Az Európa Liga alapszakaszában az FTC a 12. helyen végzett 12 szerzett és 11 kapott góllal. A várható gólok modelljéből kiindulva a Ferencváros védelme, védekezése volt az, amely elsősorban a csapatot az élmezőnybe repítette. Összesen 9 csapat volt, amely a 8 alapszakasz-mérkőzésen alacsonyabb mennyiségű és minőségű helyzetet engedélyezett ellenfeleinek, mint a zöld-fehérek.

A 8,85 várható kapott gólnál végül több került a Fradi hálójába, szám szerint 11, ami elsősorban a kapusok formahanyatlásának tudható be. Dibusz Dénesnél az NB I-ben is formahanyatlás következett be az idei szezonban. A megelőzött gólok mutatója mínusz 3,62, amelynél csak négy kapus bír szerényebb eredménnyel. Nem volt ez máshogy az EL-ben sem azon az 5 mérkőzésen, amikor vele kezdődött a IX. kerületiek névsora. Ezen találkozókon 1,64 góllal kapott többet az indokolt mennyiségnél. Gróf Dávidnál ugyan ez a szám az alapszakasz utolsó három mérkőzésén 1,97 volt, így elmondható, hogy a Ferencváros teljesítményét nem a kapusai húzták fel. Ellenben Robbie Keane kiemelendő, akinek a stratégiája és annak a helyes kivitelezése idézte elő, hogy a Ferencváros kevés és alacsony minőségű helyzeteket engedélyezett ellenfeleinek.

Ahogyan az ír edző stílusáról készített elemzésünkben is kihangsúlyoztuk, Keane pragmatikus megközelítése a magas, emberezős letámadás és a mély blokk alkalmazásának váltogatása kulcsfontosságú sikertényező volt.

Támadójátékban már nem sikerült olyan kiemelkedő teljesítményt hozni, mint védekezésben: a várható rúgott gólok (xG) vonatkozásában a 18. legjobb volt a Fradi, azaz a középmezőnyben helyezkedik el 0,63-mal rúgta felül a várható góljainak számát.

Összességében azonban mégsem lehet különösebben nagy túlteljesítésről beszélni, hiszen a Ferencváros várható gólkülönbsége -0,19-es volt, a valós gólkülönbsége pedig +1-es – ez nem tekinthető drasztikus kilengésnek. Ennek ellenére a várható gólkülönbséget ábrázoló tabellán nem a 12. helyen végzett a Fradi, hanem csak a 21.-en, ami a minimális túlteljesítés mellett még azzal hozható összefüggésbe, hogy nagyon sűrű volt a mezőny és csak minimális különbségek alakultak ki a tabella közepén. Habár a várható gólkülönbséget és az attól való eltérést elsősorban nagyobb mintán érdemes figyelni a nyolc mérkőzéses alapszakaszra vetítve is hitelesen tükrözi azt, hogy a Ferencváros helyezése nagyjából megegyezik a pályán mutatott teljesítménnyel.  

Az alapszakasz várható gólkülönbségét figyelembe véve a Ferencváros a 11. helyen zárt 2,52-es értékkel, amely jobb, mint a gólkülönbségük (+1). Tehát felülteljesítésről vagy szerencséről egyáltalán nem helytálló értekezni.

A mezőny nagy sűrű volt és csak minimális különbségek alakultak ki a tabella közepén. Habár a várható gólkülönbséget és az attól való eltérést elsősorban nagyobb mintán érdemes figyelni a 8 mérkőzéses alapszakaszra vetítve is hitelesen tükrözi azt, hogy a Ferencváros helyezése megegyezik a pályán mutatott teljesítménnyel, azaz a játék alapján reális volt a 15 megszerzett pont. A csapat költségvetése miatt viszont elvárásként alig, ha szabad ezt megfogalmazni célként, hiszen a jóval tehetősebb klubok hosszútávon gyakran érvényesítik a financiális fölényüket, és különösen nagy eredmény, hogy a Ferencváros most már zsinórban 4. alkalommal élte meg a tavaszi folytatást.

Az alapszakaszban nyújtott játékra pedig sikerült még egy lapáttal rátenni, aminek köszönhetően a sokszor emlegetett 51 éves sorozat szakadt meg azáltal, hogy a Ferencváros kiejtette a Ludogorecet. Azt a bolgár csapatot, amely a várható gólkülönbség alapján az Európa Liga alapszakaszában a 27. helyen végzett. A két csapat szezonbeli öt találkozása mindegyikén a magyar rekordbajnok állt közelebb a győzelemhez a helyzetek minőségét és mennyiségét illetően.

A Braga annak ellenére is magasabb polcra sorolható, hogy az alapszakaszban az alapozó mutatókat tekintve a Fradi mögött zárt. Az várható gólkülönbséget tekintve az alapszakasz 18. helyén végeztek, de a portugál bajnokságban is úgy szerepelnek a 4. helyen, hogy a várható rúgott gól mutatóban alig maradnak el a bajnokságot vezető Portótól és a 3. helyezett Benficatól. Ezzel párhuzamosan a védekezésük is nekik a 4. legjobb. Annál pedig mi sem mutatja jobban, hogy ők nem a három nagy árnyékában meghúzódó kiscsapat, hanem egy velük versengő ütőképes alakulat, mint a labdabirtoklási karakterisztikájuk.

Braga labdabirtoklási karakterisztikája a portugál bajnokságban (2025/26)

Náluk többet egyetlen csapat sem birtokolja a labdát, roppant dominánsak a pálya közepén és a szélességi területben is, valamint az úgynevezett „field tilt” értékük is nekik a legmagasabb, ami annak arányát jelöli, hogy mennyivel volt több érintésük a támadóharmadban, mint az ellenfélnek a Braga védekező harmadában. Ez ugyancsak hatalmas fölényre utal, jelzi, hogy milyen mértékben szorítják be ellenfeleiket saját kapujuk elé.

A közép-kelet európai térségből a Fradin kívül egyetlen másik csapatnak sem sikerült bejutnia a legjobb 16 közé, míg az alapszakaszban is elmaradtak a Ferencváros teljesítményétől az alapozó mutatók vonatkozásában is. A 2 osztrák csapat, a Ludogorec, Viktoria Plzen és az FCSB is negatív várható gólkülönbséggel zárt, de a Crvena Zvezda, Dinamo Zagreb kettős is lemaradt a Fraditól.

Összességében a Fradi 12 mérkőzéséből 9-en is magasabb várható gól mutatót ért el, mint ellenfele, ez pedig alátámasztja a zöld-fehérek versenyképességét és mutatja, hogy a legtöbb európa-ligás csapattal szemben fel tudja venni a versenyt, egy-egy meccs erejéig már biztosan.