A City végig intenzív letámadással igyekezett állandósítani a fölényét. Madridi labdakihozataloknál Kevin De Bruyne húzódott feljebb Gabriel Jesushoz, Rodrinak és Bernardo Silvának a Real mélyebben helyezkedő középpályásai jutottak, így Luka Modrić visszalépéseikor egy középső védőnek követnie kellett, hogy ne teremtsen létszámfölényt. Ahogy azt Dias illusztrálta az első félidő derekán.
A szünetet követően aztán ennek minden előnye és hátránya kiütközött. Íme a két szituáció (az elsőnél 51:55-öt, a másodiknál 54:20-at mutatott a meccs órája):
1.
2.
Ferland Mendyt mindkétszer úgy szorította sarokba a City a bal oldalon, hogy már csak a szinte biztos labdavesztéssel járó előreívelés, vagy az előtte helyezkedő szélső maradt választható passzopció. Az utóbbit olvasta az alkalmi jobbhátvéd Fernandinho, aki a Fodennek adott gólpassza előtt megelőzte Vinícius Juniort.
Rövidesen azonban honfitársa átverte a manchesteri csapatkapitányt, majd – mivel Aymeric Laporte nem tágított Karim Benzema mellől – akadály nélkül száguldott a kapuig, hogy ismét egyre csökkentse a különbséget. Modrić ugyanis egyaránt magával húzta Diast, csakhogy amíg ez először kifizetődő volt, utóbbinál vörös szőnyeget terített Viníciusnak.
És hogy, milyen kevés választja el a sikeres letámadást az átjátszottól, vagy ahogy azt a példa is mutatja, akár szerzettet a kapott góltól, arra az a pillanatnyi mozzanat mutat rá, amikor Gabriel Jesus észlelve a Real horvát motorjának mozgását, annak ellenére eltávolodott Toni Kroostól, hogy Dias ott volt a nyomában.
A német passzgépnek ennyi éppen elég, hogy nyomás alól kijátssza a labdát Mendyhez, míg a manchesteri támadó légüres térbe került. Aztán amint Vinícius lefordult, Guardiola rögtön tudta, mi következik.
A 4-3-as City-előnyről folytatódó párharc madridi visszavágójára jövő szerdán kerül sor (élőben az M4 Sporton és az m4sport.hu-n).