„A Magyar Kézilabda Szövetség sokkal többről szól, mint az emberek gondolják” – jelentette ki Ilyés Ferenc, az MKSZ elnöke az m4sport.hu nagyinterjújában.

Mint ismert, a szövetség a legutóbbi női kézilabda Bajnokok Ligája négyesdöntő előtt jelentette be, hogy újabb három évig Budapest lesz az esemény házigazdája az MVM Dome-ban.

„Legtöbbször azt gondolják, csak a válogatott eredményei számítanak. Ez így van, a legvégén az számít, hogy a válogatott mennyire eredményes. Ennél azonban az MKSZ sokkal több, például szervezésben, utánpótlásban. Ez egy nagyon nagy egység. Ennek fontos lába a versenyszervezés” – magyarázta az elnök.

A szövetségben Ilyés munkáját számos olyan szakember segíti, akik hatalmas rutinnal rendelkeznek a világesemények szervezését illetően, így az elnöknek kinevezésekor kimondottan fontos volt, hogy „amennyit lehet, megtartsunk ezekből a nagy eseményekből”.

„A Bajnokok Ligája négyesdöntő volt az egyik ilyen fontos, ami meghatározó a női klubok versenyében, és az esemény egyre jobban kinőtte magát. Hozzá kell tenni, Budapest és az MVM Dome nagyon jó házigazda, de ezt az egészet a szövetség építette fel az elmúlt 10 évben” – fogalmazott.

Hozzátette, amikor megválasztották elnöknek, nagyon fontosnak tartotta, mire a szerződés lejár, olyan ajánlatot tudjanak tenni az Európai Kézilabda Szövetség elé, hogy itt tarthassák az eseményt, „és végérvényesen egybeforrjon a neve Budapesttel”.

„Boldogok vagyunk, hogy a jövőben is itt lesz a női Bajnokok Ligája négyesdöntője. Nagyon bízom benne, hogy az előző évekhez hasonlóan, magyar csapattal vagy csapatokkal, és talán a legvégén magyar győztessel.”

Az elnök hozzátette, részben nehéz volt megtartani az eseményt, mert sok tárgyalást kellett folytatniuk, és minden szereplővel megegyezni ahhoz, mindenkinek jó legyen. Arra azonban nem volt lehetőség, hogy a férfi BL négyesdöntőjét is megrendezhessék Köln helyett.

„Első körben fontosabb volt a nőit megtartani. A jövőben lehet arról álmodozni, hogy a férfit is esetleg idehozzuk. Az MVM Dome egyébként alkalmas lenne rá” – tette hozzá.

Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke. (m4sport.hu)

Az interjúban kiemelt szerepet kap az utánpótlás, és a légiósok arányának eloszlása a férfi és női K&H Ligában. Ilyés Ferenc kifejti gondolatait a szivacskézilabdát érintő kérdésről, amely a jelenlegi szezontól átalakult. Az elnök ugyanakkor kiemelten foglalkozik a kérdéssel, hiszen állítása szerint „kellenek a nagy világesemények, a jó válogatottak, hogy a gyerekek akarjanak kézilabdázni”, valamint azért is, hogy a sportág megtarthassa második pozícióját a labdarúgás mögött a hazai rangsorban.

„Jó közösséget is kell építeni ahhoz, hogy a szülők ide, a kézilabdás közegbe akarják hozni a gyerekeiket” – mondta.

Bevezették a Sulikézi Fesztivál programot, amelyre egyre több iskola adja le nevezését, azonban szivacskézilabda-bajnokság már nincs. Nincs ok az aggodalomra, mivel a gyerekek akadémiákat megelőző képzésében, az általános iskolás korban továbbra is jelen lesz a képzési forma.

„Az, hogy nem támogatjuk a szivacskézilabdát, így nem igaz. Mi a verseny részét alakítottuk át. Azt gondoljuk, korai, hogy az alsó tagozatos gyerekek folyamatos versenyeken vegyenek részt. Többek között arra alapozzuk, hogy készült egy tanulmány arról, hol morzsolódnak le a gyerekek az évek alatt. Bár nem ez az egyetlen oka, de a korai specializálódás is közéjük tartozik” – magyarázta a változtatás okait Ilyés. „Azért mondom, hogy nem igaz, hogy eltörölték a szivacskézilabdát, mert azok a klubok és egyesületek, ahol gyerekek kézilabdáznak és edzéseket tartanak nekik, ott szivacskézilabdáznak. Ezt senki nem tiltotta meg. Azt sem tiltja senki, hogy ők egymás között mérkőzéseket játszanak. A kézilabda szövetség nem állt bele egy versenyrendszerbe, hiszen azt gondoljuk, ha az a gyerek első osztályban elkezd versenyekre járni, mire 18 éves lesz, kiég.”

A szövetség törekvése egy élményközpontú mozgásformákra alapuló program, a Sulikézi Fesztivál, ahol „az összes gyerek folyamatosan mozog”.

„Egy szivacskézin nem tud minden gyerek egyszerre pályán lenni. Nagyon sok gyerek kézilabdázik, ami öröm számunkra, de elmegy a meccsre, és amíg négy játszik, a többiek ülnek. A Sulikézi Fesztiválon folyamatosan mozog mindenki, és a végén van egy kis szivacskézilabdás rész. Azt szeretnénk, ha olyan alapmozgásokat tanulnának meg és olyan élményben lenne részük, amely megmozgatja a gyerekeket.”

Veszprém, 2008. december 30. Spekhardt Gergõ (kék, MKB-Alsóörs), Szántai Dominik (fehér, MKB-Veszprémi Dózsa) és Nagy Benedek (kék, MKB-Alsóörs) küzd a labdáért Veszprémben a Budapest Bank Kézilabda Gálán rendezett szivacskézilabda mérkőzésen. MTI Fotó: Illyés Tibor

Ilyés hozzátette, hogy az EHF éppen a legutóbbi férfi Európa-bajnokság alatt mutatott be egy olyan programot, ami hasonló, és erről szól, de Magyarországon már most bevezetésre került.

„Nem igaz, hogy a kézilabdának ezzel nem teszünk jót. Próbálunk figyelni a jelekre, megkapom az információkat a hátországból, a klubok aggályairól. Ráadásul a tagszervezeteink elnökeitől is megkapom az információkat. Értjük a veszélyét, próbálunk tenni azért, hogy ne menjenek el más sportágra a gyerekek, mert van egy pici veszély benne, hogy a szülő már az elsős gyereket versenyeztetni akarja. Látni akarja, hogy a gyereke gólt lő, nyer és teszi rá a terhet. Mi ezt szeretnénk egy kicsit kivenni. Ettől függetlenül senki nem tiltja az edzéseken. Mi azt szeretnénk, ha a korai specializálódás egy kicsit kitolódna” – vélekedett az MKSZ elnöke.

A fiataloktól a felnőtt korba ugorva egy másik, sokat ismételt kérdésre is alapos, jó magyarázatot ad Ilyés. Ez nem más, mint a topcsapatainknál megfigyelhető magyar-külföldi arány. A kiemelkedő légiósok azonban emelik a honi bajnokságok színvonalát, de adott esetben tehetséges magyaroktól vesznek el értékes játékperceket.

„Minél több gyereket kellene bevonzani alul, akikből kiválasztjuk a tehetséget, majd megpróbáljuk végig vinni őket a rendszeren úgy, hogy a legjobbak jöjjenek ki. Bejöttek az akadémiák, ahova a legtehetségesebb gyerekek bekerülnek. Azon próbálunk változtatni, és olyan utat mutatni a gyerekeknek, hogy az NB I-be be tudjanak kerülni. Ez azonban egy nagyon nagy ugrás. Az csak egy szegmense ennek, hány külföldi játszik a magyar csapatokban. Nem gondolom, hogy túl sok. Igaz, hogy a topcsapatainkban nagyon sok külföldi van, sőt, kevés magyar válogatott játszik. Ezek a csapatok azonban olyan szintet lőttek be, hogy nem tudnak olyan magyar játékosokat találni, akik megfelelnek” – elemezte a kérdést Ilyés.

Ilyés elmondta, hogy az MKSZ a korábbi években már próbálkozott azzal, hogy a külföldi játékosok számát megszabja, amely sajnos kontraproduktív lett. A magyar játékosok bére megemelkedett és elszállt, hiszen minden csapat magyar játékos akart igazolni. Ez a fizetés azonban nem alkalmazkodott ahhoz, amit a játékos a pályán nyújtani tudott, amit a tehetsége diktált.

„Miután kivettük ezt a dolgot, talán most realizálódik végre. Eljutottunk oda, hogy a magyar játékos nem tudott olyan teljesítményt nyújtani, és olcsóbban igazoltak külföldit a klubok. A klubokat is végre nehéz helyzetbe hoztuk ezzel. A versenyt nem szabad kivenni belőle. Nekünk kell olyan játékosokat nevelni, akik megütik az NB I. szintjét.”

Az elmúlt években azonban az utánpótlás-válogatottak kiemelkedtek a mezőnyből. Ilyés pedig tud arról, hogy a klubok szeretnének fiatal magyar játékosokat szerződtetni, „de egyszerűen nehéz”.

„Ez egy kettős dolog. Az biztos, hogy mesterségesen szabályozni nem szerencsés, ebben van tapasztalatunk. Törekednünk kell arra, hogy a kluboknak biztosítsuk a lehetőséget, hogy türelmesek tudjanak lenni ezekkel a fiatal játékosokkal, ha be akarják építeni őket” – vélekedett Ilyés.

A Magyar Kézilabda Szövetség első embere az m4sport.hu nagyinterjújában mesélt még gyerekkoráról, Tisza-parti éveiről, szurkolói rivalizálásról, sőt, még első elnöki pillanatairól. Az interjút péntek este 18 órától tekinthetik meg az M4 Sport YouTube-csatornáján.