Ahogy azt a fenti aggregált vizualizáció is mutatja, a Nemzetek Ligája B-divíziójában lejátszott 6 csoportmeccsükön jellemzően a 4-2-3-1-es formáció mellett tette le a voksát Montella mester. A piros körök elhelyezkedése (játékosok passzainak átlagos kezdőpontja) alapján egyértelműen látszik, hogy milyen szinten uralták a mérkőzéseiket és mennyire magasan (rendre az ellenfelek térfelén) tartották a labdát.

A kapus és a középcsatár kivételével mindenkit aktívan bevontak a játékba, hiszen elképesztően erős passz-kapcsolatok figyelhetőek meg gyakorlatilag mindenhol. A két 6-os (duplaszűrő) rendre egymáshoz közel, szűken helyezkedett, és központi szerepet játszott a labdajáratás szempontjából. Taktikailag lényeges differencia, hogy a bal oldali szélsővédő és szélső támadó jellemzően valamennyivel beljebb helyezkedett, mint a JHV és a JSZ. 

A B-divízióban szereplő csapatok teljesítményével összevetve megállapíthatjuk, hogy a labdabirtoklást (zöld pizza) és a támadást (piros pizza) elemezve bizony bőven voltak olyan mutatók, amelyekben a jobb együttesek közé tartozott a török válogatott. Ilyen például a támadóharmadbeli jelenlét (Field Tilt), a centrális labdabirtoklás, a forgatás, a helyzetkialakítás vagy éppen a befejezések minősége. A kapus bevonása, a beadások magas mennyisége, a sikeres kontratámadások és a direkt játék pedig kevésbé jellemezték Montelláék stílusát. 

Amennyiben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a pálya mely területeiről alakított ki veszélyes szituációkat Törökország, akkor az ún. xT (Expected Threat) hőtérkép hasznos kiindulási alap lehet. A fenti vizualizáció arra világít rá, hogy döntő többségében a jobb félterületet használták a török az ellenfelek védelmének megbontására, az onnan indított megmozdulások (passzok, labdavezetések, cselek, beadások) növelték a gólszerzés esélyét a legnagyobb mértékben. 

A törökök támadóerejét mi sem támasztja alá jobban, mint az a tény, hogy 115 lövést adtak le a csoportmeccsek során – ez konkrétan a legtöbb volt a B-divízió csapataihoz képest. 90 percenként 17,2 lövést, valamint 2,2-es xG-t átlagoltak, mindkettő kifejezetten magas szám és jól jelzi, hogy mennyire veszélyesek a támadóharmadban. A lövéstérképről leolvasható, hogy a tizenhatoson kívülről is bátran próbálkoztak: 54 kísérletüket senki sem tudta felülmúlni, ebben a tekintetben Ausztria (44) végzett a 2. helyen. 

A támadójáték kapcsán okvetlenül ki kell emelni Arda Güler szerepét, aki hihetetlen veszélyforrás az ellenfelekre nézve. A mindössze csak 19 éves játékos brutális számokat produkált az elemzett mérkőzéseken (lásd: pizza diagram). A poszt-riválisaihoz képest a legjobbak között találjuk a nevét az alábbi alapozó metrikákban: tizenhatoson belüli jelenlét, labdavezetés, támadóharmadbeli jelenlét, helyzetkialakítás, beadás, cselezés és lövésmennyiség.

A Real Madrid csillaga a semmiből képes villanni, akár úgy, hogy helyzetbe hozza a társakat, akár úgy, hogy maga vállalkozik lövéssel. Egy biztos, az ő semlegesítése és limitálása kulcsfontosságúnak ígérkezik a továbbjutás szempontjából. 

Az meglehetősen egyértelmű, hogy támadásban életveszélyesek a törökök, de vajon hogyan teljesítettek védekezésben? Labda nélkül intenzív letámadás jellemzi őket, ugyanis 9,1-es PPDA mutatójuknál csak Ausztia (8,0) és Csehország (8,2) rendelkezik alacsonyabb számmal.

Agresszív játékstílusukból kifolyólag akkor sem riadnak vissza, ha taktikai faultot kell elkövetni, hiszen 90 percenként 10,8 szabálytalanságot átlagoltak, ami a 7. legtöbb volt a teljes mezőnyben (16 csapat). A 6 mérkőzésen mindössze Ausztria (3,6) és Anglia (3,9) engedett alacsonyabb minőségű helyzeteket az ellenfeleknek, mint Törökország (5,2), vagyis abszolút nem lesz egyszerű feladat feltörni a masszív védekezésüket. 

A fenti vizuálból (engedett xT hőtérkép) kiindulva megállapítható, hogy az ellenfelek főként a jobb oldalon jártak sikerrel (felkészül Nego és Sallai), azaz a török védelem bal oldala bizonyult sebezhetőbbnek. A tizenhatosukat kifejezetten hatékonyan zárják le és a 14-es zónából (büntetőterület közvetlen előtere) sem éppen egyszerű helyzetet kreálni ellenük. 

A törökök remek játékosokkal rendelkeznek támadásban, védekezésük azonban némileg sebezhető. A játék mindkét fázisáról vannak jelenetek, amelyeket érdemes kiemelni velük kapcsolatosan. 

Izland ellen már a harmadik percben gólt kaptak, mivel nem működött hatékonyan a rest defence. Egy labdavesztést követően Anderson azonnal, egy érintésből indíthatta a magát két védővel szembe találó Oskarssont.

A támadó jó ütemű és irányú labdát kapott, amivel lefutotta ellenfelét, és a léc alá bombázott. A rest defence szervezetlenségére mindenképpen érdemes lesz figyelni, különösen Sallai Rolandot lehetne veszélyes helyzetekbe hozni így. 

Güler a jobb oldali félterületből ível a bal oldalra Çalhanoğluhoz. Yildrum, Yildiz és Kahveci is a tizenhatost támadáják, várják a védelmi vonalat átszelő passzt az Inter játékosától. 

A középpályás Yildizt találta meg, Yildrum ügyesen lekötötte védőjét, így rés keletkezett a montengrói csapat utolsó védelmi vonalában. Yildiz kapufája után Kahveci pofozta a kapuba a labdát közvetlen közelről. Fontos lesz úgy nyomás alá helyezni Gülert, hogy mindig a jobb lába felé tudja csak vezetni a labdát. Çalhanoğluval szemben itt ugyanezt a védekezést alkalmazták, de jobb külsővel képes volt elpasszolni a jobb lábára terhelő ellenféllel szemben. Képzett játékosok megtalálják a megoldást, de védelmi vonalba helyezkedő csapattárs mozgásának levédekezésére mindenképpen figyelni kell ilyen esetben. 

Güler nagyon veszélyes játékos. Itt egy pontatlan átadást kap, ezért utol kell érnie a labdát, de már látja, hogy Aktürkoğlu mélységből indul be a védők közé, míg az izlandi védők között rés nyílt a labda számára. 

Güler kitűnő kivitelezésének köszönhetően a támadó szabadon törhetett kapura, a kapus átemelésével pedig bebiztosította a félholdasok győzelmét. A Real Madrid játékosának semlegesítése első számú feladat lesz a válogatott edzői stábja számára. 

Remek erőfelmérő lesz a magyar válogatott számára a Törökország elleni Nemzetek Ligája-osztályozó. A hazai pályán esedékes visszavágó előnyt jelenthet csapatunk számára, azonban az idegenbeli mérkőzés nagyon nehéz lesz. Több kulcsjátékosa is van a török csapatnak, akiknek a semlegesítését meg kell oldani, támadásban pedig a rest defence-ben lévő hiányosságokat érdemes kiaknázni.