Az MOKSZ szerdán este szezonértékelű ülést tartott, melynek keretében szó esett a pénzügyi beszámolóról, a költségvetésről és szakmai programokról, emellett a szervezett személyi kérdésekről is döntött.

A szövetség megállapította, hogy „mind a műkorcsolya, mind a gyorskorcsolya ágazatban biztató eredményeket értünk el a szezon jól ismert nehézségei ellenére (a Liu-testvérek távozása, a jégpályák átmeneti bezárása, a felkészülési és versenyeztetési költségek jelentős emelkedése)”.

Az elnökség továbbá meghatározta a következő időszak legfontosabb feladatait, célként pedig a következő, milánói téli olimpiai játékokon való minél eredményesebb szereplést tűzte ki.

Mint olvasható, az év januárjában a gyorskorcsolya ágazat vezetője, Telegdi Attila kezdeményezte távozását az igazgatói pozíciójából. Az elnökség az ágazat vezetésével Bánhidi Ákost, a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott eddigi szakmai vezetőjét bízta meg.

A közleményből kiderül az is, hogy az elnökségi ülést követően a MOKSZ közös megegyezéssel megszüntette Dr. Vardanjan Gurgen műkorcsolya ágazati sportigazgató megbízatását. A műkorcsolya ágazat új vezetőjének személyéről az elnökség a közeljövőben dönt.

Mint ismert, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség még áprilisban a közmédiának megerősítette, az elmúlt hetekben valóban számos szülői levelet kaptak, amelyben az érintettek megfélemlítésről és ellehetetlenítésről írtak.

Az utóbbi hetekben komoly vádak érték a műkorcsolya és jégtánc több hazai szereplőjét, így például a most távozó Vardanjan Gurgent, valamint a korábbi Európa-bajnok Sebestyén Júliát, a Sebestyén KSE elnökét is. Megfélemlítésre és ellehetetlenítésre panaszkodtak a szülők, valamint arra, hogy a szakvezetés háttérbe szorítja a Magyarországon született versenyzőket.

Ezeket a vádakat erősítette meg akkor meg az az M4 Sport birtokába jutott levél, amelyet az egyetlen magyar felnőtt férfi válogatott, Berei Mózes küldött április elején a MOKSZ elnökségének és az etikai bizottsághoz.

A januári téli Universiaden 24. helyen végzett sportoló levelében úgy fogalmazott: nem bírta már nézni, hogy azokat vádolják hazugsággal, akik a magyar sportolók igazáért, megbecsüléséért küzdenek Vardanjan Gurgen ágazati igazgató túlkapásai, valamint a szövetség tétlensége miatt. A nemzetközi szövetség, az ISU Budapesten rendezett versenyén 16. helyen záró Berei Mózes levelében többek között arról írt, hogy „Sebestyén Júlia igenis indított bennünket versenyeken sérülten és betegen. Sőt, nyomást gyakorolt ránk, hogy induljunk. Nem egyszer gyanúsított meg bennünket szimulálással és nevezett bennünket gyávának.”

Berei nem csak korábbi edzőjével, Sebestyén Júliával kapcsolatban fogalmazott meg állításokat, hanem Vardanjan Gurgennel is. Kapcsolata megromlott Sebestyénnel, ezért egy-két hónapig egykori edzőivel szeretett volna készülni a dél-tiroli Egnában, ekkor került összetűzésbe az örmény ágazati igazgatóval, Vardanjannal. A 19 éves műkorcsolyázó ezzel kapcsolatban az alábbiakat írta levelében:

„Megfenyegetett, hogy kivág a válogatottból, ha nem azt teszem, amit ő mond… Ha elmegyek, nem enged ki a junior világbajnokságra. (…) Gurgen azt is mondta, én lelkileg gyenge és idióta vagyok, nekem nem Egnaban a helyem, hanem a pszichiátrián.”

A napvilágot látott vádakra a közmédiának akkor reagált is a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Váradi Orsolya ügyvezető igazgató elmondta: több ügyet, köztük Berei Mózesét is jelenleg is vizsgálja a szervezet.

„Számos szülői megkeresést kaptunk. Alapvetően ugyanerre a témára fókuszálva, illetve fegyelmi témakörökben. Ezeket a MOKSZ etikai és fegyelmi bizottsága minden esetben kivizsgálja. Ezt nagyon fontos tudni, hogy a fegyelmi bizottság fegyelmi vizsgálatot konkrét állítások alapján, amennyiben alá vannak támasztva konkrét tényekkel, indít fegyelmi eljárást. Enélkül ez nem megvalósítható” – nyilatkozta az M1-nek.

A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséget a külföldi származású sportolók szerepeltetése miatt is számos kritika érte az elmúlt időszakban, miután a felnőtt valamint a junior világbajnokságon és a felnőtt Eb-n a Magyarországot megillető helyek 87 százalékát külföldön született versenyzők tették ki.