Hogyan költhet ilyen elképesztő összegeket a Chelsea új játékosokra a pénzügyi fair play szabályainak megszegése nélkül?
Mielőtt a válaszra térnénk, összegezzük, miért is volt emlékezetes a nyáron tulajdonosváltáson átesett Chelsea legutóbbi transzferablaka:
• a Chelsea több pénzt költött új játékosokra januárban, mint a Bundesliga, a La Liga, a Serie A és a Ligue 1 klubjai összesen.
• soha egyetlen klub nem költött ennyi pénzt téli átigazolási időszakban (329 millió euró), az eddigi csúcsot a Real Madrid tartotta (290 millió euró, 2009/2010)
• soha egyetlen klub nem költött ennyi pénzt egy szezonban (nyári + téli átigazolási szezon: 611 millió euró), az eddigi csúcsot a Barcelona tartotta (380 millió euró, 2017/2018)
• az Enzo Fernándezért kifizetett 121 millió euró a legmagasabb összeg, amit egy játékosért fizettek Premier League történetében
Mire is jó a pénzügyi fair play?
Az Európai Labdarúgó Szövetség által bevezetett pénzügyi fair play a futballklubok túlköltekezését hivatott szabályozni és ellenőrizni, „megvédve a kontinens klubfutballjának hosszú távú fenntarthatóságát és hitelességét, fegyelmet és racionalitást vezessen be az egyesületek pénzügyeibe, és csökkentese az átigazolási díjakat, illetve a játékosok fizetését”.
A szabályozás hatékonyságáról és eredményességéről a bevezetése óta folyamatosan vitatkoznak és a tehetős klubok szinte mindig találtak egy-egy kiskaput, amivel pont úgy és addig feszíthették a határokat, amíg végül elérték céljukat, azaz hogy annyit és úgy költsenek, ahogy a kedvük tartja és ettől a kilátásba helyezett büntetések sem tartozzák vissza őket.
A Chelsea esetében is valami hasonlót láthatunk most.
Kiskapu, nagy kockázat?
Hiába igazoltak az elmúlt hat hónapban 16 új labdarúgót több mint 600 millió euró értékben, minimális az esélye annak, hogy az UEFA a közeljövőben megbünteti a klubot.
Todd Boehly, a Chelsea bőkezűen költekező tulajdonosa (fotó: Clive Rose/Getty Images)Ennek egyik és legfőbb oka egy könyveléstechnikai megoldás, ugyanis megfigyelhető, hogy a Chelsea új vezetése az európai labdarúgásban megszokottnál jóval hosszabb, akár nyolcéves szerződéseket kötött újonnan érkező labdarúgóival.
Tavaly nyáron Marc Cucurella 2028-ig, Wesley Fofana 2029-ig, míg most télen David Fofana 2029-ig, Mihajlo Mudrik, Benoit Badiashile és Enzo Fernández pedig 2031-ig írt alá.
A hosszútávú szerződések előnye, hogy amíg a játékoseladásból befolyó pénzek mindig teljes egészében az aktuális üzleti évre könyvelhetők, addig a játékosvásárlás költségei a szerződés teljes időtartamára oszthatók el.
Egy konkrét példával élve, ha Enzo Fernández 121 millió eurós vételárát nyolc évre osztjuk el, rögtön csak 15 millióval terheli meg az éves kiadási mérleget, ehhez persze még hozzájön a fizetése.
Enzo Fernández (fotó: David Ramos – FIFA/FIFA via Getty Images)Ez egy jelentős kiskaput jelent a pénzügyi fair play szabályainak betartásában, hogy a kiadások ne haladják meg a megengedettnél jobban (30 millió euró) a bevételi oldalt. És ne feledjük, a pénzügyi fair play sosem egy, hanem három évet vesz figyelembe és a Chelsea az elmúlt három szezonban 250 millió euró értékben adott el játékosokat.
Bár a FIFA szabályzata kimondja, a szerződések időtartama legfeljebb öt év lehet, de abban az esetben el lehet ettől térni, ha az összeegyeztethető a nemzeti jogszabályokkal. Márpedig Angliában bármilyen időtartamra lehet szerződni.
A hírek szerint a Chelsea tevékenységét látva az UEFA azt tervezi, nyártól bezárja ezt a kiskaput és maximum öt éves időtartamra lesznek eloszthatóak az igazolásokkal kapcsolatos kiadások, abban az esetben is, ha a szerződés ennél hosszabb időtartamra szól.
A Chelsea által kötött maratoni távú kontraktusok a könyvelés mellett egyéb előnyökkel is járhatnak, a trükközés azonban kockázatot is hordozhat magában.
Mihajlo Mudrik (fotó: Getty Images)Az elmúlt hónapokban szerződtetett játékosokban szintén közös, hogy rendkívül fiatalok, szinte kivétel nélkül 18-22 évesek. Amennyiben a komoly összegért a klubhoz csábított labdarúgók beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, a hosszútávú szerződések védőhálót jelenthetnek, hiszen vagy szép karriert futnak be a klubnál vagy csak abban az esetben távozhatnak, ha kivásárolják őket. Ráadásul, ahogy telnek az évek, a fizetések egyre csak magasabbak lesznek, így egy 2023-ban aláírt szerződésbe foglalt fizetés 5-6 év múlva nagyon jó üzletet jelenthet a klubnak. A helyzet a játékosnak is kedvező, hiszen anyagi biztonságban érezheti magát.
A klub szempontjából a kockázatot az jelenti, ha az igazolások nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen ebben az esetben is hosszú évekre garantálja a játékosok fizetését, ez pedig teherré válhat.
Tehát, ha működik a módszer, jelentős anyagi és szakmai sikereket hozhat, fordított esetben viszont jelentősen lelassíthatja a klub fejlődését. A Chelsea amerikai tulajdonosa, Todd Boehly vélhetően azért választotta ezt az utat, mert rövid idő alatt akar ütőképes csapatot építeni, nem 4-3 nyár leforgása alatt.
Amennyiben a klub játékosmegfigyelői jól választottak, könnyen lehet, hogy a következő években egyetlen átigazolási időszakban sem kell 100+ milliós összegeket költenie a klubnak, aminek köszönhetően könnyen és gyorsan helyre billenhet a mérleg nyelve.
Ennek egyik fontos feltétele, hogy közben ne maradjanak le a Bajnokok Ligája-indulásról sem. A Premier League-tabella 10. helyéről nekivágva a tavasznak azonban ez nem lesz könnyű feladat. Papíron az erősítés megtörtént, most már a pályán kell eredményt elérni.
A Chelsea játékosvásárlásai 2022 májusa óta:
január 31.: Enzo Fernández a Benficától, 121 millió euró
január 29.: Malo Gusto, a Lyontól, 30 millió euró
január 20.: Noni Madueke a PSV Eindhoventől, 35 millió euró
január 15.: Mihaijlo Mudrik a Shahtar Donyecktől, 100 millió euró
január 11.: Joao Felix az Atletico Madridtól (kölcsönbe), 11 millió euró
január 6.: Andrey Santos a Vasco da Gamától, 12,5 millió euró
január 5.: Benoit Badiashile az AS Monacótól, 38 millió euró
január 1.: David Datro Fofana a Molde FK-tól, 12 millió euró
2022. szeptember 2.: Denis Zakaria a Juventustól (kölcsönbe), 3 millió euró
2022. szeptember 2.: Pierre-Emerick Aubameyang az FC Barcelonától, 12 millió euró
2022. augusztus 31.: Wesley Fofana a Leicester Citytől, 80 millió euró
2022. augusztus 19.: Cesare Casadei az Internazionlétól, 15 millió euró
2022. augusztus 5.: Marc Cucurella a Brightontól, 65,3 millió euró
2022. augusztus 4.: Carney Chukwuemeka az Aston Villától, 18 millió euró
2022. augusztus 3.: Gabriel Slonina a Chicago Fire-től, 9 millió euró
2022. július 16.: Kalidou Koulibaly a Napolitól, 38 millió euró
2022. július 13.: Raheem Sterling a Manchester Citytől, 56 millió euró