A magyar válogatott 30–27-re kikapott Franciaországtól, ezzel eldőlt, hogy a második helyen végez a középdöntős csoportjában, s a bécsi elődöntőben az olimpiai bajnok, valamint világbajnoki címvédő norvégokkal mérkőzik meg a döntőbe jutásért.
Összefoglaló
A keddi összecsapás után a kilenc gólig jutó Klujber Katrin elmondta, a vereség ellenére sem csalódott, hiszen a kitúzött célt, a bécsi részvételt elérte a válogatott.
„Óriásit küzdöttünk ma is. Egyáltalán nem vagyok csalódott, azért elég jó sorozatot mentünk. Tudtuk, hogy sok sztár van a franciák között, rutinosabbak még nálunk, ez látszott a pályán is a vége felé. Ráadásul egy rossz kezdés után is megmutattuk, felálltunk és iksszel mentünk a szünetre. Végig küzdöttünk, ez sajnos ma nem volt elég, de megyünk Bécsbe. Nem tudom, ha valaki szomorkodik, miért teszi, szerintem vidámnak és boldognak kell lennünk.”
Az átlövő a túl könnyen kapott gólokat emelte ki.
„Nem volt könnyű bírni, de azt gondolom, a kapitány jól forgatta a csapatot. Akinek pihenőre volt szüksége, megkapta, utána frissebben tért vissza. Azt gondolom, a tempót nagyjából tartottuk. A probléma az volt, hogy amikor lőttünk egy gyors gólt, kaptunk is egyet. Azért volt itt egy nagyon nagy iram. Most felülkerekedtek rajtunk, de megyünk tovább.”
Kapcsolódó tartalom
Klujber a mérkőzésen megdobta az 500. gólját is a válogatottban.
„Ezt nem tudtam, nem követem. Ilyenkor, ha tájékoztatnak, akkor vagyok ezzel tisztában, de nem is járna a fejemben. Sajnálom, hogy nem tudtunk hétből héttel Bécsbe menni, de kint vagyunk és ott vagyunk. Akivel kell, azzal felvesszük a kesztyűt. Legyen bárhogy, én már most nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen menetet hoztunk össze, és ott vagyunk a négy között. Ez szerintem egy hatalmas nagy csoda és egy szép álom, amit teljesítettünk. De fontos lesz, hogy a norvégok ellen is száz százalékot nyújtsunk, aztán meglátjuk, hogy a küzdés, az akarás és a csapatmunka mire lesz elég.”
Papp Nikolettában némi csalódottság azért van.
„Igaza van Katrinnak, de én nagyon picit csalódott vagyunk, hiszen ott voltunk és azt gondolom, mi akartunk ma jobban. Sajnos nem úgy sült el az egész meccs, a második félidőn elment, de azt gondolom, meglehetett volna. Próbáltunk foggal-körömmel kapaszkodni, ez most így sikerült, de amikor megszakad egy jó sorozat, az természetesen nem jó érzés.”
Fizikailag nagyon megterhelő találkozó volt, de menni kell tovább.
„A francia csapattól annyira nem sok a 30 kapott gól. Az elsőben jól tudtuk őket tartani, igaz, a másodikban többet kaptunk, az már nem fért bele. A támadásaink sem úgy ültek utána, nem tudtunk gyors támadásokat vinni. A két csapat ismerte egymást, újat nem tudtunk mutatni egymásnak. Próbáltunk mindent belerakni a védekezésbe, ez jól is működött az első fél órában. Ez most így sikerült. Ez a meccs nyilván felőrölt minket, sokat bele kellett tenni, de jön két nap pihenő és megyünk tovább.”
Juhász Gréta, aki hétfőn csatlakozott a magyar válogatott keretéhez, fel sem fogta, hogy Franciaország ellen játszhat a nemzeti csapatban.
„Amíg el nem kezdődött a meccs, nem dolgoztam fel, hogy itt vagyok. Már amikor hívott a kapitány, az is… Ezt feldolgozni nem volt egyszerű, de örülök, hogy itt vagyok. Televízión keresztül nem adja vissza ezt a hangulatot. Ezt élőben átélni, hidegrázós volt. Az elején kicsit fáradtan kezdtünk, majd aztán a második félidő elején is kicsit, de megyünk tovább Bécsbe.”
Kapcsolódó tartalom
„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs bennem hiányérzet a mai meccset követően. Lehetett volna ebben több, bizonyos szakaszokban követtünk el olyan hibát, ami megpecsételte a sorsunkat. A második félidőben kicsit elfogytunk, de szerintem nem szégyen egy ilyen francia válogatottól ilyen szoros meccsen kikapni” – értékelt az irányító Vámos Petra.
Elmondta, nehéz most egyben a hét meccset néznie, de amit elértek, az egy fantasztikus dolog.
„Nagyon büszke vagyok a csajokra és csodálatos volt itthon lenni így, hogy külföldön játszom. Annyira megható volt a közönség szeretetét érezni, nem is nagyon tudtam visszatartani a könnyeimet, ez egy olyan torna, amit soha nem fogok elfelejteni.”
Kiemelte, jó volt, hogy tudtak magukon kapcsolni, amikor az elején elléptek a franciák, és így vissza tudtak jönni. Úgy tekint az egészre, hogy ez egy utazás, és vannak, amiket még meg kell tanulniuk, de az, hogy ott vannak az elődöntőben, az egy hatalmas dolog számukra.
A kapus Szemerey Zsófi már nem volt bevethető a találkozó hajrájában – a mérkőzés után elmondta, reméli nem súlyos a sérülése. A combizma meghúzódott, érzi a csomót benne, de természetesen visszaállt volna, ha erre lett volna szükség.
„Az első félidőt rosszul kezdtük, de visszajöttünk, szerintem a szívünk is hajtott. Viszont mégis olyan édes-keserű az egész. Sajnálom, hogy az első félidőben így el tudtak húzni, viszont megint az erősségünket mutatja, hogy innen is vissza tudtunk jönni. Lelkileg annyira meg tudtunk erősödni, ki tudjuk húzni a slamasztikából egymást, bízunk magunkban, ez nagyon nagy erősségünk lehet, ami a norvégok ellen is kelleni fog” – mondta a metzi kapus.
Elmondta, a célkitűzést elérték, de nem szeretnének itt megállni, szeretnék éremmel zárni a tornát.
Eredmény, középdöntő, 4. forduló, I. csoport (Debrecen):
Franciaország-Magyarország 30-27 (13-13)
Debrecen, 3639 néző, v.: Weijmans, Wolbertus (hollandok)
lövések/gólok: 46/30, illetve 47/27
gólok hétméteresből: 4/4, illetve 7/7
kiállítások: 6, illetve 2 perc
Magyarország:
Szemerey 1 – Győri-Lukács 5, Klujber 9, Vámos 3, Füzi-Tóvizi, Kuczora 2, Szöllősi-Schatzl, cserék: Papp, Márton 3, Simon 2, Bordás, Juhász 2, Böde-Bíró, Faluvégi