Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

Negóra az az edzője volt a legnagyobb hatással, aki alig tartott edzést, de Lazovicsot is kiemelte

Negóra az az edzője volt a legnagyobb hatással, aki alig tartott edzést, de Lazovicsot is kiemelte

m4sport.hu | | Szerző: Cseh Benjámin
Loic Negóval, a francia élvonalbeli Le Havre magyar válogatott védőjével a klub honlapján jelent meg nagyinterjú, melyben a mostani idényéről, a célokról, saját helyzetéről, pályafutása korábbi állomáshelyeiről, de még a visszavonulásáról is beszélt.

Loig Nego 2023 nyarán szabadon igazolhatóként szerződött Fehérvárról az akkor már Ligue 1-ben szereplő Le Havre-hoz, amelynél rögtön megállta a helyét, az előző kiírásban 28 bajnokin öt gólpasszt adott, míg most 27 bajnokin egy asszisztnál jár. Múlt szombaton a bajnok PSG ellen 2–1-re elveszített mérkőzést is végigjátszotta jobbhátvédként.

„Jobbak voltunk nálunk a párizsiak, de egy kicsit több pontossággal és nagyobb koncentrációval a védelemben jobb eredményt is elérhettünk volna. Van bennünk egy kis csalódottság, sosem könnyű úgy elkezdeni egy hetet, hogy az előzőn kikaptál. De mindenki ki tudta tisztítani a fejét, keményen beleálltunk a munkába, és már az első edzésen elégedettek voltunk” – mondta a 18 csapatos bajnokságban jelenleg osztályozót jelentő 16. helyen álló Le Havre játékosa. Hozzátette, már a szombati Monaco elleni bajnokira koncentrálnak, ami döntővel ér fel nekik.

Az interjú során kiemelték, hogy Rassoul Ndiaye mellett Nego a Le Havre egyetlen mezőnyjátékosa, aki a szezon kezdete óta minden alkalommal keretben volt, a Francia Kupát is beleértve.

„Köszönettel tartozom a csapattársaimnak, a stábnak és természetesen az edzőnek, mert ez egyfajta bizalom a részéről, amit nap mint nap meg kell hálánom. Tudom, hogy nem vagyok könnyű eset… A jó értelemben! A csapattársaim tudják ezt. Idegesítő vagyok!” – mondta nevetve, majd komolyra fordítva a szót kijelentette, a cél, hogy egységesek maradjanak, mint egy család.

Nego 34 évesen a csapat egyik legtapasztaltabb játékosa, igazi vezéregyéniség – nem csoda, hogy a társak adnak a szavára.

„Szükség esetén kinyilvánítom a véleményemet az öltözőben, de nem azért vagyok itt, hogy a fiatalabb játékosok apja legyek. Összességében nagyon fiatal csapatunk van, de a társaság sokat, nagyon sokat érett. Így már egy kicsit „könnyebb” a helyzet, pedig már két éve vagyok itt.”

A hátvéd profi pályafutása 15 éve tart, az első meccsét a felnőttek között 2010 májusában játszotta nevelő egyesülete, az FC Nantes színeiben. Utána innen került a Romához, majd a Standard Liege-nél volt kölcsönben, a rómaiaktól Újpestre költözött, majd a Charltontól igazolt 2015-ben a Vidihez, ahol nyolc évet húzott le. Mint elmondta, hosszú pályafutása titka az egészséges életmód, és hogy családja, azon belül felesége támogatja mindenben.

Hogy mi a legszebb emléke?

„Kiskorom óta az volt az álmom, hogy a legmagasabb szinten játszhassak, kezdve a francia bajnoksággal. Ez sikerült is, igaz, sokat kellett rá várnom. Az első mérkőzésem a Ligue 1-ben 2023. augusztus 13-án, Montpellier-ben jött össze. Felemelő érzés volt! Vannak még céljaim, de hálás vagyok, hogy megtehettem ezt a lépést. Ez marad az egyik legszebb emlékem, ezért jöttem vissza Franciaországba.”

Megnevezte az őt leginkább inspiráló edzőt és játékost is (utóbbit a Fehérvárnál ismerte meg).

„Ismertem egy edzőt Angliában, a Charltonnál, körülbelül háromszor vagy négyszer láttam őt a pályán az edzéseken. Szinte soha nem ment jött ki a tréningekre, mindent a stábjára bízott. Játékosok közül volt egy szerb csapattársam Magyarországon, Danko Lazovics, aki 36 vagy 37 éves lehetett, amikor megismertem, nagy klubokban játszott, de ennyi idősen is küzdött, odatette magát. Lenyűgöző volt. Soha nem sérült meg, mindig mindent beleadott, nagyon kemény volt a pályán, mindenkivel, nem tett különbséget, a fiatalokkal, az öregekkel… de a pályán kívül egy angyal volt.”

A magyar válogatottal kapcsolatban azt mondta, megtiszteltetés, hogy a csapat tagja lehet.

„Remélem, még sokáig fog tartani. Ott is vannak célok, és mindent megteszünk, hogy elérjük őket. Hiába születtem Párizsban, Magyarország olyan, mintha az otthonunk lenne.”

Leszögezte, ha visszamehetne az időben, akkor sem hozna más döntéseket a pályafutása kapcsán, mert semmit nem szabad megbánni, mindenért felelősséget kell vállalni

„Nem olyan karriert futottam be, mint a legnagyobb sztárok, de elégedett vagyok azzal, amit eddig elértem, és azzal, ahol ma tartok. Jó döntés volt, hogy két évvel ezelőtt a HAC-hoz igazoltam, ez lehetővé tette, hogy visszatérjek Franciaországba, hogy közelebb legyek a családomhoz, a barátaimhoz, egy nagyon szép városban, ráadásul egy gyönyörű stadionnal, nagyszerű szurkolókkal.”

Elmondta, a futballon kívül, a magánéletben igazi otthonülő típus. Nagyon családcentrikus, a gyerekei már felnőttek, de figyelniük kell rá, gondoskodniuk kell róluk. Hobbijai kapcsán elmondta, igazi filmrajongó, az akciófilmeket szereti leginkább, de más sportokat is követ, a kosárlabdát és a teniszt különösen kedveli.

A labdarúgás utáni élet kapcsán elmondta, felesége már felhozta neki a visszavonulást, de még nincs kedve hozzá.

„Utána is a futballban szeretnék maradni, de inkább stábtagként látom magam, mint edzőként. Vannak, amiket átadhatok, de az edzősködés nagyon-nagyon bonyolult munka, főleg, ha nem mennek a dolgok. Ehhez a munkához tényleg türelmesnek kell lenned és erős mentalitással kell rendelkezned” – zárta le Nego, aki azt még elárulta, hogy Ronaldinho volt a bálványa.

Borítókép: Düsseldorf, 2024. szeptember 7. Nego Loic a labdarúgó Nemzetek Ligája A divíziójának 3. csoportjában játszott Németország - Magyarország mérkõzésen Düsseldorfban 2024. szeptember 7-én. MTI/Szigetváry Zsolt

További tartalmak