Musorujsag
Élő Eredmények
×

Xavi első el Clásicója nem vet jó fényt a Real kilátásaira sem

Xavi első el Clásicója nem vet jó fényt a Real kilátásaira sem

m4sport.hu
A Barcelonál úgy érezhetik, a spanyol Szuperkupa elődöntőjében jelezték, elrugaszkodtak a gödör aljáról, de jelenlegi állapotukat figyelembe véve, ez inkább a Real Madrid európai kilátásaira vet rossz fényt.

Az az árulkodó tény – és ez a szerdai mérkőzés után sem változott –, hogy a Karim Benzema és Vinícius Junior párosa több gólt szerzett a szezonban, mint a Barcelona, jól szemlélteti, a Real Madriddal szemben az ősi riválisa miért az Európa-liga, és nem a Bajnokok Ligája tavaszi folytatásában érdekelt. Ezért a hosszabbításba torkolló találkozó képe a döntőbe jutó fővárosiakat sem lelkesítheti.

Xavi kettős érzésekről beszélt összegzésében. És valóban a kettősség az a szó, amely legjobban írja le a katalánok helyzetét. Kezdeti megilletődöttséget, felelőtlen labdavesztésekret, elszalasztott győzelmi esélyt említett, amiből arra következtetést vonta le, ha Reallal, akkor minden ellenféllel felveszik a versenyt. És történetesen valóban táplálhatja szalonoptimizmusát, hogy végre bővült a mozgástere. Először vethette be Pedrit, Ansu Fatit és Ferran Torrest, Ronald Araújo és Frenkie de Jong is gyorsan visszatértek, ahogy Memphis Depay is, és hetek óta számolhatott Ousmane Dembélével is. Ha tényleg huzamosabban dolgozhat bővebb állománnyal, valóban jobb kilátások nyílhatnak a folytatásban.

De a Real Madrid elleni játék minőségét túlzás lenne dicsérni, az inkább agresszivitásukért, elszántságukért és a támadások melletti elkötelezettségükért járhat. Ettől még nem feltétlen kényszerítették rá az akaratukat a Realra, amely – előnyben főként – előszeretettel ül mélyebben a saját térfelén önszántából.

Viszont jelenthet kiindulópontot, amikortól már nem a válságmenedzselés köti le Xavi összes energiáját, mert eddig azt sem tekinthettük evidenciának, hogy sikerül megakadályoznia a további süllyedést. Mikor Mallorcán 19 labdarúgójára nem számíthatott, végképp be kellett látnia, nem koncentrálhat az alapok lerakására, kompromisszumokat kell kötnie a felszínen maradáshoz. Ha az azóta három meccsen háromszor betaláló stílusidegen Luuk de Jong fejesei kellenek ehhez, akkor ideiglenesen újába kell harapnia.

Az oka egyszerű, nem tekinthet kizárólag a jövőbe, mivel a klub sem. Minden veszni hagyott lehetőség nehezíti a kilábalást. A büdzsében a BL-búcsút csak a döntőbe kerülés ellensúlyozhatja az El-ben. A bajnokikon elszórt pontok meg a következő BL-szereplést sodorják veszélybe. Holott a bevételeket növelni kell, ugyanis az elmúlt évek felelőtlen pénzszórását szigorúan számon kérő spanyol financiális szabályok megakadályozzák az erősítéséket. A szükségtelenül nagy létszám (33-an léptek már pályára a 21/22-es kiírásban) és a bérköltségek lefaragása sziszifuszi munka, Joan Laportáék ügyeskednek is ezerrel. Ám az összes el-, illetve (vételi/kötelezettségi opcióval ellátott) kölcsönadásból, fizetés csökkentésből vagy a Samuel Umtitivel történt kiegyezéshez hasonló szerződéselnyújtásból felszabaduló centnek a negyedét forgathatja vissza a klub, a többi megy az adósságcsökkentésre. Az igazolások még megoldhatók további hitelekből, a regisztrálás azonban nem kijátszható.

A vezetés nem vállalta el (nem vállalhatta el?), hogy priorizáljon az építkezés és az eredményesség között, jobb híján Xavi is lavírozni kénytelen. Ezentúl talán ideálisabb módszerekkel, és nem választási lehetőség híján formálhatja a saját alomból kiemelt fiatalokat és társaikat, de a türelmetlenség is fokozódhat. Az elődöntős vereség megítélése, ahogy azok az üzenetértékű szerződéshosszabbítások, amellyel a klub legfőbb értékeit sorban köti magához, jelzik, a klubikon megkaphatja a kellő időt és bizalmat, hogy bizonyítsa, alkalmas a hagyományokhoz illően felvirágoztatni a Barcelonát. Jelenleg halványan derengenek bizonyos törekvések a labda megszerzésénél és birtoklása közben, de közben visszatérő hiba, hogy a védelem és a letámadás között túl nagyra nő a távolság, erőnlétileg sincs a topon az együttes, míg a végjáték továbbra is akadozik.

A kontráit jobb százalékban kihasználva fölényesebb is lehetett volna Real győzelme, mégsem juttatott érvényre markáns különbséget. Mint pedzegettük, a térfelére koncentrálódó játék nem feltétlen ütközik a madridi erényekkel, azért így is éltek át nehéz perceket. Carlo Ancelotti mestere, hogy ideális környezetet teremtsen a futballistáinak, a korosodó és ritkán pihentetett alapembereihez pedig már nem dukál a magas nyomás. Labdával kezdeményeznek, egyébként visszahúzódnak, hagy érvényesüljenek Luka Modrić és Toni Kroos erényei, Vinícius sebessége és Benzema játékintelligenciája is annál inkább kijön, minél nagyobb teret kapnak. Ám a mérkőzések irányítására ezzel a felfogással nem tehetnek szert. A BL élcsapatai diktálta tempóhoz viszonyítva kimondottan öreges iramban zajlott a szerdai elődöntő is, amely fordulataiban és hullámzásában idézte a korábbi rangadókat, mintsem színvonalában.

A Szaúd-Arábiába exportált Szuperkupa rangja megkérdőjelezhető, nem túl alkalmas mélyebb következtetések levonására, csakhogy a Bayern München szempontjából sem volt tétje, amikor bő hónapja játszadozva tette zsebre a Barcelonát. A kontraszt óriásinak tűnik.

A Real valószínűleg a komfortzónájából ki sem mozdulva húzza be a La Ligát, melynek erőviszonyairól azért sokat elmond, hogy a bukdácsoló, igencsak középcsapat fílingű Barça csupán karnyújtásnyira van a dobogótól. A spanyol bajnokságot Európában árazzák majd be a tavasszal.

Borítókép: EPA/MIGUEL ANGEL MOLINA

További tartalmak