Messi spanyol nyelven megosztott üzenetének magyar fordítása:

Apa, még mindig nem tudom elhinni, hogy elmentél. Nem fogom fel, vagyis inkább nem akarom felfogni. Nagyon nehéz elképzelni, hogy többé nem látlak, hogy nem fogunk többé beszélgetni. Tudom, hogy szenvedtél, és hogy ez így a legjobb, de túl korán mentél el. Még annyi mindent élvezhettünk volna együtt.

Annyira kérted, hogy játsszak az utolsó világbajnokságomon, és pont a kezdés előtti napokban lettél a legrosszabbul. Ez lett volna az első alkalom, hogy nem vagy ott egy tornán, de anya azt mondta, hogy jobban leszel, és rendbe jössz annyira, hogy utazhass. Én meg azt mondtam neked, hogy eljutunk a döntőig, hogy ki tudj jönni.

Minden meccs után vártam és hiányoltam az üzenetedet. Ekkor jöttem rá, hogy tényleg nagy a baj. Ennek ellenére folyamatosan csak arra gondoltam, hogy minél tovább jussunk, hogy időt nyerjek neked, és láthass egy meccset. Eljutottunk a döntőig, de te nem lehettél ott. Meg akartam nyerni, hogy hazavihessem és megmutathassak neked egy újat. Nem sikerült, a lábaim nem bírták tovább. Ezúttal próbáltam dacolni a testemmel, de nem ment. Egyszer sem éreztem igazán jól magam.

Amikor hazaértem, azt hitted, hogy tizenegyesekkel vesztettük el a döntőt. Semmit sem tudtunk megbeszélni abból, ami történt. Semmit sem tudtál élvezni belőle. Nem lettünk bajnokok, de el sem tudod képzelni, mennyire élveztük minden egyes meccset. Megint igazad volt: ott kellett lennem és játszanom kellett.

Ezt csak azért mesélem el, mert ez volt az egyetlen dolog, amiről már nem tudtunk beszélni, a többit úgyis tudod. Minden nap beszéltünk, és találkoztunk, amikor a kötelezettségeim engedték.

Nem tudom, mit fogok csinálni nélküled, nem tudom, hogyan tovább. Én csak futballoztam, és most komoly kétségeim vannak afelől, hogy ezt még sokáig fogom-e csinálni. A kezdetektől fogva mellettem voltál, és olyan kevés hiányzott a végéig. Miért nem bírtad ki azt a kis időt, hogy együtt fejezhessük be?

Tudom, hogy az jelentette számodra a boldogságot, ha rendben láttad a családodat, a feleségedet, a gyerekeidet, és mindenekelőtt – anélkül, hogy a többiek megtudták volna –, ha engem láttál játszani… 😉

Kiskoromtól kezdve mindig így volt. Minden edzésre te vittél, amint hazaértél a munkából. Sokra anya vitt el, mert te épp dolgoztál.

A meccsekről persze egyetlen egyszer sem hiányoztál. Mennyire szenvedtél, miközben néztél engem, és mennyire élvezted, még ha sosem is halmoztál el dicséretekkel.

Apám voltál, a barátom és a menedzserem. Mindig az voltál, akinek éppen abban a pillanatban lenned kellett, és soha semmiben nem tévedtél. A szemrehányásokon és a veszekedéseken túl mindig neked volt igazad. A végén mindig úgy lett, ahogy te mondtad.

Nagyon fogsz hiányozni, de mindig jelen leszel, legfőképpen a gyerekeim nevelésében, mert úgy tanítom és nevelem őket, ahogy ti tettétek velem.

Nyugodj békében, és vigyázz ránk odafentről, ahogy itt lent is tetted. Köszönök mindent.

Szeretlek, apa. ❤️