Musorujsag
Élő Eredmények

A galamblelkű csaló, az aranyszívű fáraó és társaik - összeállt a legszerethetőbb futballisták álomcsapata

A galamblelkű csaló, az aranyszívű fáraó és társaik - összeállt a legszerethetőbb futballisták álomcsapata

m4sport.hu | Szerző: Pollák Márton
Karácsony alkalmából olyan labdarúgókból állítottunk össze igazán ütős együttest, akiket a pályán nyújtott játékuknak, emberi értékeiknek és példamutató magatartásuknak köszönhetően még a rivális klubok szurkolói is elismernek. A róluk megosztott történetekből körvonalakban kiderül, legalább olyan jó emberek, mint játékosok, így méltán állíthatjuk őket példaként gyermekeink elé.
Kép: m4sport.hu

A szeretet ünnepén mindenki szereti kicsit hosszabban megölelni családtagjait és barátait, jókat enni, s a meleg, fenyő, narancs és szegfűszeg illatú lakásban forraltbort kortyolgatva tévézni és pihenni, kiengedni az év fáradalmait.

Onnan tudhatjuk, hogy valaki igazi futballrajongó, hogy párja és családja legnagyobb örömére még ebbe az idillbe is bekukucskál egy-két sportközvetítés, cikk vagy könyv. A legjobb meccsek és történetek főszereplői pedig a játékosok, akikből ezúttal az alapján formáltunk együttest, hogy kik azok, akik világszínvonalú teljesítményt nyújtanak a pályán, magatartásukkal és életvitelükkel a gyepen kívül is példát mutatnak, valamint a szurkolók körében is kifejezetten pozitív a megítélésük.

(Összeállításunk szubjektív, számos más klasszis is helyet követelhetne magának az együttesben.)

Gianluigi Buffon  (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Gianluigi Buffon – „Uram, pontosan mi a probléma?”

Ha van kapus, akit imádnak a rajongók, hát az az olaszok világbajnoka. A kiváló humorral megáldott kapusról sokat elmond (a pszichológusok egyöntetű véleménye szerint ahhoz, hogy valaki igazán kiemelkedő lehessen valamely sportban, mélyen legbelül gyermeknek kell maradnia), hogy még 43 évesen is aktív, azaz valahogy nem akaródzik neki felnőni.

Születésekor a nyakára tekeredett a köldökzsinór, és az emiatt fellépő súlyos oxigénhiány következtében majd’ egy hétig inkubátorban feküdt, s mikor átadták a szüleinek, az orvosok csak annyit mondtak: „isten tudja, lett-e agykárosodása”. Nem lett. A kis Gigi már 9 hónaposan járt és beszélt.

A kapusokra jellemző őrültség viszont egész pályafutására jellemző, s ennek jelei már gyermekkorában megmutatkoztak, hiszen ki akarna a kapuban ácsorogni, ha a klubok kifejezetten tehetséges középpályásnak tartanak.

„Nagyszerű fizikuma volt és jól bánt a lábával. A Perticatában a középpályáról, szögletekből, mindenhonnan gólokat lőtt, s bár minden csapat középpályásnak szerette volna, ő a kapuba vágyott” – mesélte egy interjúban korábbi edzője, Avio Menconi.

A Parma mestere, Nevio Scala is felelevenített róla egy jópofa történetet.

„Gigi még soha nem játszott az első csapatban, mi pedig a szupersztároktól hemzsegő Milan ellen készültünk: Roberto Baggio, George Weah, Paolo Maldini… A meccs előtti napon megkérdeztem az akkor 17 éves Gigit, mit szólna, ha vele kezdenék a kapuban. Ő egyenesen rám nézett, szinte zavartan, és rávágta: »Uram, pontosan mi a probléma?«

Buffon egész életében a kihívásokat kereste, emellett végtelen szerény, na meg hűséges volt: a már a 2000-es évek közepén is nagy elismerésnek örvendő Buffon világbajnokként tartott a Juventusszal a másodosztályba, hogy így segítse a bundabotrányt megsínylő klubját, amely aztán rögtön vissza is jutott az élvonalba.

Dani Alves  (Fotó: EPA/Enric Fontcuberta)

 

Dani Alves – Az Őrült, aki mulattatni született

Bár gyerekként hajnalban kelt, hogy elkísérje apját egy lakhelyüktől 30 kilométerre fekvő farmra dolgozni, betonon aludt és porban focizott, mégsem lett savanyú ember, az örök vidám brazil jobbhátvédnek szinte mindig ott lapul egy poén a tarsolyában. Beceneve El Loco, azaz, Az Őrült.

Méltó is a titulushoz, elég csak átpörgetni az Instagram-oldalát, öltözködése finoman szólva sem szokványos, nem beszélve a legkülönbözőbb helyzetekre adott váratlan reakcióiról.

A Barcelona közelmúltbeli egyik sajtótájékoztatóján kialudt a villany, mire Alves rázendített a „Boldog születésnapot!” című klasszikusra, mire persze kitört a teremben a nevetés.

Az egyik legemlékezetesebb alakítása azonban az volt, mikor a Barca egyik bajnokiján nem mellre szívta a rasszista provokációt, hanem lehajolt a lelátóról neki címzett banánért, felbontotta és beleharapott, s még javában majszolta a gyümölcsöt, mikor elvégezte a szögletet – a publikum persze értékelte a dolgot, s talán még az „elkövető” is elmosolyodott rajta.

Hogy a 38 éves bekk nem hétköznapi figura, azt az is jól példázza, hogy még mindig profi szinten focizik. Ennyi idősen a középpálya vagy a védelem közepén még talán elirányítgat valaki, ám ő a modern futballban nem kicsit brusztolósnak számító jobbhátvéd poszton maradt, ahol mikrobiotikus táplálkozásának is köszönhetően még mindig magas szintet képvisel – sokan a valaha volt egyik legjobbnak tartják a posztján.

Giorgio Chiellini és Jordi Alba (Fotó: EPA/Andy Rain/Pool)

Giorgio Chiellini – egy tréfás marcona legény

Az olaszok veterán Európa-bajnok védője bár ránézésre is olyan, mint mérkőzés közben, kőkemény, meccsszituáción és a gyepen kívül viszont kifejezetten kellemes, jókedélyű ember, aki érti és szereti is a viccet.

Megtapasztalta ezt Jordi Alba is, mikor a spanyol-olasz Eb-elődöntő tizenegyespárbaja előtt sorsolni mentek, melyik kapura és ki kezdje a rúgást. Az első feldobást (hogy melyik kapura lőjenek) a rettentően nyugodt, sőt, mókás kedvében lévő (legalábbis ezt mutatta, aztán ki tudja, lehet tényleg…) Chiellini nyerte, ám Alba másként gondolta, azt hitte övé az érme piros oldala, és a kék mezes olaszoké a kék.

A minden hájjal megkent Chiellini tudta, hogy ő nyert és incselkedve, fülig érő szájjal lökdösni kezdte Albát, hogy térje már észhez. A második feldobást is az olasz nyerte, amely után egy látványos pacsit követően úgy ölelte szorosan keblére a spanyol kapitányt, hogy az levegőt alig kapott. Túl azon, hogy vicces volt a jelenet, Chiellini a pszichológiai hadviselés magasiskoláját mutatta be – végül az olaszok nyerték a párbajt, ahogy utána az Eb-t is, melynek döntőjének tizenegyespárbajában a veterán kapitány újabb váratlant húzott és megátkozta az utolsó angol rúgót, Bukayo Sakát, aki ki is hagyta a tizenegyest.

A Juventusnál is akad egy friss történet Chiellinivel: a torinóiak amerikai játékosa, Weston Mckennie megkérdezte a védőtől azt, amit egy olasztól tilos, vagyis hogy rak-e a pizzájára ranchet (az USA-ban népszerű, majonéz alapú öntetet). A 37 éves klasszis sokat mondó vigyorba bugyolálta döbbenetét, ami így volt a lehető legkifejezőbb. (Egy olasz nem tesz ilyesmit a pizzájára, az az étel meggyalázásának minősül.)

Emellet óriási szíve is van, fizetése egy százalékát például jótékony célra ajánlotta fel.

Virgil van Dijk (Fotó: EPA/PETER POWELL)

Virgil van Dijk – a szeretet hegye

A Liverpool holland óriása a Premier League és a világ egyik legjobb belső védője, aki testi erejéből fakadóan egy szénszállító hajót össze tudna törni, mégsem szabálytalanságairól, hanem halálpontos és kemény, ám sosem durva szereléseiről híresült el.

A pályán kívül jótékonysági szerepvállalásaival hívja fel magára a figyelmet (ám teszi ezt rendkívül szerényen, visszafogottan), feleségével több szervezetet és ügyet is komolyabb összeggel támogatnak. Az egyik ilyen az UEFA azon missziója, mely a fegyveres konfliktusok és más erőszakos események miatt szétszakadt családok újraegyesítését tűzte ki célul.

Emellett a nepáli árvaház jótékonysági nagykövete, és több alkalommal adta át a Liverpool stadionjában található vendéglátó páholyát jótékonysági szervezeteknek vagy éppen iskolás gyerekeknek – nagylelkűségének köszönhetően volt, hogy karácsony alkalmából 120 lurkó élvezhette a legjobb helyről az Anfiled Road csodálatos hangulatát.

„Néha a számunkra nagyon kis dolgok másoknak a világot jelenthetik. Szeretnénk, ha az emberek nem gondolnák, hogy többek vagy jobbak lennénk náluk. Minden ember egyenlő.”

Marcelo (Fotó: EPA/CLAUDIO PERI)

Marcelo – aki előtt Maldini is fejet hajtott

A Real Madrid balhátvédjét páratlan technikai tudása, intelligens játéka és megbízhatósága miatt világszerte elismerik és szeretik – sokatmondó, hogy ha valaki megkérdezi, ki volt a Real valaha volt legjobb balbekkje, akkor sokan már nem vágják rá kapásból, hogy Roberto Carlos, ami óriási bók Marcelóra nézve.

Roberto Carlos maga is elismerte, honfitársa technikailag sokkal képzettebb, mint ő valaha is volt, Marcelo játékát pedig az egyik legnagyobb védőlegenda, Paolo Maldini is méltatta.

A 33 éves játékos a legtöbb brazil kisgyerekhez hasonlóan szegény sorban nevelkedett, így pontosan tudja, milyen nélkülözni, milyen, ha valamire nincs pénz vagy lehetőség. Éppen ezért az UNICEF madridi bizottságának tagjaként a rászoruló gyermekek megsegítése kulcsfontosságú számára, emellett a Real Microsofttal való együttműködése révén a nehéz sorsú gyerekek digitális írásoktatását segíti.

A program a Real Madrid Alapítvány oktatási tematikájához igazodik, amely a gyermekek sokoldalú fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A program Kolumbiában, Brazíliában és az Egyesült Államokban is elindult már.

N’Golo Kanté (Fotó: GettyImages)

 

N’Golo Kanté – a galamblelkű csaló

Ha ennek a válogatottnak csapatkapitányt kellene választanunk, akkor az Kanté lenne – sportszakmailag és emberileg egyaránt csillagos ötös, minden erény megvan benne, amik ahhoz kellettek, hogy ebbe a csapatba bekerüljön.

A francia középpályás a világ legjobb szűrője: gyors, rengeteget fut, jól helyezkedik, kiválóan szerel, mindezek mellett pedig a passzjátéka is elsőosztályú.

Hogy milyen kiváló labdarúgóról van szó, azt korábbi leicesteres csapattársa, a 2018-ban visszavonult Robert Huth fejtette ki a legfrappánsabban. Mikor a korábbi középső védőt megkérdezték, hogy nyerhetett bajnokságot 2016-ban a Leicester a Danny Simpson, Wes Morgan, Robert Huth, Christian Fuchs hátsó négyessel, a német óriás nevetve csak így felelt: „Kanté!”.

A Chelsea klasszisa topfutballistától meglehetősen szokatlan habitussal és életstílussal bír. Elképesztően csendes, szerény, visszahúzódó, és a pénzét sem szórja. A csapattársak kockásra nevették a hasukat, de őt ez nem zavarta abban, hogy öt éven keresztül imádott Mini Cooperével járjon – ezt végül 2020-ban egy Mercedesre cserélte.

Megmosolyogtató volt az is, mikor a 2018-es világbajnokságon, az argentinok elleni győztes nyolcaddöntő után a csapattársak a buszon dalba öntötték, Kanté miként semlegesítette Lionel Messit, mire az aprócska játékos összehúzta magát, zavarba jött és legyintve csak annyit mondott: „Ugyan, együtt állítottuk meg.”

A franciák végül megnyerték a tornát, a döntő után pedig Kanté ismét hozta a formáját: csapata egyik legjobbjaként a háttérbe húzódott és nem is kívánta megfogni a vb-trófeát, egyszerűen túl szerény volt hozzá.

Ha valaki azt hinné, makulátlan teremtéssel van dolgunk, hát téved, neki is van rossz tulajdonsága. Válogatottbeli csapattársa, Paul Pogba elárulta, Kanté sűrűn csal a kártyában, igaz, még ezt is olyan angyali mosollyal az arcán teszi, hogy senki nem tud rá haragudni.

Luka Modric (Fotó:  EPA/BALLESTEROS)

Modric – menekülés a győzelembe

„Még soha nem láttam erős embert könnyű múlttal” – szól egy ismeretlentől való idézet, és milyen igaz! Pályafutása a bizonyíték rá, Modric fejben az egyik legerősebb játékos, amit bizony a múltjának is köszönhet.

Gyermekként kecskepásztor volt egy kis horvát faluban, majd a függetlenségi háborúban – ahol elvesztetett szeretett nagypapáját – menekültté vált saját hazájában. Családjával több mint hét évig éltek egy szállodában. A labdarúgás tulajdonképpen menekülés volt számára, a nehéz időkben főleg a szálloda parkolójában gyakorolt.

Mikor a háborús borzalmak elmúltak és elkezdett volna alakulni a pályája, a Marseille-nél való próbajáték után eltanácsolták, és elutasította az Arsenal és a Newcastle is, majd mikor a Tottenhamtől világsztárként a Real Madridhoz szerződött, a szurkolók a spanyol liga legrosszabb igazolásának választották.

Mindezek ellenére 2018-ban mégis ő volt, aki megtörte Lionel Messi és Cristiano Ronaldo hegemóniáját és elhódította az Aranylabdát, s ma 36 évesen is világklasszis teljesítményt nyújt a Realban – több elemzés is született arról, hogy ennyi idősen még soha senki nem játszott olyan fontos szerepet a madridi középpályán, mint Modric, akivel a klub hosszabbítani is szeretne.

A horvát klasszis alázatos, csendes, kedves, intelligens ember, s bár a közösségi média kiváló táptalajt nyújt a fröcsögőknek, róla a legtöbb szurkoló elismerően, tisztelettel beszél.

Pedro González López (Fotó: GettyImages)

Pedri – a spanyol holdrakéta

A 19 éves spanyol középpályás 2020 őszén a teljes ismeretlenségből robbant be a Barcelonába, majd a spanyol válogatottba, s mindkettőnek pillanatok alatt lett alapembere.

Klubjában az előző szezonban 37 (!) bajnokin játszott, míg az Eb-elődöntőig menetelő nemzeti csapat minden Eb-meccsén kezdő volt és egy kivételével végig is játszotta a találkozókat, méghozzá nem is akárhogyan, játékával kiérdemelte a torna legjobb fiatal játékosának járó díjat, sőt, egyetlen spanyolként az Eb álomcsapatába is bekerült.

Egész éves teljesítményét nézve pedig toronymagasan nyerte meg a Golden Boy-díjat, amit a legjobb 21 éven aluli labdarúgóknak ítélnek oda.

Ilyen sikerek után szoktak elszállni a fiatal sportolók, ám Pedri sokak számára ezen a téren is példa lehet.

A Juventus trénere (itt játszott Pedri, mielőtt 2018-ban a Las Palmashoz igazolt) elmesélte, bár a Barcelona középpályása messze kiemelkedett az utánpótláscsapatból, a mai napig visszajár korábbi csapattársaihoz, megnézi az edzésüket, együtt lóg velük, viselkedésében ugyanolyan hétköznapi srác maradt, mint volt.

A játéka viszont már akkor is lenyűgöző volt, a Barca szezon közben menesztett trénerét, Ronald Koemant az első edzés után elvarázsolta, s a holland arra a kérdésre, hogy Xavira vagy Iniestára emlékezteti-e, csak így felelt: „Igen, de hol volt Xavi és Iniesta az ő korában?”.

A spanyol válogatott kapitányát, Luis Enriquét is lenyűgözte: „Látták, hogyan játszott Pedri az Európa-bajnokságon? Az ő korában senkit sem láttam még ennyire éretten futballozni. Még Andrés Iniesta sem volt ilyen jó ennyi idősen. Elképesztő, szinte irreális az, ahogyan teljesít a pályán.”

A Barcelona meg is becsüli kincsét, ősszel 2026-ig hosszabbítottak Pedrivel, akinek kivásárlási ára nem kevesebb, mint 1 milliárd euró (!).

Mohamed Szalah (Fotó: EPA/TIM KEETON)

Mohamed Szalah – az aranyszívű fáraó

A Liverpool villámgyors, gólerős támadója több hordónyi borsot tört már az ellenfelek orra alá, de beszédes, hogy mégis majdnem mindenki imádja.

Neki sem volt könnyű gyerekkora, négy éven keresztül tíz átszállással napi nyolc órát utazott (négy oda, négy vissza), hogy edzésre járhasson.

Ma már ott tart, hogy havonta több ezer fontot adományoz nélkülöző afrikai családok számára, szülővárosában, Nagrigban kórházat és iskolát is építtetett, így nem csoda, hogy az „örömhozó” becenévvel illetik.

Hogy aranyból van a szíve, azt akkor is bizonyította, mikor egy tolvaj betört az otthonába, mikor éppen Alexandriában játszott. A rendőrség néhány nappal később elkapta az elkövetőt, a futballista viszont megkérte édesapját, vonja vissza a feljelentést és a vádakat. Szalah inkább találkozott a tolvajjal, pénzt adott neki, hogy rendezhesse az életét, sőt segített a férfinak munkát találni.

Erling Haaland (Fotó: Getty Images)

Erling Haaland – a gólterminátor

A norvég gólgyár 2019 januárjában került a Red Bull Salzburghoz, ahol rögtön számolatlan kezdte ontani a gólokat – 27 tétmeccsen 29-szer volt eredményes, ebből 6 meccsen 8-szor a Bajnokok Ligájában.

Le is csapott rá vihargyorsan a Dortmund, ahol egy év alatt 75 meccsen 76-ször köszönt be az ellenfeleknek, gólérzékenysége láttán pedig lábai előtt hevernek a topklubok.

A 21 éves norvég óriás (194 centi) igazi munkamániás, rengeteg konditermi edzéssel 15 hónap alatt 12 kiló izmot szedett fel (amire azért volt szükség, mert hirtelen nőtt 20 centit), hogy megállja a helyét a legjobbak közt.

Csapattársai és edzői úgy fogalmaztak, olyan, mintha egy medvét látnának enni, mindig ő ér legelőbb az étkezőbe és a tányérján mindig hegynyi étel tornyosul.

Ez a medve azonban barátságos, vidám és vicces, valamint rendkívül készséges és jószívű.

A Bayern München ellen elvesztett német Szuperkupa-döntő után megpillantott egy Dortmund-szurkoló kisfiút a lelátón, aki ezt írta az előtte kifeszített transzparensre: „Szia, Erling! Holnap van a születésnapom. Kérlek, megkaphatnám a mezedet? Nagyon köszönöm!”.

Haaland bár csalódott volt, mégis felmászott a gyerkőchöz és odaadta neki a mezét.

Akkor sem volt rest, mikor egy szurkoló ráírt a közösségi médiában, hogy elvették tőle a neki adott dresszt, így szeretne kérni egy másikat, azonnal ment a válasz és a mez.

Hogy humoránál van a norvég klasszis, azt pedig a Wolfsburg ellen szerzett találata utáni gólöröme bizonyítja: az oldalvonalhoz rohant és rámutatott az egyik Wolfsburg-szurkolóra, aki nem volt éppen elragadtatva, a hölgy nem habozott sokat, egyszerűen bemutatott Haalandnak. A kép bejárta az internetet, így a játékoshoz is eljutott, aki viccesen csak így ragált rá: „Ezért szeretjük a focit”.

Sadio Mané (Fotó: EPA/JOSE COELHO)

Sadio Mané – a nép angyallelkű gyermeke

A szélvészgyors liverpooli szélsőnek gyermekként kijutott a megaláztatásból, szegénysége miatt volt, hogy pironkodnia kellett, egy próbameccsen legjobb felszerelését is ócskának titulálták, így nem csoda, ha klasszisként ma ott segít, ahol csak tud.

A végtelen szerény Mané nem luxustárgyakra költi a briliáns játékkal megkeresett pénzét.

„Miért kéne tíz Ferrari, húsz gyémántóra vagy két repülő? Tesznek ezek a tárgyak bármit értem vagy a világért? Éhes voltam, a földeken kellett dolgoznom, mezítláb fociztam, de túléltem a nehéz időket. Nem kaptam oktatást és még sok más dolgot, de amit ma a labdarúgásnak köszönhetően keresek, azzal segíteni tudok az embereken. Iskolákat, stadiont építtettem, ruhát, cipőt és ételt biztosítunk a szegénységben élőknek. Ezen felül havonta 70 eurót adok minden nagyon szegény régióban élő szenegáli embernek és ez hozzájárul a családi büdzséhez. Nem kellenek luxusautók és luxusotthonok, drága utazások és repülőgépek. Jobban szeretem, ha adni tudok az embereknek egy keveset abból, amit az élet adott nekem.”

Emellett akkor sem esik le a karikagyűrű az ujjáról, ha más számára alantasnak tűnő feladatot kell ellátnia.


A muzulmán vallású, napi ötször imádkozó Mané gyakran látogat mecseteket, így esett, hogy egyszer az egyik mellékhelyiségében szokatlan szerepkörben videózták le.

Mané (sötét ruhában) éppen egy vödröt tölt fel, így készült fel a vécépucolásra.

Borítókép: KépÉ m4sport.hu

További tartalmak