Musorujsag
Élő Eredmények
×

Top 10 szimbolikus meccsben a magyar futball 2021-es éve

m4sport.hu | Petykó Adrián
A magyar futball szélsőségeihez talán csak a megítélése fogható, így a 2021-es történéseit sűrítő listán is hegyre fel, völgybe le kanyargunk, hogy az esztendő legjelképesebb meccseinek lajstromában időrendben bukkanjanak elő a tizedik meg többiek.

1. Ferencváros – Mol Fehérvár 2-0 (OTP Bank Liga – február 7.)

Ez meccs a határvonal, amelynél a matematika törvényei is igazolták, a címvédő már kiiratkozott abból a ligából, amelyben a többi 11 csapat gyürkőzik. Szergej Rebrov munkássága harmadik évére a Fradi hegemóniájához kétség sem férhetett. Ezen a februári estén került a második helyezettől egyforma távolságra (16 egységnyire) a tabella legteteje és legvége, a kiesőhely pedig közelebb, mint az előzés. És ez a második helyezett, mivel a veresége egyúttal azt is jelentette, hogy befogta a fejére nőtt felcsúti kistestvér, azóta sem a Fehérvár.

2. Magyarország–Lengyelország 3-3 (világbajnoki selejtező – március 25.)

Gól kontrából, visszaszerzett labdából, pontrúgásból – kivételes, hogy a három legfőbb veszélyfaktor kilencven percen belül sült el. Mivel minden kapura menő labda beakadt, becsapós a termés, de valójában Marco Rossi együttese folytatta, amit 2020-ban tett. Magasabbra taksált ellenfél elől kiszipolyozta a területet, hogy a támadások kárára a biztonság teremtsen esélyt – később még az abszolút elit ellen is pontokra volt jó. Ugyanakkor a pillanatok alatt szerte foszló kétgólos előny jelezte, még a hajrában visszaszerzett vezetés ellenére is, hogy a kellő minőség híján törékeny a rendszer.

3. Franciaország – Portugália 2-2 (Európa-bajnoki csoportmérkőzés – június 23.)

Az aktuális világ- az aktuális Európa-bajnokkal épp a ledumált döntetlent tili-tolizta a csurig telt Puskás Arénában, a stadion meg a Szép volt fiúk!-tól zengett. A hazai futballközvélemény a csoportot szemlélve katartikusabb élményt aligha remélhetett az Eb-től, hogy hiába a pályán CR, Kanté, Benzema és manchesteri klasszisok, a lelátó nagy része mégis bagózik a sztárokra, csakhogy miután a mobiljából felugorva – kétszer is – a világgá kürtölte: Vezetünk!, a csodaszámba menő müncheni továbbjutástól alig néhány perccel elválasztott magyar csapatot éltesse.

Marco Rossi válogatottja az Eb-n méltán érdemelte ki a magyar szurkolók elismerését (MTI/Szigetváry Zsolt)

4. Ferencváros – Slavia Praha 2-0 (Bajnokok Ligája-selejtező – augusztus 4.)

Még hogy ne számítana a hazai pálya?! Az a fűcsomó a Groupamában, melyen átbucskázott a vendég kapus lábán a hazaadás, meghozta a bravúrt, amelyet a Leverkusen elleni tét nélküli Európa Liga-búcsúig csupa vereség követett a nemzetközi porondon, a prágai visszavágó megúszásával mégis biztossá vált, hogy az ekkora már egyetlen talpon maradó hazai kupacsapatként a Fradi ismét főtáblára jut az ősszel. A kedvező svájci helyzetet viszont hagyta kicsúszni a kezéből, majd az EL-csoportkörben is hamar elszállt, amivel Peter Stöger már nem a rebrovi időket idézte.

5. Magyarország–Albánia 0-1 (világbajnoki selejtező – október 9.)

Az iksz a Wembleyben és a varsói siker később csak ráerősített, hogy Rossi együttese abban mozog otthonosan, ha a játék elrontásában érdekelt, ám Albániában valamint az itthoni, térdelésfóbiás hangulatban zárt kapus meccsen nem volt mit elrontani. Nemcsak a csereként beálló Broja hajrábeli góljaiban ütközött ki a hasonlóság, hanem a taktikai origó, Szalai Ádám kiesésével az amúgy is kevéske kezdeményezőerő teljes hatástalanságában is. A válogatott komfortzónája szűkös, ám csak abban versenyképes, és amíg a hátország ezzel a csekély munícióval szolgál, el kell fogadnunk, hogy az éremnek két oldala van.

6. Újpest – Mol Fehérvár 1-0 (OTP Bank Liga – október 22.)

A tavaszi kupadöntős eredményt megismétlő, az egész évben alulteljesítő két csapat nemzetközi szinten hamar elvérzett. Ott is a Vidi égett nagyobbat, azaz Márton Gábor Szabics Imrére cserélése sem állította meg a lecsúszást. Ekkor már tíz ember ellen sem ment, vendégként szezonbeli utolsó meccsükig nem győztek, immár a dobogó sem evidens. Az Újpestet legalább nem örmény vagy lett középcsapat ejtette ki, de a bajnokságban, bár a végére a vonal fölé küzdötte magát, egészen eddig nyeretlenül vegetált. Ez lenne a realitás? – hangzott Szabics mindkét félnek fájó költői kérdése.

Szabics Imrével sem emelkedett ki a mezőnyből a Mol Fehérvár (fotó: M4 Sport)

7. DVSC – Budapest Honvéd 5-3 (OTP Bank Liga – november 6.)

A honi bajnokik gólátlaga három fölött telel, mégse az attraktivitás, inkább a kiszámíthatatlanság a találó jelzőjük. Debrecenben is: a Honvéd fölénye ugyanúgy a semmiből rogyott össze, ahogyan a Loki támadt fel a reménytelenségből. A hullámzáson túl a koncepciótlanság tábort és öltözőt frusztráló feszült légkörében a kiútkeresés és a válságkezelés állandósult. Dzsudzsákékon az sem segít, hogy messze túlrúgják az xG-jüket, a kispestieknek az is kevés, hogy a támadásaik valóban sokat ígérnek. Tartozhatnak a leggólerősebbek közé a csapatok, ettől még a tabella alsó felében vesztegelnek.

8. Kisvárda Master Good – Ferencváros 0-4 (OTP Bank Liga – november 7.)

Várható volt, hogy a VAR betoppanása konzervatív futballközegünkbe komoly ellenérzéseket szül, hiszen az érzelemvezérelt attitűdön mit sem segít. Így mikor a Kisvárda éllovasként várta ki-ki meccsre a bajnokot, és a videózás visszavont egyenlítéssel és kiállítással sújtotta, addig fajult az egyébként fordulói sztenderdé váló reklamálás, hogy már nemcsak a futball, a geometria szabályszerűségeire is fittyet hányt. És jóllehet hangzatosak az első blikkre levont következtetések, de a tények azt mutatják, a sértett nyilatkozatokkal szemben a hibás ítéletek száma csökkent.

9. Paksi FC – Puskás Akadémia 4-1 (OTP Bank Liga – november 20.)

Bognár György szemlélete rémálom az NB I-ben – és a színt valló Hornyák Zsolt akkor még nem is sejthette, hogy a párharc négy idei felvonásának végére összesen 16-szor veszik be a kapujukat. A nyílt paksi hozzáállás a megjelenése óta unikális a kockázatkerülésben utazó első osztályban, mert a stílusban gondolkodás egyedüli képviselőiként nem alkalmazkodnak. Ennek egyelőre sem tartós ellenszere, sem követője nem akadt, így az óvatoskodók, még ha az élbolyból érkeznek is, megszenvedik egy középcsapat szokatlan, többet rúgni, mint kapni elvének kalkulált hektikusságát.

10. Kisvárda Master Good – Puskás Akadémia 1-1 (OTP Bank Liga – december 19.)

Mi sem bizonyítja jobban, hogy az NB I. milyen irányt vett, és hogy a gyorsan kiforgó Stöger alatt már az FTC sem uralta totálisan a történéseket, hogy a keretét tovább combosító címvédő őszi elsősége két minden tekintetben kiscsapat idényzárásán is múlt. Noha környezetük futball-lázra eredendően alkalmatlan, a légiósokra és a tudatos ellencsapásokra épített kiegyensúlyozottságuk dobogót ért. A várdai Révész-ballt João Janeiro távozása sem fogta meg, a Puskás pedig vissza is kaparinthatja ezüstös pozícióját, és kézközelben tarthatja a már csercseszovos Fradit a jövőre tolt meccsükön.

A távozó Peter Stögerrel a Ferencváros kevésbé volt markáns,  (MTI/Illyés Tibor)

A tizedik meg a többiek korábbi listája:

Top 10 alternatív aranylabdás

További tartalmak