A Ferencváros–Malmö El-mérkőzést csütörtökön 21 órától élőben közvetítjük az M4 Sporton és az m4sport.hu-n.
CSALÓKA A MALMÖ EL-EREDMÉNYSORA
Az Anderlechttől, majd a Tottenhamtől elszenvedett vállalható, 2–1-es vereség után belelendült a Ferencváros az Európa-liga alapszakaszában. Előbb hazai pályán 1–0-ra legyőzte a Nice-t, majd lehengerlő támadófocival – igaz, ehhez Vladiszlav Dubincsak korai kiállítása is kellett – 4–0-ra kiütötte a Dinamo Kijevet Hamburgban. A négy forduló alatt begyűjtött hat ponttal, és a végelszámolásnál roppant fontos pozitív gólkülönbséggel már jóval kedvezőbb helyzetbe került a magyar rekordbajnok. A 36 csapatos mezőnyben a 14. helyet foglalja el, amellyel ott lenne a 16-ba kerülésről döntő rájátszásban (az első nyolc csapat automatikusan bejut a legjobb tizenhat közé, míg a 9. és 24. hely között végző együttesek az elért pozícióktól függően, egy oda-visszavágós párharc keretein belül csapnak össze a fennmaradó nyolc helyért).
A Football Meets Data nevű X-oldal előzetesen nem számított rá, hogy a Fradi a legjobb huszonnégy együttes között lehet, de a statisztikákkal és valószínűségekkel foglalkozó oldal már a 20. pozícióba várja az eddig elért eredmények és a várható pontok alapján. A számítások szerint az egyenes kieséses szakasz eléréséhez legalább kilenc pont és megfelelő gólkülönbség kell, arra pedig, hogy az FTC legalább a legjobb 24-ben végez, 76 százalék esélyt adnak, viszont az automatikus továbbjutást mindössze nyolc százalékra saccolják.
Kapcsolódó tartalom
Természetesen az előzetes esélyeket többször borították már, de a hátralévő ellenfeleket vizsgálva (Malmö, PAOK, Frankfurt, Alkmaar) papíron a svédek elleni csütörtöki hazai meccsen lehet a leginkább keresnivalója a Ferencvárosnak, egy esetleges győzelemmel pedig az áhított kilenc pont is meglenne. Ahogy azonban fentebb is jeleztük, némileg megtévesztő lehet a Bajnokok Ligája-alapszakaszt a playoffkörben elbukó Malmö eddigi El-eredménysora. A Wyscout statisztikai mutatói alapján a Glasgow Rangerstől elszenvedett 2–0-s vereségük megérdemelt volt (0.36–2.48 xG, azaz várható gólszám), de a második körben 2–1-re felülmúlták az utóbbi években a nemzetközi kupatavaszt rendre megélő, az idén az El-nyolcaddöntőben a későbbi győztes Bayer Leverkusen dolgát is megnehezítő Qarabagot. Ezt követően hiába hoztak össze 1.35-ös xG-t, az Európa-konferencialiga-címvédő Olympiacos, szűk, 1–0-s győzelmet aratott felettük. A legutóbbi fordulóban voltak a legpechesebbek, úgy kaptak ki 2–1-re a Besiktastól, hogy 1.95-ös xG-t hoztak össze és 1.63-at engedtek. A három zakó miatt sokan legyinthetnek a „kékekre”, de a látszat ellenére nem kaptak könnyű sorsolást, s valamivel több szerencsével – vagy jobb helyzetkihasználással – az eddigi három pontjuknál többet is gyűjthettek volna. Persze a svéd nem tartozik a világ legerősebb ligái közé, így az ott nyújtott erődemonstrációt nem lehet összevetni a nemzetközi kupaporondon nyújtottéval.
MIT KELL TUDNI A MALMŐRŐL ÉS EDZŐJÉRŐL?
A Ferencvároshoz hasonlóan a Malmö is dominál hazájában. A 2024-es kiírást (a számunkra megszokottól eltérően a svéd élvonalban, az Allsvenskanban nincsen őszi és tavaszi szezon, késő márciustól – vagy április elejétől – november elejéig tart az idény) úgy nyerték meg, hogy a harmadik forduló óta vezették a bajnokságot, végül 11 pontot vertek a második Hammarby együttesére. Utóbbi külön öröm a malmői szurkolók számára, hiszen nem túlzottan szimpatizálnak a zöld-fehér klubbal, főleg, amióta korábbi legendájuk, Zlatan Ibrahimovic részesedést vásárolt belőle – az „árulást” a Puskás-díjas támadó szobra bánta.
Kapcsolódó tartalom
Mielőtt rátérnénk a Malmö játékstílusára, térjünk ki a közel két éve irányító vezetőedzője, Henrik Rydström életpályájára, főként egy 2006-os eseményre, mely nélkül aligha jött volna létre a rendszer.
Az irodalomtudományi mesterdiplomával is rendelkező, a szabadidejében magazinokba zenei kritikákat író Rydström futballistaként igazi csapatember volt. A középpálya szürke eminenciásaként nem a fineszes megoldásaival, hanem vezetői képességeivel, magas munkamoráljával tűnt ki. A Kalmarnál összesen 21 évet töltött el, csapatkapitány volt, a szurkolók imádták, a klub pedig karrierje befejeztével visszavonultatta 8-as mezszámát. Rydström a több mint két évtized alatt jó néhány meccset lejátszott szeretett csapatánál, ám a holland Twente elleni vesztes Intertotó-kupa-párharc rendhagyó volt számára, gyakorlatilag „megvilágosodott”.
Rydström az akkoriban az angol elveken (hosszú labdák, fizikális és direkt játék, általában 4–4–2-es hadrend) alapuló svéd futballban nevelkedett, így teljes sokként érte, hogy a hollandok az ívelgetések helyett türelmesen járatták a labdát, de a legjobban azt irigyelte, hogy a biztonsági focit sutba vágva élvezik a játékot.
„Nekem azt tanították játékosként, hogy a lehető leggyorsabban előre kell játszani a labdát, megszerezni a második labdákat, utána visszatámadni, majd védekezni. Egy olyan csapattal játszottunk, amelyik előszeretettel passzolta oldalra a labdát. Nem értettem, azt kérdeztem magamtól: ’nekik ezt is szabad?’ – magyarázta.
Eldöntötte, edzőként a skandináv régióban ismeretlennek számító vizekre evez, egy bátor, vehemens, támadó stílust kifejlesztve.
Kezdetben a Kalmar utánpótlásában tevékenykedett, majd a Siriusnál töltött egy idény után, 2021-ben átvette a felnőttcsapat irányítását. Szkeptikusan fogadták, de Marcelo Bielsa játékrendszereit tanulmányozva kialakított egy gyors passzokra építő, támadó stílust, ami nem csak szemre volt tetszetős, eredménnyel is párosult: az alsóházban tengődő csapatot az élmezőny közelébe (első idényében hatodikok, a másodikban negyedikek lettek) kormányozta.
2022 év végén igent mondott az akkor tíz éve nem látott mélységbe zuhanó, a tabellán a hetedik helyen végző Malmö megkeresésére, de az esztétikus focira vonatkozó elveiről a magas és azonnali elvárások ellenére sem volt hajlandó lemondani, sőt, még magasabbra csavarta a „hangerőt”: nem elégedett meg a „Bielsa-őrülettel” (az argentin játékstílusát „El Locónak”, azaz „Őrültnek” nevezik), megismerkedett a korábban a brazil válogatottat megbízott edzőként irányító, Copa Libertadores-győztes Fernando Diniz „szervezett káoszával”, a „relacionizmussal”.
Fernando Diniz „anti-pozíciósként” jellemezte rendszerét (Fotó: Christian Alvarenga/Getty Images)Diniz úgy véli, a felfogása merőben eltér a modern, európai focit alapjaiban megváltoztató Pep Guardiola-féle iskolától, azaz a pozíciós játéktól. Nála nincsenek fix, kötött posztok, a labdához kell igazodni, így a játékosai szabadon mozoghatnak, annyi kikötéssel, hogy a szerkezetnek stabilnak kell maradnia. A pozíciós játék a pálya kiszélesítésével igyekszik területet nyitni a kreatív játékosoknak, míg Diniz a lehető legközelebb teszi egymáshoz a kreatív futballistáit, így erősítve közöttük a folyékony összjátékkal kecsegtető kapcsolatot.
Hogy mennyire lehet sikeres egy eredendően dél-amerikai stílus Európában? Rydström megújította a „relacionizmust”, és a kezdeti nehézségek ellenére – a játékosoknak nyilván idő kellett az adaptációhoz– olyan jól betanította az unortodox rendszert, hogy idén sorozatban a második bajnoki címüket nyerték.
„Nem volt egy kép a fejemben, hogyan fog kinézni az egész. A csapat idővel olyan módon fejlődött, amiről álmodni sem mertem. Elkezdtük csinálni, és észrevettük, hogy működik. Az edzéseken begyakorolt figurákat be tudtuk építeni a játékunkba” – ecsetelte a SkySportsnak adott interjújában.
A Fotmob elemzése szerint Rydström Malmője hatalmas hangsúlyt fektet a labdabirtoklásra, a svéd élvonal elmúlt szezonjában átlagosan a legnagyobb labdabirtoklási arányt érte el 60.5 százalékkal. Mások az erőviszonyok, de mindezt igyekszik az El-ben is megvalósítani, az eddigi négy meccséből egyedül a Qarabag ellen birtokolta kevesebbet a labdát, az Olympiakosszal vívott összecsapáson pedig 60 százalékban volt nála a labda.
Pascal Jansenhez, a Fradi edzőjéhez hasonlóan Rydström is jellemzően 4–2–3–1-es felállást alkalmaz, de messze nem a hagyományos módon. A szisztéma lehetőséget ad a játékosoknak a már említett szabadságra, improvizációra, míg a pozíciók cserélgetése nemcsak a kombinációkat segíti, az ellenfelek helyezkedésében, presszingjében is zavart kelt. Utóbbit az oldalak túltöltésével próbálják még elősegíteni, nem zavarja őket, ha szűk területen kell futballozni, sőt, a tréner kifejezett kérése, hogy csak végső esetben forgassanak, amennyiben tényleg az a legjobb megoldás. Az átadásokra vonatkozóan, a „kékeknek” szeptemberig 430 olyan építkezésük volt, amely legalább 10 vagy több passzból állt, ez a legtöbb volt az Allsvenskanban.
A felálláson és a labdabirtoklásra vonatkozó törekvésen felül abban is hasonlít a svédek játékstílusa a Ferencvároséhoz, hogy igyekeznek hátulról építkezni, többször is, mint a magyarok. Emellett a lövések (489), várható gólok (60.11) és az ellenfél 16-osán belüli érintések (897) tekintetében is az Allsvenskan első helyén végeztek.
Noha a letámadás intenzitásában is az élen zártak (8.62-es PPDA), Rydström nem áldozta fel a védekezést az agresszív támadófutball oltárán: a svéd élvonal 2024-es szezonját a második legjobb védekezéssel zárták, 30 mérkőzésen mindössze 25 gólt kaptak, az engedett xG-ben pedig az élen zártak (31.42). Részben igazuk van azoknak, akik a felvetésre azzal kontráznának, hogy „igen, a svéd ligában…”, ám megjegyeznénk, hogy az FTC védelmét jó néhány NB I-es bajnokin zavarba hozták az ősszel.
A Malmö keretéből a 4 millió euróval a legdrágábbnak tartott bal oldali középpályáson, Hugo Bolinon kívül, a négy El-meccsen kétszer betaláló Erik Botheimet lehet kiemelni, aki 2021-ben azzal vált ismertté, hogy még a Bodö/Glimt színeiben két góllal és három assziszttal vette ki a részét a Roma 6–1-es kiütéséből.
MIN MÚLHAT A FRADI GYŐZELME?
A találkozó egyik legnagyobb kérdése, hogy melyik csapat adja fel a labdabirtoklást, illetve melyikük képes jobban alkalmazkodni a másikhoz. Az biztos, hogy a svédek kipihenhették magukat, de némileg ki is zökkenhettek a ritmusból, hiszen legutóbb november 10-én játszottak tétmeccset.
Sok múlik majd azon is, milyen lesz a Fradi védelme, hiszen a legutóbbi, DVTK elleni bajnokin elégtelenre vizsgázott a kezdő négyes, Pászka Lórándot és Botka Endrét le is cserélték a szünetben. Hangsúlyos még, hogy Mohammed Abu Fanit kikapcsolják-e a játékból, általában akkor megy a szekér, ha az izraeli középpályás önfeledten osztogathat, illetve, hogy Varga Barnabás mennyire érvényesül majd, a helyzeteit milyen százalékban értékesíti.
A Fradi egyébként legutóbb az 1974/1975-ös idényben, a KEK-ben találkozott a Malmővel, akkor egy-egy győzelemmel és döntetlennel, 3-1-es összesítéssel továbbjutottak a zöld-fehérek.
Kapcsolódó tartalom
A szerdai sajtótájékoztatón Pascal Jansen is kiemelte, hogy van tapasztalata a skandináv futballal, amelynek filozófiája közel áll a saját elképzeléseihez – nem véletlen tehát a hasonlóság –, a fentiek fényében pedig nem meglepő, hogy Rydström leszögezte, domináns focit akarnak játszani.