Nemzeti Sportrádió
Most szól:
Élő Eredmények

Topligák magyar bajnokai: Szoboszlai sikeréhez nem sok hasonló született, és túlszárnyalni is nehéz lesz

Topligák magyar bajnokai: Szoboszlai sikeréhez nem sok hasonló született, és túlszárnyalni is nehéz lesz

m4sport.hu/MTI | Szerző: Szidor György
A magyar válogatott csapatkapitánya a világ jelenlegi legerősebb bajnokságában szerzett bajnoki címet. Sikerével mostantól már mindegyik európai topligában van bajnok magyar futballista

A Szoboszlai Dominikot is soraiban tudó Liverpool a Tottneham vasárnapi legyőzésével már négy fordulóval a bajnokság vége előtt bebiztosította első helyét a Premier League-ben. A magyar válogatott csapatkapitánya első bajnoki címét szerezte Angliában, eddig négy osztrák elsőséggel és kupagyőzelemmel, két Német Kupa-győzelemmel és egy angol Ligakupa-sikerrel büszkélkedhetett.

A klasszis középpályás jelentős mértékben hozzájárult a Pool végső sikeréhez, hiszen 32 bajnokin szerepelt, melyeken 5 gólt szerzett és 6 gólpasszt adott.

Szoboszlai lett az első magyar labdarúgó, aki Angliában bajnoki címet ünnepelhetett. Sikerével mától mindegyik európai topligában van bajnok magyar futballista

Szoboszlai teljesítménye azért is kiemelkedő, mert a Premier League jelenleg a világ legerősebb bajnoksága, mely még a topligák közül is kiemelkedik. Eredménye talán csak az Aranycsapat Spanyolországban szereplő játékosaiéhoz mérhető, hiszen a hatvanas években a spanyol pontvadászat volt a legerősebb. Ezt jól mutatja, hogy abban az időben a spanyol klubok 20 alkalommal jutottak el valamelyik nemzetközi kupasorozat (BEK, KEK, VVK) elődöntőjébe.

Az MTI gyűjtését is felhasználva összeszedtük, hogy az európai topbajnokságokban, illetve egy szinttel azok alatt kik voltak azok a magyar labdarúgók, akik bajnoki címet ünnepelhettek. Akadt köztük olyan, aki csak kiegészítő, amolyan csereember volt, de többen is meghatározói voltak egy adott év bajnokcsapatának.

Angliában eddig még nem nyert bajnoki címet magyar játékos, topbajnokságban is legutóbb 2004-ben, Lisztes Krisztián ünnepelhetett elsőséget a Bundesligában.

Az egykori ferencvárosi kedvenc 2001 nyarától volt a Werder Bremen játékosa, és a 2003/-04-es szezon végén ünnepelhettek bajnoki címet. Lisztes alapembere volt a csapatnak, a mezőnyjátékosok közül egyedüliként valamennyi mérkőzésen pályára lépett, de április 25-én, Bochumban a bal térdén keresztszalag-szakadást szenvedett, így a bajnokavatón két mankóra támaszkodva ünnepelt.

(MTI/EPA/ROLF VENNENBERND)

Szintén német bajnoknak mondhatja magát Szűcs Lajos és Hrutka János is, akik a Kaiserslautern együttesénél 1998 nyarán emelhették magasba a salátástálat. Az egykori újpesti és ferencvárosi kapus három meccsen védett, míg a télen érkező Hrutka a tavaszi szezonban három találkozón 101 percet játszott.

Előttük négy magyar labdarúgó volt még bajnok Németországban, Schaffer Alfréd és Szabó Péter 1920-ban az 1.FC Nürnberg színeiben, míg Sztáni István 1959-ben az Eintracht Frankfurttal, Tóth Gyula pedig kilenc évvel később szintén a nürnbergiekkel lett első.

Spanyolországban Puskás Ferenc sorozatban öt bajnoki címet ünnepelhetett (1961-65) a Real Madriddal. Kubala László négyszeres spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960) a Barcelonával, míg szintén a katalánokkal nyert két bajnoki címet (1959 és 1960) Kocsis Sándor és Czibor Zoltán.

Czibor Zoltán a Barcelona szerelésében.

Kubala 1952-es sikerében csapattárs volt Szegedi (Simatoc) Miklós, míg Plattkó (Platkó) Ferenc 1929-ben szintén a katalánokkal ünnepelhetett bajnoki címet.

Olaszországban Nyers István lett legutóbb bajnok a magyar labdarúgók közül, ő azonban kétszer is (1953, 1954) az első helyen végzett az Internazionaléval. Előtte négyen mondhatták el, hogy az adott idény legjobb csapatában futballozhattak, Hirzer (Híres) Ferenc és Viola József majdnem száz éve (1926-ban) a Juventus színeiben, míg Fábián II József és  Schubert Gyula a városi rivális Torinóval lett első. Előbbi 1948-ban, utóbbi pedig egy évvel később.

A topbajnokságok közül Franciaországban lett a legtöbb magyar labdarúgó bajnok, eddig 13-an mondhatják el ezt magukról.

Varga György (1933, Olympique Lille) és Lukács István (1934, Sete) nyitotta a sort, majd Szabó IV János (1935, Sochaux következett, aki 1938-ban ismételni is tudott, akkor már Belkó Árpád is a csapattársa volt. Máthé Gyula 1936-ban a Racing Club Paris együttesével lett bajnok, majd az egy évvel későbbi első Olympique Marseille öt magyart (Eisenhoffer (Aczél) József, Kohut I Vilmos, Mester István, Sas (Schneider) Károly, Weiskopf Edmond (Virág Ödön) is soraiban tudott.

A harmincas években még Korányi III Dezső (Kronenberger Dezső) lett első a Sete csapatával, majd a következő két évtized szintén egy-egy magyar labdarúgónak hozott bajnoki címet az országban. Nagy II András (1948, Olympique Marseille) után Újlaki József volt az utolsó aki francia bajnok lett, ő a Nice csapatával diadalmaskodott 1956-ban.

A fentebb említetteken kívül, – ha nem is topbajnokságban –, de Európa számos országában lett bajnok magyar játékost foglalkoztató klub.

Portugáliában Mészáros Ferenc a Sporting kapusaként lett első 1982-ben, míg Lipcsei Péter első portugáliai szezonjában, 1996-ban végzett az élen a Portóval. A fiatalon elhunyt Fehér Miklós ugyan bajnok lett a Portóval 2001-ben, de azt a szezont kölcsönben a Bragánál töltötte.

(MTI/EPA/FAHY-LEFOUR-THYS)

Belgiumban Bálint László és Kű Lajos 1980-ban az FC Bruges együttesével lett első, és ugyancsak a brugesiekkel diadalmaskodott Disztl László 1990-ben és 1992-ben.  Juhász Roland négyszer (2006, 2007, 2010, 2012) is első lett az Anderlecht színeiben. Az utolsó két bajnoki címe közé a Genk ékelődött be, mellyel Tőzsér Dániel lett első. Szintén a genkiekkel ünnepelhetett bajnokságot Brockhauser István, mégpedig kétszer is, 1990-ben és 1993-ban.

Ladinszky Attila két egymást követő évben, két különböző országban lett bajnok. A 2020-ban elhunyt támadó 1973-ban Hollandiában a Feyenoord, majd a következő nyáron már Belgiumban, az Anderlecht színeiben lett első.

Kicsivel északabbra Hollandiában négy magyar labdarúgó is bajnoknak mondhatja el magát. Időrendben haladva Fischer Pál az Ajax játékosaként 1990-ben, míg Kiprich József a Feyenoord színeiben 1993-ban lett első. Fehér Csaba ugyan két bajnokságot is nyert a PSV-vel (2005 és 2007), de összesen hét meccs és 293 perc játéklehetőség adódott neki. Dzsudzsák Balázs minden bizonnyal élete legjobb szezonját tudta maga mögött a 2008-as bajnokság végén, hiszen meghatározó embere volt a tabellát élen záró PSV-ben.

DZSUDZSÁK Balázs és a PSV Eindhoven játékosai ünnepelnek az aktuális győzelmük után. (MTI/EPA/BRIAN STEWART)

Huszti Szabolcs kétszer is első lett a Zenít színeiben az orosz bajnokságban. Amíg az első bajnoki címét (2010) az ott hagyományos tavaszi-őszi bajnoki rendszerben szerezte, a másodikat (2011/12) egy másfél évig húzódó sorozat után húzta be. Ennek oka az volt, hogy az orosz csapatok nemzetközi kupaszereplése miatt teljesen átalakították a bajnoki rendszert.

Megyeri Balázs 2011-től sorozatban ötször lett első az Olimpiakosz kapusaként, igaz a bajnokságban az öt év alatt csak 45 meccsen kapott szerepet. Ausztriában több elsőségnek is örülhettek magyar labdarúgók, a sort Nyilasi Tibor nyitotta, aki háromszor (1984, 1985, 1986) lett első az Austria Wiennel, majd húsz évvel később Korsós György (Rapid Wien, 2005), Sáfár Szabolcs (Austria, 2006) és Szabics Imre (Sturm Graz, 2011) követte őt a sorban.

A jelenkor válogatottjai közül Szoboszlai mellett csak Ádám Martin és Vécsei Bálint  mondhatja el, hogy külföldön is a legjobb csapatban szerepelt. A paksi támadó a dél-koreai Ulszan együttesével sorozatban háromszor végzett az első helyen, míg jelenlegi csapattársa a japán Vissel Kobe bajnoka lett, pedig mindössze két meccsen szerepelt, összesen 24 percet játszott az együttesben.

További tartalmak