Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

Sokba kerül(t) Klopp rosszul időzített „utolsó tánca” – mi állhat a Liverpool visszaesésének hátterében?

Sokba kerül(t) Klopp rosszul időzített „utolsó tánca” – mi állhat a Liverpool visszaesésének hátterében?

m4sport.hu | Szerző: H. K.

 

Az utolsó tánc – jó ötlet volt?

Mint ismert, Klopp nem tölti ki az eredetileg 2026 nyaráig szóló szerződését, a szezon végén elhagyja a „vörösöket”, s legalább egy évre pihenőre vonul. A vezetőedző ezt január 26-án, teljesen váratlanul jelentette be. Az 56 éves vezető döntése nem csupán a szurkolókat és a sajtót, de még saját játékosait is meglepte. Amíg maga az elhatározás tulajdonképpen érthető, hisz kemény nyolc és fél év van Klopp mögött a merseyside-iak élén, addig a bejelentés időzítése egyáltalán nem biztos, hogy a megfelelő időpontban történt.

Az egyik oldalról a jelenlegi ugyebár ténylegesen egy „Klopp-társaság”, a futballisták részben miatta is szerződtek Liverpoolba, sokak számára a német egy igazi apafigura a klubban. S most, hogy ez az illető távozik, a tudat sokak számára olyan törést okozhat(ott), amivel mentálisan egyáltalán nem egyszerű megbirkózni. Persze ennek kapcsán sokan rávághatják, hogy ezek a játékosok profik, karrierjük során számos edzővel dolgoznak együtt, a modern labdarúgásban pedig eléggé felgyorsult a trénerek jövése-menése, ám egyrészt a Poolnál Klopp maga volt az állandóság, másrészt pedig egy ilyen kaliberű szakember távozása mindig nagy űrt hagy maga után.

Tehát a játékosok. Manapság, ha egy kiemelkedő alak hasonló bejelentést eszközöl, mint azt Klopp tette, jellemzően mindenki a Chicago Bulls–Michael Jordan-féle 1998-as „Utolsó táncra” gondol, mondván, ez majd akkora löketet ad az adott csapatnak, hogy mindenki vállvetve küzd, s nem létezik majd lehetetlen. De nézzük meg az érme másik oldalát. Tegyük fel a kérdést: mi van, ha valakiben akárcsak egy pillanatra is megfogalmazódik a negatív, s igencsak toxikus gondolat: akkor ő most cserbenhagy, elhagy minket?

Továbbra is emeljük ki: hiába beszélünk profi labdarúgókról, ők is csak emberek, érzésekkel. És ahány személyiség és karakter, annyi vérmérséklet, gondolatmenet és feldolgozás – márpedig ha valakinél az érme nem a pozitív oldalára esik, akkor érezheti úgy, hogy lemondtak róla (és a társairól), ez pedig elhozhatja magával a motiváció csökkenését, valamint az ismeretlentől való félelmet, ami sokakban zavart szülhet. Hisz Klopp még itt van, de a jövő mégis teljes kérdőjel. Mi lesz a folytatásban? Mit hoz el magával az új edző – aki a hírek szerint biztosan a holland Arne Slot lesz a Feyenoordból –,  egyáltalán mi várható az új rezsimtől, milyen változások jönnek?

Teljesen természetes dolog, hogy egy új stáb a maga elképzeléseit tartja majd szem előtt. Taktikailag és az öltözőben is változhat az egyének szerepe, arról nem is beszélve, hogy egy új edző hozni fogja magával a kiszemeltjeit, a kedvenceit, ha arra a vezetőség lehetőséget ad neki. Az ismeretlen márpedig sokak számára félelmetes lehet, ami bizonytalansággal párosul.

Játékosait is megrázta Jürgen Klopp váratlan bejelentése (Fotó: EPA/PETER POWELL)

A „vörösöknél” az ismeretlen jelenleg olyannyira erős tényező, hogy a csapatkapitány Virgil van Dijk februárban, a bejelentést követően például egyáltalán nem tudta megmondani, marad-e az együttesnél, s kiemelte, erre akkor tud válaszolni, ha megismerte az új stáb elképzeléseit. Ez már csak azért is fontos, mert a középhátvéd a csapat egyik, ha nem a legfontosabb láncszeme – mind Van Dijknek, mind pedig két másik húzóembernek, Mohamed Szalahnak és Trent Alexander-Arnoldnak 2025 nyaráig van érvényes szerződése a Liverpoollal, és ha valamelyikük esetleg nincs meggyőződve a jövőjéről, a klubnak sok választása nem marad majd, minthogy eladja az illetőt, hisz jelentős összeget leginkább már csak ezen a nyáron kaphatna a játékosáért, mivel ritka, hogy az azt követő télen, fél évvel a megállapodás lejárta előtt egy másik klub kirívóan sok pénzt fizetne ki valakiért.

Persze nem tudjuk, hogy a Liverpoolnál ez is benne van-e a hirtelen jött visszaesésben, hisz nem látunk bele a gárda mindennapjaiba, az öltözőbe, de az biztos, hogy egy Kloppéhoz hasonló, sokkoló bejelentés sokféle hatást válthat ki egy csapatból, és az igazság az, hogy egyáltalán nem csak jót. Vajon visszaütött a német szakember időzítése? Jobb lett volna, ha már a 2023–2024-es szezon előtt beszámol a szándékáról, vagy okosabb lett volna megvárni ezzel az idény végét? Ezekre a kérdésekre – sajnos – már sosem fogjuk megkapni a választ…

Minden bizonnyal ő is azt gondolta, óriási löketet ad majd ezzel a csapatának a szezon második felére, de lehet, hogy végül elsakkozta magát.

Megfelelő rotálás nélkül

Klopp esetében egyáltalán nem újdonság, hogy erről említést kell tenni: általában ragaszkodik kulcsjátékosaihoz, ami valahol érthető, valahol viszont ezzel épp megnehezíti a saját dolgát.

A modern futballban ugyanis egy játékos számára egyáltalán nem kis megpróbáltatással jár, hogy évente 50-60 tétmérkőzést kell játszania – és akkor ezekhez még hozzájön, hogy kétévente felváltva világbajnokságon és Európa-bajnokságon is részt vesz a keret nagy része, míg például az afrikai játékosok esetében számolni kell az ANK-kal, illetve a Nemzetek Ligájával és egyéb selejtezőkkel is –, főleg, hogy a Premier League rendkívül nagy tempót diktál, mindemellett a szigetországban a játékvezetői hozzáállás jóval lazább, mint a többi topligában. Angliában a bírók engedik a kemény belépőket, a durva párharcokat, ez a szellemiség pedig hosszú távon sokakat „leamortizál”, s ez meg is mutatkozhat a sérülések számában.

Márpedig a Liverpoolnál évek óta komoly tényező a sérülés: az előző, 2022–2023-as kiírásban például sokáig a „vörösöknél” volt a legtöbb kiesés – noha végül a Chelsea és a Nottingham ebben a statisztikában előzött, Kloppnak összesen 184 mérkőzésen kellett nélkülöznie legalább egy játékosát, összességében a liverpooliaknak 1574 napot kellett kihagyniuk. Érdekesség, hogy az első csapatnál négy súlyos térd, tíz combizom- és három vádlisérülés volt regisztrálva, és nem árt megjegyezni, hogy az izomsérülések jobbára a túlterheltség miatt jelentkeznek.

Az együttes előző idénye rá is ment arra, hogy Luis Díaz például hat hónapig volt harcképtelen, de Diogo Jotának (16), Naby Keitának (28), Ibrahima Konaténak (10) és Darwin Núneznek (6) is ki kellett hagynia mérkőzést, mellettük pedig Roberto Firminónak, Joe Gomeznek, Van Dijknek és Joël Matipnak is voltak többhetes kényszerpihenői. A 2022–2023-as kiírás volt egyébként az egyetlen a Klopp-érában, amikor a Liverpool nem jutott be a Bajnokok Ligájába.

Ami a jelenleg is zajló, 2023–2024-es évadot illeti, most épp nem brutális a lista, hisz Matip mellett Thiago Álcantara, Stefan Bajcetic és Jota sérült, amit tulajdonképpen még „túl is lehetne élni”, ha viszont a teljes szezont nézzük, már jóval aggasztóbb a névsor: Alissonnak 17, Konaténak 8, Robertsonnak 25, Conor Bradleynek 31, Szoboszlai Dominiknak 12, Curtis Jonesnak 15, Ryan Gravenberchnek 5, Szalahnak 10, Núneznek pedig 4 találkozót kellett kihagynia. Eddig. Közülük ráadásul Allison, Szoboszlai, Jones, Jota, Szalah és Darwin is izomgondokkal küszködött, a legtöbben nem is rövid ideig.

Márpedig sem Klopp, sem a Liverpool nem engedheti meg magának ezt a mennyiségű sérülést. Bárhol is folytatja 2025 nyarától a német – már ha egy év pihenő után visszatér –, a jövőben muszáj lesz nagyobb hangsúlyt fektetnie a rotálásra és a keret forgatására, mert hajlamos túljátszatni legjobbjait.

Erre kiváló példa az elnyűhetetlen Szalah, aki az eddigi 346 liverpooli tétmérkőzésén 27 905 percet játszott a lehetséges 31 140-ből. Összehasonlítva például Pep Guardiola legfontosabb játékosával, Kevin De Bruynével, a belga 31 összecsapással többet játszott a Premier League-ben, a percei mégsem térnek el nagyon Szalahétól (28 311). De lehetne említeni Klopp másik, egykori húzójátékosát, Sadio Manét, aki a „vörösök” színeiben lejátszott 269 meccsén 21594 percet szerepelt.

Ha lebontjuk a számokat, láthatjuk, hogy Szalah a 2020–2021-es kiírásban a PL-ben például mindössze 335 (ebben az évben egy bajnokit koronavírus miatt kihagyott, ami szintén hozzáadódik a számhoz), 2022–2023-ban pedig csupán 122 játékpercet nem volt a pályán, s összességében 4178, 4014 és 4301 percet tud felmutatni az elmúlt három évben. Megnézve De Bruyne számait, melyek úgy néznek ki, hogy 2021–2022-ben 30 bajnokin 2206, míg 2022–2023-ban 32 bajnokin 2425 percet kapott. Az előző szezonban De Bruynének 49, míg Szalahnak 51 fellépése volt – előbbi ezeken 3684, utóbbi 4301 percet játszott.

Szoboszlai Dominik is Jürgen Klopp túlterhelése miatt sérült meg? (Fotó: EPA/ADAM VAUGHAN)

Ez a fajta túlterhelés érezhető egyébként Szoboszlai Dominik esetében is, aki nyári igazolásként tavaly augusztusban üstökösként robbant be a Liverpool felkészülésében, s Klopp annak ellenére végig a pályán tartotta a magyar középpályást a csapat első 11 Premier League-találkozóján, hogy válogatottunk csapatkapitánya alapból sérülten igazolt a szigetországba, s emiatt nem is tudta az elejétől kezdve társaival csinálni a felkészülést. Szoboszlai az augusztus 13-i nyitánytól egészen az október 29-i, Nottingham elleni megmérettetéséig egyetlen perc pihenőt sem kapott – mindezt úgy, hogy a 23 éves futballistának mindeközben Marco Rossi csapatában is jelenése volt, kapitányként nem meglepő módon a csehek, a szerbek és a litvánok elleni mérkőzésen is 90 percet kapott.

Kijelenthetjük tehát, tisztán látható, ha Jürgen Klopp valakiben bízni kezd. Igaz, ez az egyik oldalról pozitív, hisz magyarként rendkívül jó volt látni például azt, ahogy Szoboszlai nevét két hónap után már egész Anglia csúcsigazolásként emlegeti, a másik oldalról ez kockázatos: a zsúfolt versenynaptár, a rengeteg klub- és válogatott mérkőzés miatt egy edzőnek muszáj számolnia a megfelelő mértékű pihentetéssel is. Egy futballista szempontjából könnyebben tartható a jó forma, ha többet játszik, ez nem is kérdés, ugyanakkor sokkal nehezebb újra felvenni ritmust abban az esetben, ha valakit sérülések sújtanak – márpedig Jürgen Klopp gegenpressingre, azaz állandó letámadásra épülő rendszerében ez rendkívül fontos tényező.

Mert azt már a dortmundi évei óta tudjuk, hogy a szakvezető nem enged ebből a gondolkodásmódból (noha a BVB-nél leginkább a 4–2–3–1-es alakzatot használta, míg Liverpoolban már a támadó 4–3–3-as felállást favorizálta), a gegengpressing márpedig elképesztő mennyiségű futást és hatalmas intenzitást követel meg, mind a támadó hármastól, mind pedig a középpályás sortól. A gegenpressing lényege ugyebár az, hogy az adott csapat a labdavesztés után azonnal, már ellenfele térfelén letámadást indít annak érdekében, hogy megzavarja ellenfelét, megakadályozza a gyors kontratámadást, egyúttal visszaszerezzea labdát. Ez az agresszivitás azonban megköveteli a kiemelkedő állóképességet és hihetetlen energiát emészt fel.

Ritka is, hogy egy futballista hosszú távon egészséges tudjon maradni. Érdekes történet a már emlegetett Manéé, aki hat esztendőt töltött a merseyside-iaknál, hamar kihagyhatatlan játékosa lett Kloppnak, 2022-ben viszont Münchenbe távozott. Noha nagy reményekkel érkezett, a németek aztán egy év után a két kezüket összetéve engedték el Szaúd-Arábiába 30 millió euróért – noha ezeket a sajhóhíreket nem erősítették meg, a német lapok szerint a Bayern vezetősége az elemzések után kis túlzással használhatatlannak bélyegezte Manét, akiről úgy gondolták, teljesen leamortizálta a liverpooli Klopp-hajtás, elveszítette a gyorsaságát és a robbanékonyságát, s ha ez nem lett volna elég, a szenegálinak súlyos magatartásbeli problémái is voltak.

Van mélység, de mégsincs mélység?

Érdekes egy téma ez, mert ránézve a Liverpool keretére, nem lehet azt mondani, hogy ne lenne elég hosszú a pad – a védelem közepén Van Dijk mellett lehet forgatni Cimikaszt, Gomezt, Konatét és Matipot, a jobb szélen Trent Alexander-Arnold alternatívájaként ott van a fiatal Conor Bradley, a középpályán Szoboszlain és Mac Allisteren kívül Jones, Endo, Gravenberch és Elliott is képes a minőségi teljesítményre, a támadóknál pedig Díaz, Szalah és Núnez mellett bármikor be tud szállni Gakpo és Jota.

De egyrészt a rotálás hiánya, másrészt az – részben ebből is fakadó – állandó sérülések megnehezítik azt, hogy a forgatott játékosok formába tudjanak lendülni.

Jota például nagyszerű opció szélsőként és csatárként is, ám az állandó kiesései miatt nehéz vele stabilan számolni, hisz mire formába lendülne, kis túlzással egyből jön is egy szerencsétlen sérülés. A tavaly télen 42 millióért igazolt Cody Gakpo így 13 hónap után is nagy kérdőjelnek számít, a játéka ugyanis nagyon hullámzó, 76 mérkőzésen jegyzett 21 gólja és 8 gólpassza rámutat, még várat magára az áttörés.

Gakpo esetében az az érdekes, hogy Hollandiában, a PSV-ben előkészítésben is jeleskedett, Angliában azonban kreativitásban egyelőre elmarad a várttól. Jota hiánya rányomja a pecsétet a kilences posztra is, itt ugyanis a posztját tekintve inkább szélső Gakpo mellett csak Núnez bevethető, ezáltal ugyancsak csökkentek az edző opciói, Kloppnak pedig mindeközben a hónapokig sérült Szalah helyére is meg kellett találnia a megfelelő megoldást.

Cody Gakpo áttörése egyelőre várat magára (Fotó: EPA/VINCE MIGNOTT)

A hátsó tengelyben a papíron látható mélység el is tűnt, amikor Matip decemberben súlyos térdsérülést szenvedett, mindennek tetejében az sem jött jól, hogy Andrew Robertson és Cimikasz tavaly év végén egyaránt sérült volt, ezáltal a Poolnak heteken keresztül nem volt bevethető vérbeli balhátvédje, míg a másik oldalon Alexander-Arnold mögül szintén kiesett a 20 éves Bradley.

A középpályára a nyáron érkezett teljes vérfrissítés Szoboszlai és Mac Allister személyében, ráadásul a magyar a sérülése óta változóan teljesít, de például a poszton fellelhető varációs lehetőségek közül Thiago és Stefan Bajcetic nem bevethető (igaz, a spanyol tehetség hosszas kihagyás után a hétvégén már ott lehetett a kispadon), de Curtis Jonesnak is meggyűlik a baja a sérülésekkel, viszont ha épp játszik, akkor sem tud elég kiegyensúlyozott lenni. Itt nem mehetünk el szó nélkül a remek Endo Wataru mellett, de az ő szerepköre leginkább a szűrésre koncentrálódik, ő védekező középpályás, hátrébb játszik Szoboszlaiéknál, eképp Klopp nem igazán tudott úgy gondolkozni, hogy pihentetés esetén Endót némileg előrébb tolja (a japán forgatását tekintve alternatíva épp az említett Bajcetic lehet a jövőben).

Helyzetkihasználás

Fontos szempont, ami az elmúlt hetek alapján mindenképpen az egyik fő lúdas, ami a liverpooli visszaesést illeti. A lejtmenet kezdete Manchester United elleni mérkőzéssel indult, amin a „vörösöknek” 28 kapura lövés mellett 2.47-es xG mutatójuk volt a manchesteri 8 próbálkozás és 1.20-as xG-jével szemben, Klopp csapata mégis 2–2-es döntetlent játszott. Ezt követte egy Crystal Palace elleni zakó (1–0) – itt a Pool 21-szer lőtt kapura 2.92-es xG-vel, ellenfele csak 7-szer, s 1.07-es xG-t hozott össze. Mégis vereség lett a vége.

Akárcsak a merseyside-i derbin, az Everton ellen: Kloppék 23 kísérletig jutottak (1.91-es xG), ellenfelük 16 próbálkozásból 0.93-as xG-t produkált, és így is 2–0-ra nyert. Végezetül említsük meg a legutóbbi, West Ham elleni rangadót is, amelyen a Liverpool meg sem állt 28 kísérletig (1.74 xG), mégis úgy lett a találkozó 2–2, hogy a „kalapácsosok” csak 11-szer próbálkoztak.

Ha tehát a liverpooliak elmúlt négy, nem sikerrel megvívott Premier League-mérkőzését nézzük, látjuk, hogy Jürgen Klopp alakulata ezeken kereken 100-szor kísérletezett kapura lövéssel, ezekből pedig mindössze négy gólt szerzett. Márpedig egy bajnoki címért viaskodó együttes nem engedheti meg magának ezt a rendkívül gyenge helyzetkihasználást.

Nem árt megemlíteni, hogy a hullámvölgyben lévő a Liverpool az elmúlt hetekben a bajnoki cím mellett az Európa-liga-trófeának is búcsút intett, miután az Atalanta elleni elődöntő odavágóján óriási pofonba (3–0) szaladt bele, ami után a visszavágón már az 1–0-s siker sem volt elegendő a továbbjutáshoz.

Előkészítésben remek, befejezésekben egyelőre siralmas Darwin Núnez (Fotó: EPA/ANDY RAIN)

A már említett Darwin Núnez személye azért is nagyon érdekes elöl, mert ami az előkészítéseket illeti, nagyon is hatékony, és fontos szerepet vállal a támadások kialakításában – ennek ékes példája, hogy szezonbeli eddigi 13 kiosztott gólpassza mellett a bajnokságban összesen 33 alkalommal hozta helyzetbe a társait. Nem mondhatni, hogy vérbeli csatárként látná el a feladatát, sokat mozog vissza amolyan hamis kilencesként, részt vesz a játékban, rengeteget kéri a labdát a tizenhatoson kívül (ez korábban igaz volt egyébként Firminóra is).

A kapu előtt azonban nem túl biztató a helyzet, s Núnez nem igazán találja azt a bizonyos göllövő cipőt: a bajnokságban 44 eddigi kaput is eltaláló lövéséből mindössze 11 esetben volt eredményes. Mohamed Szalahról sem szabad megfeledkezni, aki márciusban ugyan visszatért az izomsérüléséből, azóta viszont nyolc bajnokin mindössze két gólt szerzett – az egyiptomi támadó nevéhez a Liverpool legutóbbi hat, áprilisi bajnokijain összesen 18 kapura lövés fűződik, ezekből mindössze kettőből lett gól. Szalah a Premier League-ben történetesen négy mérkőzés óta gólképtelen, emellett még gólpasszt sem osztott ki.

A támadó frusztráltsága ráadásul már tisztán érezhető, olyannyira, hogy a WHU elleni meccsen a mindössze 11 percet kapó Szalah a becserélésekor heves vitába kezdett vezetőedzőjével.

Mohamed Szalah és Jürgen Klopp nézeteltérése (Fotó: Justin Setterfield/Getty Images)

A 31 éves szélső esetében a számok is azt mutatják, érezhetően nem tudja visszanyerni a hosszas kihagyása előtti formáját, a rossz helyzetkihasználása pedig – akárcsak a többieké – sokba kerül(t) a Liverpoolnak a bajnoki versenyfutásban. Persze nyilván nem csak Szalahon múlik, hisz Jota áprilisi mérlege öt lövésből egy találat, Núnez – szintén áprilisban – tíz próbálkozásból egyetlen egy gólt sem(!) szerzett, de Gakpo mutatója sem túl fényes a maga 16/1-es lövés/gól arányával, mint ahogy Luis Díaz a 14 kísérletéből csak 1 után ünnepelhetett. Ez egészen töménytelen mennyiségű elpuskázott helyzetet jelent.

Ezek a siralmas adatok, és a korábban is említett mentális tényezők, a szétesett öltöző együttesen okozhatják a Liverpool hirtelen jött vesszőfutását, amik nem csak a klub 2023–2024-es szezonját, valamint a Klopp-éra végét, de a csapat jövőjét is bepiszkolhatják – ezek után nem lesz egyszerű dolga Arne Slotnak, hogy az egyébként is hullámzó keretet a saját elképzelésére formálja, majd a rendszert is megfelelően hozzá tudja igazítani a játékosállományhoz.

 

Borítókép: Mohamed Szalah, Jürgen Klopp, Darwin Núnez (Fotó: EPA/Andy Rain, EPA/Adam Vaughan, Justin Setterfield/Getty Images)

További tartalmak