mennyire állja meg a helyét, nehéz jó példát találni. Kácsor Gréta esete, a körülötte kialakult helyzet azonban betekintést engedhet.

„Soha nem volt kérdés, hogy a képességei alapján ott a helye, a teljesítménye viszont ezt nem tette mindig egyértelművé. Ezért amikor válogatott, egyesek azt kérdezik, miért az, amikor kimarad, akkor azt, miért maradt ki? Ő mindig a lehető legnormálisabban és legreálisabban értékelte a saját helyzetét, soha nem panaszkodott, nem sértődött meg. Folyamatosan beszélünk, tartjuk a kapcsolatot, mindig korrekten elmondta, ha valami gátat, önbizalomhiányt érzett, ha úgy gondolta, nem tud segíteni. Most viszont mind a ketten úgy gondoljuk, hogy tud”írta „naplójában” a szövetségi kapitány Kácsor helyzetéről.

Kácsor Gréta (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Golovin megemlíti, 2018-ban dolgoztak együtt először, amikor a debreceni átlövő egy évvel fiatalabban került be a junior vb-re készülő keretbe. Kácsor azóta hullámzónak mondható teljesítményt nyújtott, de az olimpiai selejtezőben talán mindennél nagyobb szükség lehet távoli bombáira. Utóbbit is figyelembe véve, Golovin igyekezett már februárban motiválni az átlövőt.

„Szükség van rá, mert ez kulcsposzt, átlövő nélkül nehéz játszani. Legutóbbi beszélgetésünkkor, hétfőn (február 19-én) elmondta, úgy érzi, most megvan benne az elszántság, én pedig ezt örömmel hallottam, és azt feleltem, akkor jöjjön! Az olimpiai selejtezőn például a japánok ellen kifejezetten sokat érhet az ő lövőtudománya” – kommunikálta február végén a szövetségi kapitány.

Átlövések nélkül nagyon nehéz dolga lesz a válogatottnak Japán ellen, így nem véletlen, hogy Golovin kiemelte ezt a játékelemet Kácsor kapcsán.

A kereten már nem lehet változtatni, de ki(k) adhatna pluszt a csapatnak?

„Ha megnézzük, egy fél kezdőcsapatot veszített el a válogatott. A tokiói keretből nincs ott Szikora Melinda, Cirjenics-Kovacsics Anikó, Szucsánszki Zita, Háfra Noémi, Szöllősi-Zácsik Szandra, Kisfaludy Anett, Helembai Fanny és még Tomori Zsuzsanna sem. Rengeteg olyan játékos van, aki óriási hasznára lenne most a válogatottnak, de különböző okokból nincs ott. Azt gondolom, hogy az a csapat erősebb volt, mint a mostani” – ecsetelte a legutóbbi ötkarikás játékok óta látott változásokat az m4sport.hu kérdésére a tokiói olimpián a magyar női kézilabda-válogatottat vezető Elek Gábor.

A szakember egy igencsak veretes névsort rakott össze. Igaz, az említett játékosok közül többen sérülés miatt nem bevethetők, azonban akadnak olyanok is, akik formahanyatlás, vagy egyéb különböző okokból nem szerepelnek a válogatott olimpiai selejtezőre készülő keretében.

A csapat összességében sok gólt kapott a világbajnokságon, valamint az utolsó két Eurokupa-mérkőzésen, ami arra enged következtetni, hogy a védekezésen lehetne erősíteni, alakítani. A hátsó alakzat felrázására Tomori vagy Kisfaludy reaktiválása releváns lett volna, de Golovin továbbra is ragaszkodik Bordás Rékához. A kapitány mellett szóló érv, hogy Bordás játéka esetén kevesebbet kell cserélnie támadás és védekezés között, hiszen a váci beálló elöl is bevethető.

Az átlövőjáték magasabb szintre emelésében azonban a 89-szeres válogatott Szöllősi-Zácsik Szandra segíthetne. Az FTC ballövője azonban szeptember végén keresztszalag-szakadást szenvedett, így a selejtezőben még biztosan nem léphet még pályára.

A magyar női kézilabda-válogatott olimpiai selejtezős mérkőzéseit élőben követheti az M4 Sporton és az m4sport.hu-n.

A magyar női kézilabda-válogatott csütörtökön kezdi meg szereplését a debreceni olimpiai selejtezőn. A Kamerun helyett beugró Nagy-Britanniával, Svédországgal, majd Japánnal néz farkasszemet a Golovin-csapat.

A magyar női válogatott kerete:
Kapusok: BÖDE-BÍRÓ Blanka (FTC-Rail Cargo Hungaria), JANURIK Kinga (FTC-Rail Cargo Hungaria), SZEMEREY Zsófi (Motherson-Mosonmagyaróvári KC)
Jobbszélsők: FALUVÉGI Dorottya (SG BBM Bietigheim, német), GYŐRI-LUKÁCS Viktória (Győri Audi ETO)
Jobbátlövők: ALBEK Anna (Motherson-Mosonmagyaróvári KC), KLUJBER Katrin (FTC-Rail Cargo Hungaria), PAPP Nikolett (SCM Gloria Buzau, román)
Irányítók: VÁMOS Petra (DVSC SCHAEFFLER), DEBRECZENI-KLIVINYI Kinga (Moyra-Budaörs), SIMON Petra (FTC-Rail Cargo Hungaria)
Beállók: BORDÁS Réka (Praktiker-Vác), FÜZI-TÓVIZI Petra (DVSC SCHAEFFLER), PÁSZTOR Noémi (Motherson-Mosonmagyaróvári KC)
Balátlövők: JUHÁSZ Gréta (Kisvárda Master Good SE), KÁCSOR Gréta (DVSC SCHAEFFLER), KUCZORA Csenge (Praktiker-Vác)
Balszélsők: MÁRTON Gréta (FTC-Rail Cargo Hungaria), SZÖLLŐSI-SCHATZL Nadine (Győri Audi ETO)

Az olimpiai selejtező programja:
Április 11., csütörtök
15.30: Magyarország – Nagy-Britannia
18.00: Svédország–Japán

Április 12., péntek
18.00: Svédország–Magyarország
20.30: Japán – Nagy-Britannia

Április 14., vasárnap
16.45: Nagy-Britannia – Svédország
19.15: Magyarország–Japán

Borítókép: A magyar női kézilabda-válogatott edzése a debreceni Főnix Arénában 2024. április 8-án. A magyar női válogatott április 11. és 14. között a Főnix Arénában szállhat harcba a párizsi olimpiai részvételért Kamerun, Japán és Svédország ellen. MTI/Czeglédi Zsolt

További tartalmak