„Valószínűleg tehetségesebb voltam sokkal, mint amire vittem, de ezt csak magamnak köszönhetem – kezdte önvallomással a tréner. – Legnagyobb csalógép, trükköző voltam. Magamból, mint játékosból tanultam a legtöbbet. Arról, hogy egy játékos hogyan tudja elcseszni a karrierjét.” 

Az 54 éves szakembernek volt civil szakmája, vegyésztechnikusként dolgozott Százhalombattán a Finomítóban. Úgy véli, nem volt túl megfontolt döntés, hogy a vegyésztechnikumot választotta, ugyanakkor rengeteget köszönhet annak, hogy végül ebben a szakmában helyezkedett el.

„Én Százhalombattán tanultam meg mindent. A sportoló egy üvegbúra alatt él, teljesen más viszonyokkal és gondolkodással. Az Olajfinomító tanította meg nekem és nem a sport, hogy a mentalitás mindenek felett.”

2004-ben hosszas mérlegelés után a Csömör női csapatának edzője lett, így indult rendkívül sikeres karrierje. Elárulta, szerinte hogyan kell viszonyulni a női kézilabdázókhoz és mi lehet a kulcs hozzájuk.

„Mikor egy férfi csapat kapitányaként átvettem egy másodosztályú női csapatot, azt hittem egy másik sportágba csöppentem bele. Nem értettem a folyamatokat – fogalmazott az edző, aki szerint a férfiak azt hiszik, hogy a nők törékeny lelkűek, nagyon vigyázni kell rájuk, figyelni kell arra, hogyan és mit mondanak nekik. – Amikor vigyázol arra, mit mondasz egy nőnek, akkor legtöbbször nem mondod el az igazat. Na ez a legnagyobb hiba egy női edzőnél. Nekem az a tapasztalatom, hogy egy nő bizonyos szinten jobb, mint a férfi. Ő elvisel mindent, csak a szemébe mondd, azért, hogy segíts neki. Ezt lehet vehemensen is, meg káromkodva is, de ha háta mögül hallja vissza, hogy a te véleményed más volt, mint amit tőled hallott, akkor többet nem állsz meg előtte.”

A tréner szerint a női sportolóknak sokkal kisebb az egojuk, sokkal inkább szolgálják a csapatot, mint önmagukat. „Aki ezt nem tudja, az nem tud nőkkel bánni. Én mindig az őszinteséget és a humort emelem ki. Ez lehet, hogy fáj, de ő ezt el fogja fogadni, ha azt érzi, hogy ez érte is történik.”

Elek Gábor különleges helyzetben van, hiszen csapatának egyik alapembere felesége, Szucsánszki Zita is. Úgy véli, sikeresen tudják menedzselni kapcsolatukat úgy, hogy a csarnokon, stadionon kívül nem beszélnek a kézilabdáról, azt meghagyják akkorra, mikor a csapattal vannak. „Ha a magánéletünk is erről szólna, abba belehülyülnénk.”

A szakember 2023-ig irányította a Ferencváros női csapatát, KEK-győzelmet, magyar bajnoki- és kupagyőzelmet is ünnepelhetett a csapattal, 2023-ban a Bajnokok Ligája döntőjéig menetelt az együttessel. Több mint 16 évig irányította a zöld-fehéreket, akiktől azért távozott, mert mentálisan nagyon elfáradt. „Nekem a stresszel volt a legnagyobb harcom, amiben már kezdtem alulmaradni. Sokan félreértettek, azt hitték abban fáradtam el, hogy dolgozni kell. Én szeretek dolgozni, de az, amikor már napok óta nem alszik az ember, sem mérkőzés előtt, sem utána. Amikor csak azon jár a feje, hogyan lehetne megnyerni azt a bizonyos mérkőzést vagy mit lehetne még csinálni. Na, ebből lett nekem sok.”

Esztergomban sokkal nyugodtabb az élete, habár ez elképzelhető, hogy megváltozik, ugyanis irányításával a másodosztályból a csapat feljutott az élvonalba és a dobogó harmadik fokáért is versenyben van. Ha sikerül kiharcolni a bronzérmes pozíciót, akkor a következő szezonban az európai kupaporondon is megmérettethetik magukat. Az európai kupaszereplés az ötéves terveikben szerepelt, elmondta, a céljuk, hogy ott meg is ragadjanak és  „ne csak beköszönjenek oda”, ugyanakkor legnagyobb értéknek mégis azt tartaná, ha egy hagyományt teremtenének és sokáig megmaradna az esztergomi kézilabda.

Elek Gábor arról is beszélt, milyen érzés lesz számára visszatérni az Elek Gyula Arénába, elmondta, mit nem szeret az edzői munkában, szót ejtett munkája legfájdalmasabb, legnehezebb pillanatairól is.

„Aki nem szűkített még olimpiára keretet, az nem tudja milyen. Az borzasztó nehéz. Olyan helyzetbe kerülsz a Ferencváros vagy a válogatott edzőjeként, amikor az embertelenség határán kell döntéseket hoznod, azt rettenetesen meg tudom szenvedni.”

Elárulta a legfontosabb tanács, amit valaha kapott Németh Andrástól kézilabda-mesteredzőtől, korábbi női szövetségi kapitánytól származik: „A játékosokkal való bánásmód olyan, mint a gyereknevelés. Ha csak simogatod vagy csak ordítozol vele, semmit nem érsz el. A szélsőségek között kell mozogni folyamatosan, kell, hogy meg tudd simogatni, de az is, hogy oda tudj csapni az asztalra. Ha ennek az elegye optimális, akkor az öltöződ is rendben lesz.”