Musorujsag
Élő Eredmények
×

A Barcelona megtalálhatta a maga Guardioláját

A Barcelona megtalálhatta a maga Guardioláját

m4sport.hu | Petykó Adrián
Ha az elveszett identitás visszaszerzése a cél, Xavi Hernándeznél nem lehetett volna alkalmasabb jelöltet találni az FC Barcelona kispadjára.

„Cruijff felépített egy katedrálist, a mi dolgunk fenntartani és renoválni.” (Pep Guardiola)

A sokat idézett mondat nyomán elkerülhetetlen a párhuzam a város másik remekművével és alkotójával, Gaudí száz éve csinosított Sagrada Famíliájával, mivel ahogy Barcelona temploma, úgy a futballklubja is spirituális erők színhelye.

A Gaudí tervei alapján épülő Sagrada Familia (MTI/Friedmann Endre)

Az örökség eredeti szándéka azonban mázsás teher, a tökéletesség hiábavaló hajszolásával szemben az arany csillogása mindig is csábítóbb volt – példákra az egyház története is bőséggel szolgáltat muníciót. Az FC Barcelona már jó tíz éve távolodott az eszmétől, mire a COVID a testét és a szellemét is megrengette.

A növekvő bevételek ellenére hatalmas tartozások, elszállt fizetések, drága igazolásokra elvert milliók – 2010-ben, első elnöki periódusa végén utódja ugyanarra panaszkodott, amivel az elmúlt hónapokban turnézta körbe a médiát az újra megválasztott Joan Laporta.

A felelőtlen gazdálkodás vádja hiába jogos, mégis álszenten csengett a szájából, de amit a futballcsapat háza táján tapasztalt, attól jogosan gurulhatott el a gyógyszere. Annak idején kész koncepcióval adta át a kormányrudat, Sandro Rosellnek lényegében csak bele kellett ülni a tutiba, de a pillanat uralása, a költekezés, mintha nem lenne holnap, amely Josep Maria Bartomeu munkásságával tetőzött, porig rombolta a cruijffi ideát.

Az előző Laporta-éra kezdetén hasonlóan kilátástalannak tűnt, hogyan találjanak vissza a helyes útra. Akkor Ronaldinhóékkal még el kellett rugaszkodni a gödör aljáról, mielőtt megkezdődött a felemelkedés, de jelenleg nagybevásárlást tartani sincs miből. Viszont adott a recept, amellyel újra a katalán szurkolók szája íze szerint alakulhat a jövő. Persze nem az azonnali sikerek tekintetében – nincs is meg ehhez a keret – idézheti Guardiola időszakát, de

Xavival olyan edző érkezett, akit a Barça-DNS tett naggyá. Aki ugyanúgy a saját bőrén tapasztalta meg azt, amit Guardiola a holland mentora Dream Teamajében: hogy a győzelmeik módja legendásabbá vált, mint maguk a trófeáik.

Várhatóan Ronald Koemannal is feljebb kapaszkodtak volna, mert a rendelkezésre álló állomány közel sem annyira tragikus. Így azonban a legalacsonyabb átlagpontszámmal búcsúzott Radomir Antić óta, akit akkor szintén Laporta cserélt le Frank Rijkaardra.

Valójában a kilátástalan futball volt az igazán aggasztó, a pragmatikus döntések, a formációváltások úgy erodálták tovább a stílus írmagját, hogy közben messziről, körvonalaiban sem tűnt fel a horizonton, nemhogy Luis Enrique, de még Ernesto Valverde eredményessége sem.

Miután a gazdasági válság büntetéseként az adósságspirál Lionel Messi alakú lyukat ütött a csapaton, kiderült, Koemannak nincsenek eszközei, hogyan kezdje el azt befedni. Rövidesen nem számít majd, hogy kényszer szülte, mi több, évtizedes adósságot kezdett el leróni a saját nevelésű játékosok bevetésével, de többször is jelét adta, és valljuk be, a látottak is azt mutatták, a szükség hozta ezt, nem holmiféle küldetéstudat. Néha egyenesen demonstrálásnak tűnt a részéről, hogy lám, nincs mit tenni: »arccal a jövő felé«. Való igaz, a menesztett edző sosem látszott másnak, csak amolyan B tervnek, de az áldozati szerep hitelessége azért megkérdőjelezhető.

Gavi 16 múlt, Pedri 18 éves korára megkerülhetetlen alapemberré nőtte ki magát, Ansu Fati az első számú veszélyforrás, Mingueza, Nico, a Koeman által üldözött Riqui Puig, mind-mind anyatejként szívták magukba a Barcelona stílusát. Velük – és még ki tudja, kik várnak bevetésre – , a régi motoros Busquetsszel, Jordi Albával vagy Sergi Robertóval, és olyan minőségi légiósokkal, mint Frankie de Jong, azért nem lehetetlen elérni, hogy legalább derengjen a fény az alagút végén.

Xavinak az al-Szaddnál – az elvek szempontjából mindegy, hogy csupán a katari bajnokságban – teljes egészében sikerült átültetnie a pozíciós játékot, a gyors, pontos, kreatív kombinációkra, valamint a területszűkítésre és letámadásra épülő játékelgondolást, egyszóval a Barça-iskolát.

A Camp Nouba visszatérve, ha Messihez fogható nem is, de csokornyi kis Xavija, Puyolja, Busquetse vagy Pedrója fogja inni minden szavát, teljesíteni minden kérését, hiszen ők rajta és társai mesés előadásain nőttek fel. Akiket nem kell meggyőznie a felfogása helyességéről, amiként egykoron Guardiolának is három mondatába került, hogy rábírja, ne hagyja el a Barcelonát.

Ugyanis közkeletű tévedés, hogy a La Masía zsenik keltetője. Nem. Csupán Cruijff nézetei hatják át az akadémia falait is, egységes kiválasztási kritérium, nevelés és képzés ruházza fel megfelelő identitással és rátermettséggel a felnőtt csapat rendszerébe illeszkedő növendékeket. Nem a minőség a különbség az egyes korosztályok között, hanem a lehetőség, ami nélkül Guardiolát vagy Busquetset nem is ismernénk, és valószínűleg Xavit sem sorolnánk a korszakos egyéniségekhez. Emiatt is lehet arra biztosíték, hogy ezentúl nem a muszáj, hanem az észszerűség mentén számít majd egyre inkább az arra érdemes fiatalokra.

Elsöprő megjelenése világszintű divatot teremtett, a klubok a saját Guardiolájukat keresik. Lampardtól Pirlón át Solskjaerig és Artetáig hosszú a sor, de talán csak Zinedine Zidane-nál jött be a minta. Xavi mégsem egy romantikus nosztalgiahullámra ültetett marketingfogás, amellyel hónapokra be lehet fogni az elégedetlenkedő rajongók száját. Nem egy Pep 2.0. A pályán is másik pozícióban teljesedett ki, bár eleinte valóban a 4-es szerepkörében képzelték el, végül Busquets töltötte be a kulcsnak számító pivote posztját. Xavi vezetői kvalitásaiban és játékfilozófiájában Guardiola örököse. És ugyanazzal a szenvedéllyel imádja a futballt, szomjazza, nincs olyan pillanata, hogy ne körülötte forogna az agya. Az a megszállott, akinek a keze ügyébe kerülve a sószórók és a poharak is potenciális mágnestáblává változnak.

A spanyol válogatott címhalmozása kezdetén az elképzeléseit átformáló szövetségi kapitány, Luis Aragonés azzal fordult felé, te érted, hogyan működnek a dolgok. És igen, meglehet, Xavi rutintalan, de ki tudná nála jobban, hogy Barcelonában a játék értésén alapuló csapatmunka a klasszisok tündöklésének záloga, akik megtalálása a következő lépcsőfok lesz, de – az anyagi gondokkal is összhangban – először a nagyság alapjait kell újra letenni.

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Hivatalos: Xavi a Barcelona vezetőedzője
A Barcelona labdarúgócsapata szombat hajnalban hivatalosan megerősítette, hogy a klub korábbi klasszisa, Xavi Hernández veszi át a gárda irányítását.
Külföldi futball
Guardiola: Xavi felkészült arra, hogy a Barcelona edzője legyen
Pep Guardiola, a Manchester City menedzsere edzői pályafutását a Barcelonában kezdte el. Mielőtt átvette volna az első csapatot, mindössze egy évet dirigálta a katalánok második számú együttesét. Már-már tényként kezeli a világ sajtója, hogy hamarosan egy másik klublegenda, Xavi Hernández lesz a Barca új vezetőedzője, ezt az elképzelést a vérbeli katalán City-mester teljes mellszélességgel támogatja.
Külföldi bajnokságok
Legendák a Barca kispadján? Xavi Puyolt szeretné edzői stábjába!
Sajtóhírek szerint minden bizonnyal Xavi Hernández lesz a Barcelona labdarúgócsapatának következő vezetőedzője. A hírek szerint a klub és az ikonikus középpályás megegyezett a személyes feltételekről, csupán a két klubnak kell dűlőre jutnia egymással.
Külföldi bajnokságok
Laporta: Előbb kellett volna meghozni a döntést Koeman távozásáról
Szombaton este az Alavés csapatát fogadja a Barcelona a La Liga 12. fordulójában. A mérkőzést felvezető sajtótájékoztatón az ideiglenesen kinevezett Sergi Barjuan mellett a katalán klub elnöke, Joan Laporta is a újságírók rendelkezésére állt. A klub első embere kitért többek között a holland edző, Ronald Koeman menesztésére, illetve arról is utalt, hogy várhatóan érkezik a csapat élére a klublegenda Xavi Hernández.
Külföldi bajnokságok