Az ügy évekkel ezelőtt a DIS elnevezésű brazil befektetési csoport panaszával indult. Részben ez a vállalat birtokolta Neymar játékjogát, és azt állította, hogy kevesebb pénzt kapott, mint amennyi jogosan járt volna, amikor a futballista 2013-ban a Santostól az FC Barcelonához igazolt. Ezután Brazíliában és Spanyolországban is vizsgálatok indultak annak kiderítésére, hogy eltitkolták-e az átigazolási díj egy részét, majd az ügyészség kétéves börtönbüntetést és csaknem 10 millió dollár pénzbüntetést kért Neymarra és az édesapjára.

Az ügyet 2016 júniusában egyszer már lezárta a bíróság, akkor a Barcelona 5,5 millió euró bírságot fizetett a spanyol adóhatóságnak. Három hónappal később azonban fordulat történt, a spanyol ügyészség sikeresen fellebbezett az ítélet ellen, így újra megnyithatták az ügyet. A Barcelona Neymar átigazolásakor azt jelentette be, hogy a brazil futballistáért 57 millió eurót fizetett, ám kiderült, valójában közel 100 millió euró volt az összeg, így a klub többmilliós adójárulékot nem fizetett be.

Az ügyészek 2017-ben a Barcelonára 9 millió, a Santosra 7 millió dolláros bírság kiszabását javasoltak, Neymar fellebbezését pedig 2017. február 20-án elutasították. A meglepően lassan haladó büntetőeljárásban a brazilnak hétfőn kell – az idézés szerint „személyesen és pontosan” – megjelennie vallomást tenni a bíróság előtt – írja a Le Parisien bírósági iratokra hivatkozva. A futballistának egyébként valószínűleg akkor sem kellene börtönbe vonulnia, ha bűnösnek találják, mert büntetlen előéletű. Neymar mellett két korábbi Barcelona-elnök, Josep Maria Bartomeu és Sandro Rosell is bíróság elé áll az ügyben.

Neymar 2013 és 2017 között játszott a Barcában, mielőtt világrekordot jelentő 222 millió euróért átigazolt volna a Paris Saint-Germainhez.