Musorujsag
Élő Eredmények

Káosz a taktikában, nem létező kommunikáció, gondok az öltözőben – Nagelsmann a saját sírját ásta meg a Bayern Münchennél?

Káosz a taktikában, nem létező kommunikáció, gondok az öltözőben – Nagelsmann a saját sírját ásta meg a Bayern Münchennél?

m4sport.hu
Mindössze néhány nap telt el a szezon egyik legváratlanabb húzása óta, a Bayern München az idény végét meg sem várva megköszönte a fiatal vezetőedző, Julian Nagelsmann munkáját, a helyére Thomas Tuchelt nevezte ki, aki szombaton a Borussia Dortmund elleni Bundesliga-rangadón mutatkozhat be új csapata kispadján. Cikkünkben annak jártunk utána, mi vezetett a látszólag semmiből jött edzőváltáshoz.

 

Minden március 23-án, csütörtök este kezdődött. Ekkor látott először napvilágot hír, miszerint Münchenben nem várt lépést húztak meg, s Julian Nagelsmann azonnali hatállyal távozik az együttes éléről, míg utódja az a Thomas Tuchel lesz, aki tavaly szeptember óta állás nélkül tengődött, és a megfelelő lehetőségre várt.

A sportsajtó kiszagolt információi helyesnek bizonyultak, a Bayern München egy nappal később hivatalosan is megerősítette az edzőváltás tényét.

Látszólag semmi előjele sem volt a bajorok hirtelen lépésének, ahogyan viszont egyre több háttérsztori lát napvilágot a történtekkel kapcsolatban, úgy rajzolódik ki a kép, ami alapján úgy tűnik: a stratéga a saját sírját ásta meg a német rekordbajnok élén.

ELŐRE ELTERVEZVE?

Erre a kérdésre elég hamar meg is kaptuk a választ, Raphael Honigstein, a Der Spiegel és a The Athletic újságírója ugyanis rögtön az edzőváltás után előállt számos roppant érdekes, belsős információval a Bayern háza tájáról.

Honigstein szerint Münchenben a cserét már korábban kilátásba helyezték, annak megvalósítását, illetve a lefolyását azonban nem így akarták megoldani – és nem is most.

Honigstein cikkéből kiderül, a bajor vezetőség eleinte nem azért kereste meg Thomas Tuchelt, hogy azonnali hatállyal vállalja el a müncheniek irányítását – Hasan Salihamidzic sportigazgató és Oliver Kahn ügyvezető igazgató szándéka az volt, hogy a szezon végén, 2023 nyarán vegye majd át a csapatot.

Tehát, a klub elnöksége már javában érezte az edzőváltás szükségességét.

Azzal azonban egyikük sem számolt, amit a Bayern München öltözőjében tapasztalnak majd, s ami arra késztette az elnökséget, hogy már szezon közben, két héttel a Manchester City elleni BL-negyeddöntős párharc előtt egy új arcot küldjön be az öltözőbe.

Pedig ez történt. Ennek egyik oka állítólag az volt, hogy Kahnék azt érezték, káosz alakult ki a csapaton belül, az utolsó csepp a pohárban pedig a Bayer Leverkusen elleni 2–1-es pofon volt, ami után a válogatott szünetre immár úgy vonulhattak, hogy az elmúlt tizenegy év leggyengébb etapja van mögöttük, ráadásul elveszítette vezető pozícióját a Bundesligában.

A két igazgató emiatt felgyorsított az ügymenetet, azonnal a klubhoz csábítva Tuchelt.

Honigstein megemlíti: Kahn és Salihamidzic egyébként a hullámzó eredmények ellenére is sokáig kitartott választottja mellett, a Bajnokok Ligájában 8 meccsen elért 8 győzelem ugyanis azt sugallta, Nagelsmann az igazán fontos szituációkban képes összekapni a játékosait, az összeképet azonban rondították a sorozatos botlások a Bundesligában: sorozatban három döntetlen a tavaszi idény kezdetén, azóta még két vereség.

Oliver Kahn, Thomas Tuchel és Hasan Salihamidzic (Fotó: EPA/Anna Szilagyi)

TUCHEL NEM AKART VÁRNI

Ami a Bayern München illeti, nem árt tudni: Thomas Tuchel már hosszú ideje a célpontjuk volt és egyszer már lemaradtak róla, emiatt pedig plusz nyomást éreztek, itt az újabb lehetőség, most nem maradhatnak le róla.

Először 2018 tavaszán keresték fel, akkor még a rivális Borussia Dortmund edzője volt – a müncheni kispadon Jupp Heynckes ült, aki nem titkolta, a szezon végén vissza fog vonulni. A Bayern akkori elnöke, Uli Hoeness azonban nem volt meggyőződve arról, hogy Tuchel a megfelelő választás.

„Hoeness attól tartott, Tuchel túlságosan makacs és indulatos, így a stílusa nem illeszkedik majd a münchenieknél kialakult barátságos, családias mentalitáshoz” – írja Honigstein.

Hoenessék emiatt gondolkodási időt kértek, Tuchel viszont nem várta meg a döntést, lecsapott a Paris Saint-Germain ajánlatára.

Honigstein információja szerint márpedig a Bayernnél tanultak az esetből és nem akarták, hogy a történelem ismételje önmagát, ezúttal azonnal léptek. A sajtó és a rajongók megdöbbenésére.

Az már más kérdés, hiába állt szándékában a vezetőségnek a váltás, a kivitelezés igencsak megkérdőjelezhetőre sikeredett, hisz a márciusi válogatott szünet kezdetén Salihamidzicék úgy búcsúztak el a néhány napra elutazó Nagelsmanntól, hogy folytatják a közös munkát.

A 35 éves tréner Ausztriába ment síelni, itt érte sokként a menesztéséről szóló hír, ami állítólag előbb jutott el hozzá a közösségi médiából, mint ahogyan a Bayern München formálisan közölte volna vele.

MÉLYEN GYÖKEREZŐ PROBLÉMÁK

A Münchennél állítólag már az előző, 2021–2022-es szezon végén is akadtak kérdőjelek az alkalmasságát illetően – erre akkor derült fény, amikor Leroy Sané, az együttes sztárja tavaly augusztusban igencsak váratlan nyilatkozatot tett: a támadó a szezon összegzésekor arról beszélt, a bajorok apránként teljesen szétestek, a hullámvölgybe kerülő játékosokat pedig senki sem tudta kirángatni a gödörből.

Ekkor indult el a találgatás, miszerint a problémák fő forrása Nagelsmann taktikai váltása volt, az általában alkalmazott 4–2–3-1–es szisztémáját ugyanis rendszeresen váltogatta: hol 4–2–2–2-vel, hol 3–5–2-vel, hol meg 3–4–3-mal kísérletezett, s ezeket a módosításokat sokszor a meccsek közben húzta meg – ezek aztán káoszt okoztak a keretben, a vélekedések alapján aztán ez volt az egyik fő oka volt az alakulat összeroppanásának, majd a Villarreal elleni Bajnok Ligája-blamának: a spanyol csapat ellen meglepetésre a negyeddöntőben búcsúztak.

Ezt a bizonytalanságot állítólag Salihamidzicék is érezték, de akkor még bíztak benne, a mester tanulni fog a hibáiból, és a 2022–2023-as kiírásra már egy letisztultabb, egyszerűbb stratégiai tervvel áll majd elő.

Julian Nagelsmann elsakkozta magát? (Fotó: EPA/Ronald Wittek)

Sané váratlan kifakadása után is volt az edző személyét érintő kritika a csapaton belül: a hírek szerint a játékosok konkrétan panaszkodtak Nagelsmannra, aki az edzéseken is „túlbonyolítja a dolgokat”, de a meccsek során is „túlságosan is sok változtatást eszközöl”, a rengeteg információ és elvárás ellenére pedig nem kommunikál futballistáival eleget.

Ezek után a vezetőedző elmondta, némileg változtatni fog a felfogásán, ami tulajdonképpen meg is történt, csak épp későn, hiszen mindehhez az kellett, hogy a csapat már 2022 szeptemberében az Union Berlin, a Stuttgart és a Freiburg ellen se tudjon nyerni, aminek következtében kénytelen volt elengedni a 4–2–2–2-es felállást.

A szakember innentől kezdve leginkább két szisztémában gondolkozott: keverte kedvenc 4–2–3-1-ét egy 3–2–4–1-es rendszerrel, csak mivel mindezt meccs közben, egyszerre igyekezett megvalósítani, s a játék képétől függően várta el az együttestől a hadrendek közötti gyors váltásokat, a csapat érezhetően hullámzott: a Bayern München hol remekül, hol viszont pocsékul teljesített, ráadásul épp a taktika miatt, amivel Nagelsmann túl sokat akart markolni.

Nagelsmann használt rendszerei a Hoffenheimben

Az RB Leipzigben…

És a Bayern Münchenben…

Az edző az érkezésekor a taktika mellett egyebekben is változtatni próbált, többek között azon is fáradozott, hogy a játék hangsúlya a szélekről középre kerüljön, s a Bayern a pálya közepét átjátszva alakítson ki több lehetőséget, a beadogatásokat pedig kerülje – ez egyébként a Pep Guardiola-féle felfogás egyik fő eleme.

A beívelések aránya a Nagelsmann-érában és előtte

HIÁNYZOTT A KÖZÖS HANG

Mindezeken kívül néhány sztárjátékosnak állítólag nem tetszett, hogy a mester egy Guardioláéhoz hasonló, labdabirtoklásra alapozó játékot erőltet, miközben a münchenieknél egy sokkal közvetlenebb futballra alapozó gondolkodásmód volt korábban jellemző.

A részleteket ismerve egyértelmű tehát: míg Julian Nagelsmann az egykor Bayernt is irányító Guardiolához hasonlóan rengeteget kért a játékosaitól, addig a német annyiban biztosan alulmaradt elődjével szemben, hogy neki nem sikerült teljes bizalmat kiépíteni a játékosokban a felfogása, illetve a módszerei iránt.

A legfrisseb jelentések szerint egyébként a nyáron vásárolt szupersztár, Sadio Mané lehetett az egyik, aki miatt mennie kellett: a Bild úgy tudja, a szenegáli támadó nem volt túlságosan boldog, miután edzője csupán csereként küldte pályára a Paris Saint-Germain elleni BL-nyolcaddöntő visszavágóján – a játékos állítólag egyáltalán nem rejtette véka alá dühét, és az öltözőben, mindenki szeme láttára kezdte el kritizálni Nagelsmannt.

A Bild hozzáteszi: olyannyira megfélemlítette Mané kifakadása, hogy emiatt is rakta azonnal kezdőbe a soron következő, Augsburg elleni 5–3-as bajnokin.

Sadio Mané kifakadása miatt is kellett mennie Nagelsmannak? (Fotó: EPA/ANNA SZILAGYI)

Noha arról továbbra sem tudni, Salihamidzicék konkrétan miért is rúgták ki, a német média a fenti információ alapján úgy gondolja, egyértelműen az edző és játékosai között tapasztalható, nem kimondottan felhőtlen kapcsolat vezetett a hirtelen elváláshoz, a nem szívbajosságárról híres Tuchel kinevezése pedig azt mutatja, a az igazgatóság ezzel is küldött egyfajta üzenetet a keretnek.

De térjünk vissza a végkifejlethez vezető útra. A már korábban említett taktikai és felfogásbeli különbségek a védelemben is erősen megmutatkoztak: azok az ellenfelek, melyek agresszív letámadást alkalmaztak, rendszeresen problémát okoztak a Bayernnek, amit meg is említettek egyes, „tapasztalt” játékosok a trénernek, aki azonban elutasította a változtatások kapcsán érkező kéréseket és felvetéseket.

Amennyiben hinni lehet Raphael Honigstein értesüléseinek, a müncheni edzőközpontban rendre arról ment a diskurzus, miszerint Nagelsmann a futballisták igényei fölé helyezi a rendszerét.

„Upamecanót kevesebb mint tíz perc után kiállították a Mönchengladbach elleni 3–1-es vereség alkalmával, a félidőben viszont a játékosok meglepve hallgatták, hogy Julian leszúrja őket, miért nem presszingelnek jobban, miközben egy emberrel kevesebben voltak a pályán” – mutat rá Honigstein.

Az edző a kommunikációját tekintve nem igazán tudott végül változtatni, amit jól mutat, hogy rendszeresen rotálta a keretét, sztárokat ültetett re, majd rakott vissza a csapatba – a probléma ezzel az volt, állítólag nem foglalkozott azzal, hogy elmagyarázza játékosainak a döntései okát, akik így nem tudták, mi miért is történik úgy, ahogy.

A vezetőedző a hírek szerint szinte csak Joshua Kimmichhel alakított ki szorosabb viszonyt, a többi kulcsembert és tapasztaltabb vezért viszont nem tudta megnyerni magának.

Nagelsmann mindemellett alaposan kihúzta a gyufát egyes labdarúgóinál azzal a lépésével, miszerint nagy szerepet játszott annak a Toni Tapalovic kapusedzőnek az elküldésében, aki 2011 és 2023 januárja között tevékenykedett a Bayern Münchennél.

Noha pontos információk nincsenek az üggyel kapcsolatban, Salihamidzic sportigazgató annyit megosztott a nyilvánossággal: Tapalovicnak azért kellett mennie, mert „nézeteltérései mutatkoztak a többi stábtaggal”.

Márpedig Tapalovic olyan alakja volt a müncheni stábnak, akire sokan felnéztek, rendkiívüli tisztelet övezte, s ez az elválás így nem növelte a tréner népszerűségét a játékosok körében – Manuel Neuer kapust (és csapatkapitányt) például kis túlzással sokkolta a lépés.

„Nagy hatással volt rám. A klub illetékesei mondták el, mi történt, váratlan volt nekem is, de Toninak is. Nagyon letaglózott. Tizenegy és fél évig a klubért dolgozott, mindig is szét tudtuk választani a munkát és a magánéletet. Számomra ez egy csapás volt, úgy éreztem, mint kitépték volna a szívemet. Ez volt a legbrutálisabb dolog, amit pályafutásom során valaha tapasztaltam. Márpedig elég sok mindent megtapasztaltam” – ecsetelte februári interjújában a bajorok vezére.

Manuel Neuer és Toni Topalovic (Fotó: fcbayern.com)

A Der Spiegel munkatársa hozzáteszi, ott is hibázott, amikor a klubikon Thomas Müllert februárban, a Münchengladbach elleni 3–2-es zakó alkalmával váratlanul, már a 16. percben lecserélte – a szakember állítólag akkor megfogadta, hasonló bakit nem követ el a jövőben, ennek ellenére egy hónappal később, a Leverkusen elleni pofon alkalmával viszont mégis megismételte, s már a félidőben lehozta a támadót.

Honigstein meglátása érdekes: legutóbb Niko Kovac követte el azt a hibát, hogy háttérbe szorította Müllert.

S ami minden bizonnyal igaz is, az az, hogy ami működött egy kiscsapatnál, az nem feltétlenül hozza el a sikert egy sztárcsapatnál. Nagelsmann ugyanis a Hoffenheimnél és a Leipzignél pontosan azzal vétette észre magát, hogy rendre az ellenfélhez igazította a taktikát, változatos rendszert futtatott, mondhatni, sakkjátszmázott a futballpályán.

Münchenben azonban ez már nem hozhatott pozitívumot, a mély keret és a sztárok egyvelege ugyanis sokkal kevesebb változtatást igényelt volna.

Jól szemlélteti a bajorok visszaesését egy ábra, amely összehasonlítja a gárda Kovac- és a Flick-érában tapasztalt, illetve Nagelmann-korszakban produkált várható gólok, illetve várható kapott gólok statisztikáját: míg előbbi jól láthatóan csökkent, addig utóbbi épp emelkedett a Bayern Münchennél. Ez ugyebár rámutat, hogy míg támadási hatékonyságban visszesett, addig védekezésben gyengült a csapat.

„Ha visszatekintünk a 22 hónapos tendálására, könnyen találhatunk fantasztikus meccseket. Ám sokatmondó, hogy egyetlen játékosából sem tudta kihozni a legjobb formáját. A csapat sem tudta a legjobb arcát mutatni. A Bayern München egyénileg rendelkezett azzal a minőséggel, ami elegendő volt a legtöbb összecsapás megnyeréséhez, általánosságban azonban a bajorok aggasztóan sokszor veszítették el az irányítást és a saját stílusukat.”

A szakember tehát egy sor hibát követett el, s egész egyszerűen nem tudta elnyerni számos játékos bizalmát úgy, ahogy azt előtte például Guardiola megtette.

A tapasztaltabb futballisták számára Nagelsmann nem igazán tudott olyan „apafiguraként” megmutatkozni, akire felnézhettek volna – sőt, az edző ennek ellentettjeként többször is tapasztalatlanságot sugárzott ki, a sajtótájékoztatókon például túlságosan is „bőbeszédű volt”, olyan dolgokat kotyogott ki, amik egyesek számára kellemetlenséget okoztak.

A szerző itt megemlíti Matthijs de Ligt esetét, aki az egyik bayernes edzés után azt mondta edzőjének, az épp véget ért felkészülés volt a legnehezebb az elmúlt négy év során – ezt a mondatot Nagelsmann az egyik sajtótájékoztatón elejtette, és természetesen rögtön fel is kapta a teljes olasz média, az ennek kapcsán megjelent címlapok pedig igen kínosak voltak aztán De Ligt számára.

Itt még előkerült példaként Serge Gnabry is, aki a Frankfurt elleni gyengébb meccse után egyből elutazott Franciaországba, a párizsi divathétre – mikor az újságírók megkérdezték, mit szól ehhez, a tréner mondhatni megfenyegette egyik legjobbját, mondván, amíg jól teljesít, nem érdekli, hol jár Gnabry, ám ha ez nem így lesz, akkor már meglesznek a következményei az ilyesfajta túráknak.

„Nagelsmann nem veszítette el a Bayern München öltözőjét, sokkal inkább nem is tudott ahhoz igazán bekapcsolódni” – vonja le a tanulságot a történtekből a cikk.

Az edzőváltás után egyébként további meghökkentő sztorik láttak napvilágot, miszerint a Bayernnél a végén már az is gondot okozott, hogy a fiatal szakember azzal a Lena Wurzenbergerrel jött össze, aki történetesen épp a Bild újságírója.

Tegyük hozzá, a jelentések szerint a lap főnöksége a kapcsolat napvilágra kerülése után Wurzenbergert letiltotta az alakulattal kapcsolatos hírek megírásáról.

Markus Babbel – aki korábban hét évet húzott le a bajoroknál – ennek ellenére a német médiában azt ecsetelte, az öltözőben bizonytalanságot okozott a barátnő személye, aki miatt a játékosok az utolsó időszakban már nem igazán mertek megosztani semmit sem, nehogy mondataikat a Bild hasábjain olvassák viszont.

„Azt tudom, hogy a kapcsolata a Bild riporterével állandó téma volt a labdarúgók között. Már nem volt meg a bizalom, néhányan nem tudták elmondani, mit gondolnak, féltek a szivárogtatástól” – idézi Babbelt a Blick.

Amennyiben hinni lehet az állításoknak, a már említett bizalom egyébként ott tört meg teljesen, amikor a februári, Bochum elleni taktikai hadrend, s a szakember elképzelései szinte teljes egészében, már a találkozó előtt megjelent az újságban – ezeket az információkról tudni kell, hogy a játékosnak adta ki a stáb, mindenki külön lapon kapta meg az elvárásokat.

Noha az nem nyert bizonyosságot, hogy a szivárogtatások hátterében a hölgy állt-e, az biztos, a történtek nem könnyítettek meg Nagelsmann helyzetét.

Érdekes egybeesés viszont, hogy egyes helyi oldalak szerint a felek azóta szakítottak, ráadásul ezek a híresztelések épp aznap láttak napvilágot, amikor a Bayern München elküldte az edzőt.

FEJLŐDÉS? SEHOL!

Volt még egy gócpont, ami a Bayern München vezetőségének nem tetszett: a fiatalok fejlesztése.

A tréner ugyanis a Hoffenheimnél és a Leipzignél többek között azzal is vált elismertté, hogy remek érzékkel, bátran nyúlt a fiatalokjaihoz, akiket aztán megfelelő ütemben tudott beépíteni a csapatba.

Münchenben ez viszont másképp volt: ezeket az igényeket egyszerűen nem tudta összeegyeztetni a rendkívül mély, sztárokkal tűzdelt csapattal, amelytől közben a vezetőség elvárta a kiemelkedő eredményeket is.

A Nagelsmann-irányította környezet látszólag nem volt megfelelő arra, hogy a bajoroknál tovább tudjanak fejlődni az olyan tehetségek, mint a 17 éves Pal Wanner vagy a 20 esztendős Ryan Gravenberch, aki tavaly nyáron óriási reményekkel érkezett Németországba, de eddig mindössze 685 perc jutott neki a Bayernben, a holland védő ráadásul sokak meglepetésére teljesen elveszítette a motivációját és a kedvét a nagy padozgatás közepette, elkeseredettségét pedig a katari világbajnokság közepette a nyilvánosság előtt sem igazán rejtette véka alá – kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel klubját.

Ryan Gravenberch (balra) (Fotó: EPA/RONALD WITTEK)

Na persze jegyezzük meg, a „sztárközeg” Thomas Tuchel – és Lőw Zsolt – dolgát sem könnyíti majd meg, a páros viszont számos élklubnál dolgozott már, így sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik abban, hogyan is kezelje ezt a fajta kihívást, hogyan nyerje el a keret, a vezérek bizalmát, s mindemellett hogyan építse be a tehetséges fiatalokat a felnőttcsapatba.

Egy biztos: Julian Nagelsmann egyáltalán nem rossz edző, sőt, továbbra is Németország egyik legreményteljesebb fiatal szakembere. Ám amikor 2021 nyarán, mindössze 33 évesen kinevezték a világ egyik legjobb együttesének élére, nem állt készen a rá váró feladatokra.

És mint kiderült, egyelőre nem is áll készen. De folyamatosan fejlődik, most és a jövőben is, a müncheni tapasztalatok pedig minden bizonnyal előrébb tolják majd a szekerét. A Bayernnél viszont azonnali eredmények kellenek, a német rekordbajnok nem tudott arra várni, hogy a szakember lépésről lépésre haladva megszerezze a szükséges tapasztalatokat.

Tuchel viszont már túl van azon a tanulási folyamaton, amibe Nagelsmann másfél éve csöppent csak igazán bele.

További tartalmak