„Kellett több hét a beilleszkedéshez, de még mindig van hova fejlődni, például, hogy az öltözőben is hangadó legyek. Két mérkőzésen nem kaptam játéklehetőséget, de ezt megbeszéltük a vezetőedzővel, mondta, hogy még fel kellett vennem a ritmust. Illetve azt éreztem, hogy a sikertelen széria után még inkább a régebb óta ittlévő játékosoknak ad bizalmat. Aztán szerencsére visszakerültem” – fogalmazott a beilleszkedése állapotáról Szalai Gábor, aki hétvégén az első győzelmét ünnepelhette a csapattal.

A svájci bajnokságról elmondta, nagyon kicsi a különbség a csapatok között, egy-két kihagyott helyzet is hamar megbosszulja magát, márpedig ebben a tekintetben fejlődniük kell. Szerinte nem a tabella 11. helyén kellene lenniük ilyen játékosállománnyal.

„Azt beszéltük, hogy ha elhagyom Kecskemétet, akkor még ne ugorjak egy nagy lépcsőfokot, de mégis tudok fejlődni. Itt nagyobb az iram, magasabb a színvonal, de nem olyan, amit nem tudok megugorni, úgyhogy jó döntésnek tartom az átigazolást. Szerencsére sokat fejlődtem az elmúlt időszakban, ebben Szabó Istvánnak nagy szerepe volt. A svájci bajnokság gyorsabb, nincs idő gondolkodni, edzésen is több az egyérintős játék” – mesélt két állomáshelye közti különbségekről Szalai.

A hátvéd kiemelte, mindenképp célja a válogatott meghívó, de ezt majd a szakmai stáb dönti el. Bízik benne, mert szeret ott lenni, és debütálni is szeretne, dolgozik ezért nap mint nap.

„A nyári Eb még nagyobb motiváció, de első körben itt, Lausanne-ban szeretnék megragadni a kezdő tizenegyben, aztán jöhet a válogatott. Később akár azt is el tudom képzelni, hogy visszatérjek Kecskemétre” – mondta a balhátvéd.

Szalai Gábor a korábbi kecskeméti kapusnak, a súlyos betegségben szenvedő Nagy Zsoltnak is üzent:

„Nagyon jó kapcsolatot ápolok a Zsoltival, szomszédok voltunk, szóval ez egy nehéz téma. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok neki! Amit az életében véghez vitt, ahhoz óriási erő kellett, merítsen ebből. Én is vele vagyok, akár az egész KTE-család” – mondta Szalai.