Musorujsag
Élő Eredmények

Borics Ádám a ketrecharc világbajnokaként menne a UFC-be

Borics Ádám a ketrecharc világbajnokaként menne a UFC-be

m4sport.hu | Szerző: Zámbó István
Borics Ádám a világ második legnagyobb ketrecharcszervezeténél, az amerikai Bellatornál jelenleg a bajnok, A.J. McKee mögött a harmadik helyen rangsorolt harcos a pehelysúlyú mezőnyben. „A kölyök” becenévre hallgató magyar bunyósnak augusztus 20-án lett volna egy rendkívül fontos mérkőzése Jay-Jay Wilson ellen, aki azonban nem hozta a súlyát a gálára, így elmaradt a világbajnoki kihívói pozícióról döntő csata. A siroki sportolóval itthon tudtunk beszélni a folytatásról, tervekről és a magyarországi programjairól.

Mielőtt átadnánk a szót a tehetséges harcosnak, érdemes egy kicsit közelebbről is megismerkedni a kevert harcművészetekkel, azaz az MMA világával. Már régóta foglalkoztatja a küzdősport szerelmeseit a nagy kérdés, hogy ki győzne például egy karatés és egy ökölvívó bunyójában, vagy ki nyerne egy teljesen nyílt tornát, amelyen a birkózóktól a thai-bokszosokon át minden szakág képviselője részt vehetne.

Természetesen, ahol megjelenik a szurkolói igény és erre van is fizetőképes kereslet, ott hamar jön egy promóció, hogy az ötletből működő üzleti modellt csináljon. 1993-ban alakult meg a UFC az Egyesült Államokban, azaz a Ultimate Fighting Championship. A nyolcszögletű ketrecben, oktagonban tartott gálákon tényleg minden fajta sportág harcosa megmérethette magát. Nem indult zökkenőmentesen a történet, kezdetben a nem sok szabállyal működő versenyeken menetidő híján előfordult több mint félórás meccs is, de a szervezők részéről még az az ötlet is felmerült, hogy áramot vezessenek a ketrecbe (szerencsére ebből semmi sem lett).


Ennek már 28 éve, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy a UFC azóta letarolta a világot. Az egyes gálákat milliók követik online vagy a televízióban, és a koronavírus előtt több tízezren is jegyet váltottak egy-egy eseményre. Ehhez persze kellettek az olyan szupersztárok az MMA-ban, mint a pankrációból átnyergelő óriás, Brock Lesnar (világbajnok lett nehézsúlyban), vagy napjaink egyik legnagyobb csillaga, az ír Conor McGregor. Utóbbi két súlycsoportban is felért a csúcsra a promóciónál, igaz, mostanság inkább a balhéival, nem pedig a nagy győzelmeivel hívja fel magára a figyelmet.

A UFC mellé aztán felzárkózott egy másik amerikai szervezet, a Bellator is. A 2008-ban alapított cég nevében hordozza a végzetét, ugyanis a bellator szó latinul harcost jelent. A legjobb bunyósok szeretnék magukat itt is kipróbálni, és aki akár csak egyetlen meccsen is bizonyítási lehetőséget kap, az, ha él a lehetőséggel, már egy rendkívül elit táborba kerül az MMA-ban.

Egy „sima” mérkőzés 3×5 percig, míg magáért a világbajnoki címért menő ütközet már 5×5 percig tart. Borzasztó sok idő ez a ketrecben, ahol napjaink gladiátorai mind állóharcban (kéz-láb technikák), mind földharcban (csavarások, feszítések, fojtások, stb.) hihetetlenül magasan képzettek.

Éppen ezért volt óriási jelentősége annak, hogy egy vidéki kis településről, Sirokról indult fiatal harcos az álmait nem feladva, az utolsó félretett pénzét is az edzésekbe és a jövőjébe fektetve 2017-ben bemutatkozhatott a Bellatorban. Borics Ádámnak hívják a fiatalembert, aki még mindig csak 28 éves, de már 18 profi MMA-meccset tudhat magáénak, és ami ennél is lenyűgözőbb, hogy ebből mindössze egyetlen egyet veszített el, a többit mind megnyerte.

„A kölyök” becenévre hallgató sportember lépésről-lépésre halad a nagy álma, a világbajnoki cím felé, amely most már tényleg csak egy karnyújtásnyira van tőle, és lehet, hogy a következő mérkőzés már a címmeccs lesz Boricsnak. A két bunyó között most éppen itthon edző és töltődő harcossal egy budapesti edzőteremben sikerült interjút készítenünk.

Forrás: Adam „The Kid” Borics Facebook-oldala

Mikor jött haza, és mit csinált itthon először?

A Jay-Jay Wilson elleni mérkőzésem augusztus 20-án lett volna, ami végül elmaradt, így az edzőmmel, Peszlen Ferenccel 21-én indultunk haza. Meg is örültem, hogy Sanfordból hamarabb Magyarországra érek majd, mint ha Miamiból mentem volna. Aztán Bécsben lekéstük a csatlakozást, plusz még el is veszett a csomagunk, ezért inkább vonattal jöttünk Budapestre. Onnan én még hazamentem a szüleimhez, majd másnap indultam a feleségemmel a Balatonra, hogy pihenjünk.

A közös feltöltődés alatt is edzettem napi egyet, voltam jiu-jitsuzni is meg futni, de most azért a pihenésen és a regeneráción volt a hangsúly.

Az olvasók kedvéért írom, de pont egy edzés végén készülhetett el ez az interjú. Min dolgoztak a tréningen, min volt a hangsúly?

Ferivel iskoláztunk, az állóharcom technikai fejlesztésén volt a hangsúly és igazából mi már a világbajnokra, A.J. McKee-re készülünk. Még hivatalosan nincs bejelentve a címmeccsem ellene, és még az sem biztos, hogy a bajnok marad a pehelysúlyban (66 kg-ban – a szerk.).

Próbálunk olyan dolgokat csinálni, amik technikailag újak és ezzel bővíthetjük a repertoáromat. Most nem arra kell fókuszálni, hogy minél jobb formában legyek.

Forrás: Adam „The Kid” Borics Facebook-oldala

Ha már szóba került, hogy látja, Jay-Jay Wilson hibája után mekkora esélye lehet egy címmeccsre A.J. McKee ellen? Egyébként ő a napokban azt nyilatkozta, hogy ha Patrício Pitbull (a korábbi világbajnok, aki éppen McKee-től kapott ki legutóbb) hezitál a visszavágóval, akkor tovább lép.

Pont nemrég beszéltünk erről a Bellatorral, de még nincs hivatalos döntés ez ügyben, amit majd az elnök, Scott Coker mond ki a folyamat végén. Egy-egy ilyen címmeccset 2-3 hónappal előre szoktak bejelenteni, mert egy 5×5 perces csatára nagyjából 10-12 hetet kell a harcosoknak készülni.

Sajnos, ahogy mondtam, még nincs döntés, de azt egyértelműen kinyilvánítottak, hogy én vagyok az elsőszámú kihívó. Ráadásul most van egy kisebb vízum problémám is, amiben próbál segíteni nekem a Bellator, hogy lerendezzük ezt a dolgot, de a koronavírus miatt lassan haladnak az adminisztratív ügyintézések. Remélhetőleg ez a történet hamarosan rendeződik, mert itthon is edzhetek, de sparringolni (edzés alatt párban gyakorolni a bunyót – a szerk.) igazából csak kint, az Egyesült Államokban tudok.

Forrás: Adam „The Kid” Borics Facebook-oldala

A tréningek kapcsán hogy jött Önnél képbe Peszlen Ferenc amellett, hogy Amerika egyik legjobb csapatában, a több világbajnokot is kinevelő Sanford MMA kötelékében edzhet?

Ferit a világ egyik legjobb állóharc edzőjének tartom, és mondom ezt úgy, hogy sok trénerrel melóztam már együtt. Amikor még itthon éltem, Egerben, akkor nem volt lehetőségem feljárni hozzá Budapestre edzeni, de szerencsére mára már megengedhetem ezt magamnak. Mindig is úgy tekintettem a felkészüléseimre, mint egy befektetésre, ezért Feri kint tartózkodását és munkáját is én fizettem.

Még korábban, amikor hazajöttem az egyik harcom után, akkor kezdtünk el együtt dolgozni. Igazából úgy éreztem, hogy mindenben tudtam fejlődni, de az állóharcom megragadt egy szinten, és hiányoltam kint azt a figyelmet, amit Feritől megkapok. Plusz, az ő stílusa közelebb áll hozzám, és gyorsan megtaláltuk a közös hangot. Persze ettől még jó a viszonyom Henri Hoofttal, a kinti mesteremmel, ugyanúgy edzek és konzultálok vele is.

Ferivel egy magasabb szintet értünk el az állóharcban, és szerintem, aki nézte a legutóbbi meccsem, az láthatta, hogy alig tíz hét közös munka után is látványos volt a fejlődés.

Forrás: Adam „The Kid” Borics Facebook-oldala

A kőkemény edzésmunka mellett a bunyósoknak a meccsek előtti fogyasztás is felér egy tortúrával. Mitől ilyen nehéz ez a procedúra, Ön például mennyi kilótól szabadul meg a mérlegelés előtt, hogy a súlycsoportjának megfelelően 66 kg legyen?

Alapvetően, így most is, 76-77 kg között vagyok, és mellette mindig figyelek arra, hogy mit eszek. Ezt nem diétának hívnám, hanem életformának. Ha a világ legjobbja akarsz lenni, az nemcsak az edzéseken dől el, hanem mellette az életed minden egyes percében, hiszen figyelned kell az alvásra, az ételekre és sok minden másra is az év minden napján.

Ha nem figyelnék az étkezésemre, akkor 80-82 kiló lennék, de így alacsony a testzsírszázalékom, ezért onnan mást nem nagyon tudok leadni. Emiatt 73-74 kilóról már a vizet kell kihajtanom magamból mérlegelések előtt, és kb. 7-8 litert veszítek ilyenkor, szinte teljesen dehidratálódók. Ez egyáltalán nem kellemes érzés, plusz ezt elérni szintén nem egy egyszerű dolog.

Aztán a mérlegelés és a mérkőzések között több mint egy napunk szokott lenni, majdnem másfél, és ilyenkor visszatöltök 66 kilóról 75-76-ra. Ez sokak számára szinte elképzelhetetlen, de ilyenkor a folyadékkal játszunk, a vízháztartásunkat kicsit lényegében megbolondítjuk.

Meddig lehet még ezt csinálni? Mármint mennyi mérkőzést lát még maga előtt a 66 kg-os mezőnyben? És mi lesz utána?

Úgy gondolom, hogy még maximum 4-5-ször tudok bunyózni ebben a divízióban. Amikor megnyerem a világbajnoki címet ebben a súlycsoportban, akkor még 1-2 alkalommal szeretném megvédeni majd azt.

Nagyon távlati terveket még nem vázolnék fel, de úgy érzem, és ezzel sok kérdésre választ fogok adni, a pályafutásom a 70 kg-os mezőnyben fejezem majd be, a UFC-ben.

Forrás: Adam „The Kid” Borics Facebook-oldala

Ehhez csak sok sikert tudunk kívánni! A pályafutása vége azonban még messze van, és a mostani időszakban a fogyasztások mellett a koronavírus is sok borsot tört a harcosok orra alá. Mennyiben volt más felkészülni a mérkőzésekre, és milyen volt üres arénákban verekedni?

Rendkívül más volt, szerintem a küzdelemhez szorosan hozzátartozik a közönség. Amikor bevonultam a ketrechez, akkor nem volt meg az az energia, amit a nézők tudnak közvetíteni. Mondjuk a budapesti közönség még ebben is kiemelkedett, mert azt a szintű biztatást csak itt tudják nekem megadni.

Ezen kívül a plusz stresszfaktor még a koronavírustesztelés volt, amikor azon kellett izgulni, hogy nehogy pozitív legyen az eredmény. Az is előfordult velem, hogy egyetlen egy ember maradt a sarokban nálam a meccsemre, mert a másik segítőmnek pozitív lett a tesztje a kórra.

Igazából, amikor beütött a járvány, akkor gondolkoztunk a feleségemmel, hogy mi legyen, hazamenjünk-e vagy maradjunk, nem volt egyszerű időszak. Szerencsére kettő meccsem is volt három hónap alatt, ami gyakorlatilag anyagilag kihúzott a csődből, plusz a Bellatornál is nőtt az ázsióm, hogy számíthattak rám ebben a nehéz helyzetben.

Remélhetőleg most már nem kell újra zárt kapuk mögött harcolnunk, és végig mellettünk lehetnek a szurkolók az arénákban.

A hazai szurkolók most minden bizonnyal nagyon örülnek annak, hogy itthon van. MMA szemináriumokat tart szerte az országban, így ott a sportolók találkozhatnak Önnel. Más eseményt is tervez, ahol a rajongóival összefuthat?

Igen, szeretnénk tető alá hozni egy közönségtalálkozót is, de jelenleg elég bonyolult az életem.

A szemináriumok kapcsán már voltam Isaszegen, Sümegen, aztán megyek Szombathelyre, és szeretnék majd Budapesten is szervezni egy edzést. Ezt limitált létszámmal tenném, hogy mindenkire rendesen oda tudjak figyelni. Még az edzőmnek sem említettem, de ha októberig itthon maradok, akkor kéthetente szeretnék Budapesten szemináriumokat tartani, ezzel segíteni technikailag a fiatalokat, plusz motivációt adni nekik.

Nagyon sok üzenetet kapok a közösségi médiában, és nem tudok mindenkinek válaszolni, de remélhetőleg ezeken az eseményeken tudok majd a szurkolókkal közös fényképet készíteni és egy pár szót váltani is velük.

További tartalmak