Az M4 Sport április elején számolt be a magyar műkorcsolya kríziséről, amelynek középpontjában egyrészt a honosított orosz műkorcsolyázók térnyerése áll a magyar tehetségek rovására, másrészt megfélemlítésekről, fenyegetésekről lehet hallani a sportágon belül. A vádak leginkább az örmény származású szakági sportigazgatót, Vardanjan Gurgent, valamint a korábbi Európa-bajnok Sebestyén Júliát, a Sebestyén KSE elnökét érték. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség a közmédiának megerősítette, tud a kialakult helyzetről és a szezon végén – vagyis hamarosan – értékeli is a helyzetet, kivizsgálni azonban csak azokat az eseteket tudja, amelyeknél konkrét bizonyíték is van.
„1978 óta vagyok ebben a sportágban, ilyen mértékű és ilyen hosszan tartó és háborús viszonyra, ami jelen pillanatban van, szerintem nem emlékszik senki. Ebben a helyzetben sportolóként felkészülni nap mint nap, edzőként elvégezni a munkát nap mint nap lehetetlen. Tehát kizárt, hogy ez jól fog működni. Úgyhogy szerintem mindenkinek le kell vonni a konzekvenciát, és igenis azokat a problémákat, amik megvannak valamilyen módon rendezni kell” – nyilatkozta a közmédiának Engi Klára.
Engi Klára több évtizeden keresztül fontos szerepet töltött be a magyar műkorcsolya- és jégtáncsportban. Versenyzői pályafutása során három téli olimpián, 1984-ben, 1988-ban majd 1992-ben is részt vett Tóth Attila párjaként, és kettősük világbajnoki, valamint Európa-bajnoki negyedik helyet is elért. Engi Klára visszavonulása után egyesületet alapított, majd vezetőként több pozícióban is segítette a sportág hazai fejlődését, ám ez elmúlt évek eseményeit elmondása szerint már kívülállóként figyelte.
Engi Klára és Tóth Attila az 1988-as budapesti világbajnokságon (Fotó: MTI/Németh Ferenc)Az olimpiai hetedik jégtáncos szerint a sportolók és szülők, valamint a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség között kialakult konfliktusok miatt sokat romlott a magyar műkorcsolya és jégtánc megítélése külföldön, valamint a versenyzők felkészülését is erősen hátráltatja a feszült helyzet, ez pedig már a 2026-os téli olimpiára is kihathat. Úgy véli, a változáshoz a jelenlegi helyzet tisztázására vagy új ágazati vezetőkre van szükség.
„Jó utat kell mutatni, tehát bárki, aki a jövőben úgy gondolja, hogy az ágazati vezetést tudja csinálni, annak tisztáznia kell a mostani helyzetet, vagy egy új lappal indulva menjen tovább, vagy pedig új emberek kellenek ahhoz, hogy lássuk, hogy az út tiszta, egyenes, átlátható, a gyerekek jönni akarnak korcsolyázni, a szülők hozzák őket korcsolyázni” – fogalmazott.
Tóth Ivett mellett balra edzője, Linda von Troyen, jobbra a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség pontozásos szakágának igazgatója, Engi Klára a 2018-as phjongcshangi téli olimpián (Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt)Az Engi Korisuli elnöke emellett arról is beszélt, hogy szerinte milyen szakemberre lenne szükség. „Aki nem egy-egy párnak az eredményéhez, hanem a magyar utánpótlástól kezdve egészen a felnőtté válásig fel tudja vállani, tud egy jó képet mutatni nekünk, hogy mi a feladat, hova menjünk el, hova kell eljutnunk. Ez a szakember lehet orosz is, hiszen a műkorcsolyában ők minden kategóriában jó helyen vannak. De lehet máshonnan is, de itt legyen, itt szeressen lenni, itt lássa, hogy miből kell dolgozni” – mondta Engi Klára, hozzátéve, hogy bár kívülállóként nehezen tudja megítélni a vádak igazságtartalmát, elszomorítja a helyzet, amit szerinte minél hamarabb rendezni kell.