„A jobb csapat maradt alul. Egyértelműen domináltunk a mai mérkőzésen. Be kellett volna rúgnunk a helyzeteinket egy ilyen csapat ellen. Jobbak voltunk, nem kérdés. Az, hogy nem rúgtuk be a tizenegyest, az már szerencse kérdése” – jelentette ki Hornyák Zsolt a lefújást követően.
A vezetőedző szerint a „végére ők is elfogytak egy kicsit, a cserékben főleg, 17 éves gyerekek maradtak a kispadon”, márpedig ilyen meccsen „nehéz bevetni őket”. Hornyák külön kiemelte, mindenképpen lehetőséget szeretett volna adni a 88. percben csereként beállt Vékony Bencének, aki a közelmúltban veszítette el édesanyját.
„Azt gondolom, büszke lehetek a csapatomra. Ilyen teljesítménnyel ki lehet esni egy ilyen komoly csapattal szemben. De nem ez volt a tervünk. A játék alapján jobbak voltunk, és több gólhelyzetet alakítottunk ki, az ellenfél egyszer támadott és gólt szerzett. A minimumból kihozták a maximumot, mi pedig két 100%-osból nem tudtunk gólt szerezni. Óriási karakterrel küzdött a csapatom” – fogalmazott.
„Nagyon nehéz megszólalni is, hiszen úgy érzem, hogy… – akadt meg a szava a könnyes szemű Nagy Zsolt, aki szerint a kettős emberelőny ellenére „ők is belefáradtak” a meccsbe. – Annak örültem, hogy ennyi embernek mosolyt tudtuk csalni az arcára, még hogy ha nem is Felcsút-szurkolók. Nagyon sajnálom, hiszen nagyon közel voltunk hozzá, és megérdemeltük volna, úgy érzem. Sok helyzetet alakítottunk ki, és nem sokon múlott tényleg. Gratulálok a csapatnak, mert ez igazi küzdelem volt, így ki lehet kapni.”













