search

logo, social, vissza gomb

logo

text logo

search

Élő Eredmények

A címvédőnek csak vesztenivalója van – Deschamps-nak sürgősen csapattá kell gyúrnia a hiányzói ellenére is brutálisan erős francia válogatottat

m4sport.hu
A francia labdarúgó-válogatott keretét elnézve már most kijelenthető, hogy Didier Deschamps szövetségi kapitány együttese bőven esélyes, ami a címvédést illeti – ám hiába a félelmetes névsor, a gallok egyáltalán nem játszhatnak gondtalanul: egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a belső viszályok a sikeres tornába, valamint Deschamps állásába kerülnek majd.

 

Na, persze rögtön az elején tegyük is hozzá, Didier Deschamps szerződése a 2022-es év végéig érvényes a francia szövetséggel, s könnyen lehet, hogy a szakember még egy eredményes katari világbajnokság után is a távozás mellett dönt – az 54 esztendős tréner utódja nagy valószínűséggel épp egykori klub és válogatott honfitársa, Zinédine Zidane lesz.

A Real Madridtól tavaly nyáron elbúcsúzó vezetőedzőt az elmúlt másfél évben a nemzeti együttes mellett többször is összeboronálták már a Paris Saint-Germainnel és a Juventusszal, ugyanakkor a legnagyobb esély arra van, hogy Zidane türelmesen kivár, s azért nem írt alá egyelőre sehová sem, mert a világbajnokság után bejelentkezik a szövetségnél a pozícióra.

Deschamps tehát egyre több oldalról érezheti a nyomást – azt a nyomást, ami az igencsak betlinek számító 2020-as Európa-bajnokság óta folyamatosan nyomja a csapat, valamint a tréner vállát is.

A részben magyar rendezésű kontinenstornán a franciák ugyan kiszenvedték a csoportgyőzelmet az F jelű négyesből, a legjobb tizenhat között viszont rögtön kizúgtak, méghozzá egy papíron sokkal gyengébb svájci alakulattal szemben, amely 3–3-as hosszabbítás után tizenegyesekkel diadalmaskodott.

A blamát követő napokban a francia médiában csak a válogatottat övező vitákról és feszültségekről lehetett olvasni: Deschamps például Kingsley Comannal kapott össze, aki a lecserélését nehezményezte Svájc ellen. Aztán előjött Karim Benzema késői behívása is, aki hiába volt csapata egyik legjobbja az Eb-n, a kapitánynak a csatár miatt teljesen át kellett alakítania a rendszerét, ez pedig szemmel láthatóan teljes káoszt és nagy buktát eredményezett.

A pletykák szerint még a torna előtt összekapott Kylian Mbappé és Olivier Giroud is, miután utóbbi a Bulgária elleni felkészülési meccset követően nyilvánosan kritizálta a társait, s főleg Mbappét vette elő, mondván, alig passzolt neki a találkozó második félidejében – ez a nézeteltérés állítólag odáig fajult, hogy Mbappé a hírek szerint megemlítette Deschamps-nak, jobban örülne neki, ha az akkor még csak épp visszatérő Benzema lenne a kezdő az Európa-bajnokságon.

Kylian Mbappé és Didier Deschamps (Fotó: EPA/YOAN VALAT)

A francia sportsajtó mindezek mellett kiderítette azt is, hogy a válogatott tagjai egyáltalán nem viselkedtek profiként az esemény ideje alatt, s rendre hajnalig fennmaradtak, NBA-meccsek mellett különböző videojátékokkal ütötték el az időt.

Ha pedig ez még nem lenne elég, akkor a kiesés után Adrien Rabiot keményen betalálta Paul Pogbát, mivel előbbi szerint utóbbi egész egyszerűen fittyet hányt a védekezésre a svájciak elleni nyolcaddöntőn, míg Raphaël Varane Benjamin Pavard-nak szólogatott be hasonló okok miatt, amire a Bayern védője elkezdett Pogbára mutogatni, mondván, a klasszis középpályás folyamatosan elmaradó segítsége miatt volt ő is kevésbé hatékonyabb a védekezésben. Ez a cirkusz közben folytatódott a nézőtéren is, ahol a játékosok hozzátartozói estek egymásnak – ha igazak a pletykák, akkor a Rabiot és a Pogba famíliát szét is kellett választani.

S ez a „régmúlt”, ami továbbra is ott szikrázik a háttérben, minden pillanatban arra várva, hogy fellángolhasson. Főleg, hogy az imént leírt történetek főszereplői szinte egytől egyig meghívást kaptak Deschamps-tól a katari világbajnokságra.

Mivel ez a régmúlt, rögtön ki is kell térnünk a közelmúltra, mert a francia labdarúgás berkein belül mostanság is volt példa néhány megdöbbentő pletykára.

A piramis tetején természetesen – ismét – Mbappé áll, akinek a nyári hosszabbítását óriási fesztivál előzte meg: hiába beszélt a francia szupersztár fél évvel azt megelőzően arról, hogy el akarja hagyni a PSG-t, s az álmait követve a Real Madridba szeretne kerülni, a 23 esztendős játékos végül váratlan bejelentést tett, s maradt Párizsban.

Mint azóta kiderült, ebben nagy szerepe volt a politikának is – Emmanuelle Macron miniszterelnök például személyesen győzködte a támadót, hogy maradjon hazájában –, és persze a pénznek és az ígéreteknek. Mbappé állítólag kvázi egy „mini sportigazgatói” szerepet kapott a francia gigásznál, így beleszólása lehet a transzferekbe, mint ahogy az edzői stáb által alkalmazott felállásba is.

Hogy ne unalmasan teljenek a napok a Paris Saint-Germain háza táján, arról Mbappé azóta gondoskodott is: az elmúlt hetekben már az volt az egyik vezető pletyka, hogy a sztár távozni akar, mivel úgy érzi, a klub vezetősége becsapta, az ígéreteket nem teljesítette Nasszer al-Kelaifi elnök, mindezek mellett a futballista állítólag Christopher Gaultier vezetőedző rendszerével sincs kibékülve, aki középen erőlteti Mbappét, ő ezzel szemben a balszélen szeretne szerepelni.

Ezekre a mendemondákra persze legyinthetnénk, ám valljuk be, az „új Kylian Mbappé” egyelőre egyáltalán nem tűnik szimpatikusnak, s könnyen lehet, hogy a világbajnok klasszis a válogatottban is „hepciáskodni” fog, ha épp nem a kénye-kedve szerint alakulnak körülötte a dolgot.

Itt is látni igazán, hogy Deschamps kis túlzással csak veszíthet a katari tornával, a francia válogatott ugyanis úgy tűnik, elveszítette azt, amit a 2018-as, megnyert világbajnokságon birtokolt: a csapategységet. Mert a jelenlegi francia együttes minden, csak nem egységes. Márpedig hiába a számos szupersztár, azt például épp Magyarország mutatta meg a Nemzetek Ligájában, mi történhet azokkal a csapatokkal, melyeknél nem teljes az összhang.

A nagy kérdés tehát az, a francia alakulat képes lesz-e újra csapatként működni, illetve az, Kylian Mbappé képes lesz-e visszavenni az egójából a csapat érdekében. Ami a hepciás klasszisnak jól jön, az a francia válogatottnak nagyon is rosszul, a friss aranylabdás Karim Benzema ugyanis megsérült Katarban, emiatt épp a nyitó nap előtt vált biztossá, hogy a várakozásokkal ellentétben biztosan ki kell hagynia a tornát – nyilvánvalóan Mbappé sem örül társa kiesésének, az ugyanakkor nem mellékes, hogy így Mbappé maradhat a főszereplő, ő lehet a középpontban, ezáltal egy veszélyforrással kevesebb érintheti Deschamps gárdáját, a párizsi szélsőről ugyanis az elmúlt egy évben kiderült, nem igazán szívleli, ha épp nem róla szól minden.

Hogy a fenti eset miért is lehet időzített bomba a franciáknál, arra rámutat egy szintén a 2020-as Európa-bajnokságon pletykált eset, amely már arról szólt, miszerint Mbappé teljesen kiakadt Griezmannra, aminek az oka pusztán a féltékenység volt, s Mbappé rossz szemmel nézte társa válogatottnál betöltött szerepét.

Ez – és a többi – sztori is arra enged következtetni, hogy Deschamps-nak a legnagyobb harcot nem a pályán, hanem az öltözőben kell majd megvívnia, valamilyen úton-módon meg kell majd találnia a megfelelő megoldást arra, hogy mindenki jól járjon, senki se legyen elégedetlen.

Egy ilyen gárda összekovácsolása viszont általában roppant nehéz feladat, s csak nagyon kevés edzőnek sikerül.

Evezzünk azonban vidámabb vizekre, mert ha az Mbappé-központú problémákat nem nézzük, akkor azért bőven van oka bizakodásra a csapatnak. Ami a keretet illeti, a névsor egész egyszerűen bombaerős, talán még úgy is a világbajnokság egyik legbrutálisabb listája ez, hogy N’Golo Kanté személyében a világ egyik legjobb védekező középpályása hiányzik a felsorolásból.

A Chelsea ásza ugyanis még augusztusban szedett össze egy izomsérülést, amire október közepén rásérült – a játékos és a londoni alakulat orvosi stábja végül úgy döntött, a legjobb az lesz, ha Kanté minél hamarabb kés alá fekszik. Az operáció sikeres volt, sajnos azonban biztossá vált vele, hogy a 31 esztendős klasszis nem segítheti nemzetét a katari eseményen.

Kanté kiesése érzékeny veszteség Deschamps számára, a helyén viszont így megkaphatják a lehetőséget a fiatalok: a Real két tehetsége, Aurélien Tchouaméni vagy Eduardo Camavinga minden bizonnyal nagyobb szerephez jut majd annak tudatában, hogy a Juventusból bohócot csináló Paul Pogba sokadjára is megsérült, s biztossá vált, hogy ki kell hagynia a vébét.

Jegyezzük is meg gyorsan, Deschamp-nak tulajdonképpen inkább jó hír Pogba kiesése, a klasszis középpályás ugyanis csak növelte volna a veszélyt, hogy mentálisan valami félresiklik az együttesnél, s szintén hajlamos túlságosan is sok „egoizmust belekeverni” a játékba: a válogatott kapcsán például már a 2018-as világbajnokság óta nyílt titok, hogy Pogba akkor arra kérte Deschamps-ot, hadd játsszon némileg támadóbb szerepkörben – ez az előző vb-n még működhetett is, azonban ezt követően már az Eb-n sem ment, s részben épp az okozott gondot a franciáknak, hogy a támadással többet foglalkozó, ámde védekezésben rendre lazsáló Pogba miatt a pálya közepén túlságosan is sebezhető volt a csapat.

Paul Pogba kiesésével jól jártak a franciák? (Fotó: EPA/Alessandro Di Marco)

Pogba hiánya viszont ezen a téren biztos letisztultságot hoz, s ami lényeges, fegyelmezettséget ad a középpályának, egy Kanté nélküli nemzeti csapat nem valószínű, hogy elbírná az „egyszűrős” rendszert, illetve azt, ha Pogba egész egyszerűen nem segít be megfelelően a védekezésben – főleg, hogy ezt még Kantéval sem bírta el, mint ahogy azt az Eb-n láthattuk is.

A kapuból kirobbanthatatlan Hugo Lloris, s a védelemben is kevesebb a kérdőjel: mivel Deschamps jobbára 3–4–1–2-es hadrendben küldi pályára az együttesét, a hátsó tengelyben minden bizonnyal Lucas Hernández, Raphael Varane és William Saliba kap majd helyet (bár Jules Koundé azért itt még beleszólhat a versengésbe), míg a két szélen szárnyvédőként Benjamin Pavard mellett a Milanban fantasztikusan teljesítő Theo Hernández szerepe biztosnak tűnik.

Itt tegyük is hozzá, hogy Deschamps a kerethirdetéskor tett utalásokat arra, miszerint meglepetés várható, s elképzelhető, hogy Koundé kikerül a jobb szélre, míg Lucas Hernández nem a hátsó hármasban kap majd helyet, ehelyett a testvérével kell majd megküzdenie a kezdő, balszélső pozícióért – amennyiben ez megtörténik, Deschamps ismét magának áshat vermet, Koundé szélsőként való szerepeltetése ugyanis már többször is nagy hibának bizonyult, mint ahogy a Hernández testvérek versenyeztetése sem épp a legjobb ötlet.

A felállás sötét foltja egészen szerdáig a csatár mögötti  terület volt, ahol az elmúlt években Antoine Griezmannt szoktuk meg – ez a szerepkör viszont ezúttal igencsak nagy fejtörést okozhatott volna Deschamps-nak, a kapitányra ugyanis roppant nehéz döntés várt: a továbbiakban is egyik kedvencének szavazzon bizalmat a kezdőben, vagy jöjjön az egy éve klasszis formában teljesítő, gyorsabb, agilisabb Christopher Nkunku?

Merthogy Griezmann és Nkunku azonos szerepkörben játszik – az úgynevezett hamis kilencesben – a klubcsapatában és a válogatottban is, kettejüknek együtt viszont nem lett volna hely a támadószekcióban. Ha a forma dönt, biztosan az RB Leipzig futballistája kezdett volna a csatárok mögött.

Ám ahogy említettük, erre a kérdésre szerdán megkaptuk a választ, de nem úgy, ahogy azt a kapitány szerette volna: Nkunku ugyanis az egyik edzésen összeütközött Camavingával, az pedig gyorsan ki is derült, emiatt számára el sem kezdődhet a világbajnokság, a játékos sérülése ugyanis épp csak annyira súlyos, hogy ne léphessen pályára Katarban.

Miközben Nkunku kiesése hatalmas minőségi pofon a szakembernek, valljuk be, valahol jelentősen meg is könnyíti a dolgát, Dechamps-nak így nem kell farkasszemet néznie az igencsak kritikus francia médiával, s azért magyarázkodnia, miért épp Griezmann-nak szavazott bizalmat. Így tehát az egyik legnagyobb taktikai kérdés eldőlt a közbeavatkozása nélkül.

Amire még rendkívül figyelnie kell a kapitánynak, hogy a csapat ne legyen túlságosan agresszív: Lucas és Theo Hernández védő létére is inkább „offenzív” bekk, s a másik szélen Pavard is inkább a támadásokhoz adott pluszról híres, mintsem a kőkemény, megbízható védekezéséről. Az Eb-n épp ebből voltak problémák, hogy Pavard nem kapta meg a középpályáról a szükséges segítséget, és itt most ugye Kanté kiesett, ami miatt Tchouaménire nagyobb teher hárul majd, így fontos lesz, kinek kell majd mellette középen robotolnia, s besegítenie a jobb szélsőnek.

Aurelien Tchouaménire (fehérben) fontos szerep hárulhat (Fotó: EPA/Juanjo Martin)

Ami a csatársort illeti, Deschamps a korábban említett szisztémájával inkább a pálya közepére helyezi a hangsúlyt, ha tehát a franciáknál marad a 3–4–1–2-es hadrend, annak a nagy áldozata minden bizonnyal a Barcelona kiválósága, Ousmane Dembélé lesz, aki emiatt a padra fog szorulni.

A rendszerben a két középső támadót nyilvánvalóan a Mbappé, Benzema páros adta volna, hisz ők azok, akik a jelenlegi francia csapatból rendszertől és felállástól függetlenül megkérdőjelezhetetlenek. A Real-klasszis sérülése miatt azonban a középtámadó szerepe Arra az Olivier Giroud-ra (Milan) hárul majd, aki nagyszerű formában játszik Olaszországban, ráadásul 49 válogatott találatával mindössze két góllal van lemaradva az örökranglista élén álló Thierry Henry mögött (51).

Megint más kérdés persze, hogyan boldogul majd Mbappé Giroud mellett középen, amikor a PSG klasszisa a szélen imád játszani, s épp hasonló okokból voltak problémák a PSG-nél is… Persze lehet, hogy Deschamps kifejezetten arra kéri majd Mbappét, húzódjon ki az oldalvonal mellé, s onnan törjön be, ez viszont egy komoly veszélyt rejt magába, mégpedig hogy viszonylag könnyen kiismerhető, „egyoldalú” játékot eredményezhet a francia válogatottnál, lévén, a jobb oldalon viszont senki sem lesz.

Elnézve a keret erősségeit, elképzelhető, hogy a franciáknak jobban feküdne egy támadó 4–3–3-as alakzat, hisz így Mbappé minden gond nélkül megkaphatná az általa hőn áhított szélső szerepkörét, a másik oldalról pedig a szintén szélvészgyors Dembélé veszélyeztethetne, míg középen meglenne Giroud-nak a kellő terület, hogy a saját játékát játssza. Erre a rendszerre viszont kevesebb az esély, Deschamps az eddigi 132 tétmérkőzésén ugyanis eddig mindössze 45 alkalommal választotta ezt a felállást, a szakember legutóbb 2021 szeptemberében, az ukránok elleni vb-selejtezőn kezdette így csapatát, s nem valószínű, hogy az utolsó nagy dobásának szánt vébén nyúlna bele drasztikusan a rendszerébe.

Összességében tehát kijelenthető: noha a francia válogatott rendelkezik az egyik, ha nem a legerősebb játékoskerettel, Deschamps-nak így is roppant nehéz feladata lesz, amikor meg akarja találni a győztes receptet. Ezúttal már édeskevés lesz a sok sztár egymás mellett, Katarra össze kell ráznia mentálisan az egységet, amit végig meg is kell tartani, különben bármelyik pillanatban bekövetkezhet a teljesen szétesés. Sok a szikra a játékosok körül, s elég egyetlen rossz mozzanat, hogy belobbanjon és egy olyan tűz alakuljon ki, amit a kapitány néhány nap alatt biztosan nem tud eloltani.

Márpedig nem lesz egyszerű minden vágyat és egót úgy kielégíteni, hogy az közben ne menjen egyik a másik rovására. Itt most mindenkinek el kell fogadnia, hogy a csapat része, s nem kiemelkedő alakja.

Amennyiben ez sikerül, akkor a francia válogatottnak minden esélye meglesz arra, hogy megvédje világbajnoki címét, mert tudásban és tehetségben még a hiányzói ellenére is egyértelműen a torna egyik legfélelmetesebb keretével rendelkezik.

 

További tartalmak