Borbély Balázs az Üllői útra megérkezve hozta magával a Győrben látott játékelképzelését. Hasonló elemeket épített be a Ferencváros játékába, hasonló szerepköröket is alakított ki, amelyeket igyekezett a korábbi sikercsapatában fellelhető profilokkal feltölteni.

Természetesen vannak olyan posztok, ahol ettől eltért – a legeklatánsabb példa Cadu, aki egyáltalán nem feleltethető meg Daniel Stefuljnak. Azonban Borbély Balázsnak alkalmazkodnia kellett a kerethez és a körülményekhez is.

Ennek eredménye, hogy a Ferencváros a nyolc meccset együtt vizsgálva nem tekinthető labdadomináns csapatnak.

A selejtezősorozatban átlagosan kevesebb mint 50%-ban volt a Ferencvárosnál a labda (48,4%), ami jelentős eltérés a bajnoksághoz képest, ahol közel 57%-ban birtokolják a zöld-fehéreknél a labdát. Az ETO tavaly 58% felett végzett, míg egy évvel korábban is közelítette az 54%-ot, tehát Borbély törekvései egyértelműen kirajzolódnak.

A Vojvodina ellen hasonlóan, ennek az alapvetésnek megfelelően kezdett a Fradi.: mindkét mérkőzésen többet birtokolták a labdát (odavágón: 56%; visszavágón: 68%), mint a vajdaságiak. Azonban ahogy érkeztek az egyre erősebb ellenfelek, úgy volt egyre kevesebbet a Ferencvárosnál a labda.

A Twente ellen már csak 34 és 33%-ban volt a IX. kerületieknél a labda, és bár a Górnik Zabrze elleni hazai mérkőzésen még sikerült dominálni (56%), de a lengyelországi mérkőzésen már a hazaiak vették át a kezdeményezést (58%), a Trabzonspor elleni első mérkőzésen szintén a törökök domináltak (64%), a visszavágón viszont a piros lapnak is köszönhetően az FTC akarata érvényesült (68%).

Ugyanakkor összességében nemcsak a labda volt kevesebbet a Ferencvárosnál, hanem a csapat játéka is megváltozott.

Ezen a ponton kerül elő Borbély Balázs alkalmazkodókészsége, hiszen nemcsak a játékosoknak, hanem az edzőnek is változtatnia kellett megszokásain.

Köszönhetően az ellenfelek magasszintű letámadásának, amilyennel elsősorban a hollandok rukkoltak elő az enschede-i mérkőzésen vagy a lengyelek a visszavágón, Borbély Balázs úgy ítélhette meg, hogy kevesebb kockázatot jelent átrúgni a letámadást.

Ferencváros támadó karakterisztikája az Európa-liga-elejtezőkön (2026/27)

Volt erre már példa korábban az NB I-ben is, akkor még az ETO vezetőedzőjeként ecsetelte egy MTK elleni bajnokit követően, hogy van az a típusú letámadás, amikor úgy és annyi emberrel támad le az ellenfél, hogy nem tartja érdemesnek rövid passzokkal kihozni a labdát.

Abszolút fogékony a különféle játékhelyzetekre és ezekre aktívan reagál is, így nem meglepő, hogy a lapos, szisztematikus építkezés helyett inkább hosszú labdák kiosztásával bízta meg Dibusz Dénest.

Azt a Dibusz Dénest, aki szintén egy plusz ok arra, hogy a Ferencváros direktebben játsszon, lemondva ezzel kisebb, hol nagyobb labdás kontrollról.

Ferencváros védekezési karakterisztikája az Európa-liga-elejtezőkön (2026/27)

Ugyanakkor ez eddig sikerre vezetett még úgy is, hogy voltak igencsak meleg pillanatok, amikor túlságosan is beszorult a Ferencváros.

Viszont még így is több van a mérleg pozitív oldalát szimbolizáló serpenyőjében, hiszen korábban már láthattuk, hogy mikre képes Dibusz, amikor kellemetlenebb helyzetbe hozzák a letámadó ellenfelek…

Budapest, 2026. augusztus 27.
Dibusz Dénes kapus (j) és Nagy Ádám, a Ferencváros (k) valamint Mohamed Salah, a török Trabzonspor játékosa a labdarúgó Európa-liga selejtezőjének 4. fordulójában játszott Ferencváros – Trabzonspor visszavágó mérkőzésen a Groupama Arénában 2026. augusztus 27-én.
MTI/Hegedüs Róbert

A Ferencváros optimálisnál nagyobb beszorulásának viszont jóval több oka van annál, minthogy Dibusz Dénes lábbal nem elég jó kapus vagy a Fradi nem tudta részben emiatt labdával kellő ideig kontrollálni a mérkőzéseket.

Ott van ugyanis a labda nélküli játék, amely jóval kevésbé volt agresszív ahhoz képest, amit Borbélytól várni lehetett vagy, amit az elmúlt szezonban Robbie Keane-től is rendszerint láthattunk.

Következtetésképpen a Ferencváros kevesebbszer tudott labdát szerezni, pláne kevesebbszer magasan és jóval több idő telt el, mire újfent visszakerült a zöld-fehérekhez a labda.

Ferencváros jellemző labdaszerzései az Európa-liga-selejtezőkön (2026/27)

Viszonyításképpen: az előző szezonban már az Európa-liga főtábláján így festett a jellemző labdaszerzéseiket ábrázoló hőtérképük:

Ferencváros jellemző labdaszerzései az Európa-ligában (2025/26)

De nemcsak a letámadás intenzitása esett vissza és lépett fel ritkábban magasan letámadni a Ferencváros, hanem amikor mindezt megtette, akkor is érződött, hogy a játékosok még nem mindig tudják, hogy mikor kell elindítani a presszinget, van bennük némi késlekedés, ami elcsúszásokhoz vezet.

Mindennek ellenére a Ferencvárosban megvolt és megvan a potenciál arra, hogy a letámadást továbbra is eredményesen művelje, erre a leglátványosabb példa a Twente elleni hazai mérkőzés volt, egészen Philippe Rommens kiállításáig. Addig szinte tökéletesen működött Borbély labda nélküli játéka és sikerült távoltartani a hollandokat Dibusz kapujától.

Budapest, 2026. augusztus 27. Borbély Balázs, a Ferencváros vezetőedzője a labdarúgó Európa-liga selejtezőjének 4. fordulójában játszott Ferencváros – Trabzonspor visszavágó mérkőzés után a Groupama Arénában 2026. augusztus 27-én. A Ferencváros 4-0-ra győzött. MTI/Hegedüs Róbert

A labdás fázisokban pedig ugyancsak látszódik a vezetőedző elképzelés, előszeretettel próbálja meg négy védővel, előtte egy hatossal kihozni a labdát.

Ilyenkor a 10-es helyén szereplő játékos – legyen az Kristoffer Zachariassan, Corbu Máriusz vagy Gavriel Kanichowsky – visszalép a félterületbe és az egyik 8-as pozíciót veszi fel, míg a duplaszűrőből feljebb lépő játékos a másik félterületben tölti be a másik 8-as szerepkört. Építkezésben így ölt a Fradi egy 4-1-2-3-as formációt.

Ferencváros passztérképe az Európa-liga-selejtezőkön (2026/27)

A helyzetkialakítás szempontjából az FTC bal oldala volt jóval veszélyesebb, innen érkezett a legtöbb beadás is. Mindennek középpontjában Cadu áll(t), aki kiemelkedően indította az új szezont.

Ferencváros várható veszély (xT) hőtérképe az Európa-liga-selejtezőkön (2026/27)

Borbély Balázs ráerősített Cadu legfőbb erősségeire: a cselező és helyzetteremtő képességére. Ezt már tavaly is láthattuk többször, amikor az öt védős szisztéma bal oldalán tűnt fel és vette vissza élesen a labdát és tekert jobbal középre. Idén sokkal több ilyet láthattunk eddig.

Borbély igyekszik Cadu számára többször izolált egy az egy elleni szituációkat teremteni, hiszen nem szélső védőket, hanem szélsőket megszégyenítő módon cselez.

Neki van a Ferencvároson belül is a legtöbb sikeres csele a selejtezők során, a legtöbb beadása, a legtöbb tizenhatoson belülre eljuttatott labda és holtversenyben a második legtöbb kulcspassza.

Cselek – Ferencváros (Európa-liga-selejtező – 2026/27)

Beadások – Ferencváros (Európa-liga-selejtező – 2026/27)

Tizenhatoson belülre adott passzok – Ferencváros (Európa-liga-selejtező – 2026/27)

Kulcspasszok – Ferencváros (Európa-liga-selejtező – 2026/27)

Összességében a Ferencváros négy párharcból háromszor pozitív várható gól differenciával zárt, egyedül a Twente tudott e tekintetben a Fradi fölé kerekedni.

A meccsenkénti várható gólkülönbség 0,57 volt, ami meghaladja például a tavalyi El-főtáblán elért 0,39-es értéket, pedig most sem találkoztak gyengébb csapatokkal, mint máskor az alapszakaszban.

Más kérdés, hogy a mérkőzések kimenetele a Ferencvárosnak egyértelműen kedveztek, a nyolc mérkőzés egyikén sem voltak hátrányban és így kiesésre sem álltak egy percre sem a selejtezők során.

Hátrányban tehát még nem láttuk futballozni Borbély Balázs Ferencvárosát (Európában), ami mindig más kávéház.

Ezt is figyelembe kell venni, amikor a nyolc mérkőzés mérlege van terítéken, de az biztos, hogy bravúrosan kezdődik Ferencvárosban a Borbély-éra.