„Úgy érzem, jó döntést hoztam azzal, hogy Horvátországba szerződtem. Nagyon számítanak rám, és ezt szeretném meghálálni. Nyár óta új csapatot építünk, 12-13 új játékosunk van, köztük én is. Rég nyertünk kupát és bajnokságot, de idén ez a célunk. Még mind a két sorozatban van esélyünk, sokat dolgozunk, hogy meg tudjuk valósítani” –mondta Lovrencsics a Hajduk Splitről.

Tavaly nyáron öt év után hagyta el a Ferencvárost, de az országváltás nem esett nehezére.

„Korábban légióskodtam Lengyelországban, a feleségem is élt néhány évet külföldön, így nem volt bennünk félelem, egyből igent mondtunk, amikor megkeresett a csapat.”

2021. október 21-én bejelentette, visszavonul a magyar válogatottól.

„Nem éreztem már azt, hogy 100%-ot tudnék mind a klubban, mind a válogatottban nyújtani. Ezért döntöttem úgy, hogy a klubomra szeretnék koncentrálni, ezt Marco Rossivval is átbeszéltük. Nagyon nehéz döntés volt, hiszen a válogatott meg az egész ország mindig is a szívem csücske volt, két Eb-n szerepeltem, amit soha nem fogok elfelejteni” – magyarázta, miért nem vállalta már a nemzeti tizenegyben való szereplést.

A legkedvesebb emlékei természetesen a két Európa-bajnoksághoz kötődnek.

„44 meccset játszottam a válogatottban, amit tudtam, mindig megtettem. 2016-ban az Eb-n az első meccsen az osztrákok ellen sérülés miatt lemaradtam, Izland ellen a padon ültem, a portugálok ellen csereként játszottam, a belgák elleni nyolcaddöntőn pedig végig pályán voltam. A hazai Eb viszont még ezt is felülmúlta, három topcsapat ellen szerepelhettünk hazai közönség előtt, és nagyon közel voltunk ahhoz, hogy továbbjussunk. Sajnos nem sikerült, de szurkolok a válogatottnak, hogy a következő időszakban minél sikeresebb legyen.”