„Nagyon szerettem volna visszatérni, nagyon izgatott voltam, hogy összejöhet, másrészről viszont nem szerettem volna abba a helyzetbe kerülni, mint ami a távozásomkor történt: csak várni és nézni, hogy mi jön, miközben a sorsom más kezében van” – fogalmazott a két spanyol lapnak.
„Én akartam meghozni a döntést, magamra és a családomra gondolva. Bár azt hallottam, a La Liga már belement a dologba, és minden készen áll a visszatérésemre, még sok mindennek történnie kellett volna, hogy összejöjjön. Úgy tudom, játékosokat kellett volna eladniuk vagy a fizetéseket csökkenteni, és az az igazság, ezen nem akartam átmenni, nem szívesen vállaltam volna a felelősséget ezért. Barcelonai pályafutásom alatt sok olyan dologgal vádoltak meg, ami nem volt igaz, és belefáradtam, nem akarok átmenni ezen.”
Kapcsolódó tartalom
„Legutóbb, amikor távoznom kellett, akkor is elfogadta a regisztrációmat a La Liga, de aztán valamiért mégsem. Attól féltem, újra megtörténik, és kapkodnom kell, mint mikor Párizsba kellett jönnöm, és egy hotelben laknom a családommal, a gyerekeimmel, akiknek onnan kellett iskolába járniuk. Én akartam a saját sorsomról dönteni, ezért nem jött össze a visszatérés a Barcához. Imádtam volna, de nem jöhetett össze” – mondta.
„Elérkeztem oda, hogy szeretnék egy kicsit kilépni a reflektorfényből, és többet gondolni a családomra. Az utóbbi két évben olyan boldogtalan voltam a magánéletemben, hogy nem tudtam élvezni a játékot. Egy hónapot leszámítva, mikor világbajnokságot nyertem, nagyon nehéz időszakot éltem meg. Szeretném újra felfedezni magamban az örömöt, élvezni, hogy a családommal és a gyerekeimmel lehetek, minden nap… Ezért döntöttem úgy, hogy nem térek vissza a Barcelonába” – így Messi.
A párizsi időszakról
„Vegyes érzéseim vannak. Az igazság az, hogy az első év nagyon nehéz volt különböző okok miatt, amit már több alkalommal nyilatkoztam. A második év első hat hónapjában nagyon-nagyon jól éreztem magam, a klubban és a városban is, a családommal. Aztán jött a világbajnokság, amely szerintem egy kicsit minden csapatot és általában véve a szezont is befolyásolta, mivel először volt egy ilyen fontos torna az idény közepén. Reméltem, hogy másképp végződik, de úgy általában is nehéz két évem volt, már magam mögött hagytam.”
Kapcsolódó tartalom
„Ez a két év is befolyásolta egy kicsit a döntésemet, hiszen nem voltam boldog, nem éreztem jól magam a bőrömben, és ez kihatott a családi életemre, a gyerekeim iskolai életéből is sok mindent kihagytam. Barcelonában megkerestem őket, itt sokkal kevesebbet, és sokkal kevesebb közös programunk is volt. Ez vezetett a döntésemhez: hogy újra kapcsolatba kerüljek a családommal, a gyerekeimmel, és élvezzem a mindennapokat. Volt szerencsém mindent elérni a labdarúgásban, ez a döntés kicsit túlmutat a sporton, sokkal, de sokkal inkább a család felé.”
A Barca nyomulásról(?)
„Mindig figyeltem, hogy mit nyilatkoznak, hogy mi jön ki tőlük, Xavitól… és egy kicsit tényleg úgy volt, ahogy mondták (99%-ban Messin múlik a visszatérés – a szerk.). A La Liga megadta az OK-ot, de valójában nem az én döntésem volt, mert rengeteg minden hiányzott, és hosszú a nyár, nem akartam még egyszer átélni, amin már keretsztülmentem. Inkább elébe mentem a döntésnek. Hogy túl legyek rajta, megnyugodjak, a jövőmre, a nyaralásomra gondolhassak.”
„Valójában Laporta elnök úrral nagyon keveset beszéltem, egyszer vagy kétszer legfeljebb. Xavival viszont szorosan tartottuk a kapcsolatot, mióta visszament a klubhoz, sokkal többet és gyakrabban beszéltünk. Természetesen a visszatérésemről is. Izgatottak voltunk, amikor felmerült valami friss fejlemény, mindig átbeszéltük.”
Kapcsolódó tartalom
„Annyi minden szivárgott ki tőlük. Nem tudom, pontosan honnan jöttek az infók, de rengeteg hír és félinformáció volt. Az újságírók is mindenhova eladtak, például Szaúd-Arábiába, mire persze a Barcánál is változtak a dolgok. Sok ilyen folyt a háttérben.”
„A szerződésig még csak el sem jutottunk. Adtak egy ajánlatot, de nem volt hivatalos, írásos, aláírt ajánlat, mert még az sem tudtuk, hogy egyáltalán lehetséges-e. A szándék megvolt, de nem jutottunk semmire, pénzről hivatalosan nem is beszéltünk. Ha ez a pénzről szólt volna, Szaúd-Arábiába vagy máshova megyek. Sok pénznek tűnt, de a döntésemnek más oka volt, nem a pénz.”
Kapcsolódó tartalom
Barcelonai múlt és jövő
„Kezdetekben nagyon bántott a távozásom ténye és a módja. Annak idején mérges voltam, hogy nem maradhattam, nem sokkal később pedig már játékosokat vásárolt a klub. De addigra már volt lehetősége. Az utóbbi két évben megértettem a helyzetet, elfogadtam, és már nem gondolok rá. Minden úgy történt, ahogy történnie kellett, és kész…”
Kapcsolódó tartalom
„Fájt, hogy nem búcsúzhattam el azoktól, akiket szerettem. Pedig, úgy gondolom, megérdemeltem volna. Szerettem volna így távozni. Én lettem a rosszfiú a történetben, és nagyon nem tetszett, mert nem úgy volt. Ezért szeretnék majd egyszer egy valódi búcsút azokkal, akikkel együtt éltünk, örültünk és szenvedtünk.”
„Nyilvánvalóan szeretnék egyszer újra közel kerülni a klubhoz. Sőt, Barcelonában fogok élni. Ez az egyik olyan dolog, amit egyértelműen tisztáztunk a feleségemmel és a gyerekekkel. Remélhetőleg egyszer, nem tudom, mikor, de remélhetőleg egy nap újra hozzátehetek valamit a klubhoz, és segíthetek, hiszen imádom, ahogy mindig is mondtam. Nagyra értékelem a szeretetet, amit az emberektől kaptam is a pályafutásom során. Szeretnék újra itt lenni igen.”
Miami
„Meghoztam a döntésemet: Miamiba igazolok. Még nem zártunk le 100%-osan mindent, pár részlet hiányzik, de eltökéltek vagyunk.”
„Voltak ajánlataim Európából, de nem foglalkoztam velük, mert az volt a tervem, hogy Barcelonába megyek, ha pedig az nem jön össze, akkor elhagyom az európai labdarúgást. Főleg azután, hogy megnyertem a világbajnokságot, ami egyébként nagyban hozzájárult, hogy az Egyesült Államokba költözzek, ahol másképp élhetek, minden napomat élvezhetem, de ugyanazzal a felelőséggel, hogy nyerni akarok, és ugyanúgy helyesen csinálva a dolgokat, de nagyobb lelki békével.”