A Fizz Liga 2025/26-os szezonjának végéhez közeledve egyre élesedik a küzdelem. Nemcsak a bajnoki címért és a kiesés elkerüléséért, hanem a nemzetközi kupaszereplésért is. Zalaegerszegen az idény első harmadát követően aligha remélhette játékos, edző vagy szurkoló, hogy reális esély kínálkozik majd a bronzéremre, sőt még a második kört követően sem voltak többségben, akik ezt valós végkifejletnek gondolhatták.

Hat fordulóval a vége előtt már csak 3 pont a ZTE lemaradása és egyértelműen az NB I harmadik legjobb csapatáról van szó az október vége, november eleje óta eltelt időszakban nem sokkal lemaradva az ETO-tól.

Ugorjunk vissza azonban 2025 nyarára, amikor tulajdonos és stratégiaváltás ment végbe a zalaiaknál. Ennek következtében nem csak új edző, hanem rengeteg közép és dél-amerikai, latin játékos érkezett. Utóbbiakban sokan kételkedtek, egyelőre viszont működni látszik a terv.

A kérdés, hogy mekkora hozzáadott értékkel bírnak a légiósok, kik azok, akik az NB I-ben eddigi teljesítményük alapján top szintet ütnek meg és kik azok, akik inkább csak a középmezőnybe vagy az alá sorolhatók.

Elemzésünkbe csak azon ZTE-futballisták kerültek be, akik legalább 10 meccsen pályára léptek és minimum 900 percet játszottak az NB I-ben.

Joseth Peraza (19 mérkőzés – 1508 perc)

A 21 éves Costa Rica-i belső védő alapembere a Zalaegerszegnek, amelynek védekezése a 11. fordulót követően a Ferencvároséval vetekszik. Ennek ellenére Peraza megközelítőleg sem hoz olyan számokat, mint a zöld-fehérek védői közül Ibrahim Cissé vagy Toon Raemaekers, de nem csak tőlük, hanem a liga átlagtól is elmarad.

A szerelési hatékonyságot tekintve összesen három belső védőt előz meg, a védekező légi párharcokat 46 százalékos effektivitással vívja meg, ami a középmezőnybe elégséges csak. A kevesebb védekező akció összefüggésben áll a ZTE labdadomináns játékával, de összességében kiütközik, hogy nem proaktív játékos.

Joseth Peraza játékstílusa az NB I-ben (2025/26)

Annak ellenére, hogy a ZTE valóban sokat birtokolja a labdát, szisztematikusan, rövid passzokkal, meglehetősen látványosan építkeznek, Peraza a labdabirtoklási fázisokban is kifejezetten szerény mutatókkal bír.

Csak a kazincbarcikai Rácz Lászlónak és csapattársának Akpe Victorynak van 90 percenként kevesebb progresszív passzkísérlete, miközben a progresszív labdacipelésekben sem brillírozik. A ZTE labdakihozatalainak alapját így leginkább a két belsőközéppályás Szendrei Norbert és Fabricio Amato adja, de Várkonyi Bence is aktívabb, igaz ő sem tartozik a legvertikálisabb középsővédők közé.

José Calderón (17 mérkőzés – 1354 perc)

Calderón azon kevés zalaegerszegi légiósok egyike, aki nem a nyugati féltekéről származik, ráadásul az U21-es korosztályba sem esik bele. Ezzel együtt meghatározó játékos és kirobbanthatatlan a balhátvéd posztról.

Nuno Campos rendszerében gyakran nagyon magasan helyezkedik a bal szélességi területben, így nem meglepő, hogy a védekező mutatói kevésbé acélosak, azonban ezeket a támadások során kompenzálja.

José Calderón játékstílusa az NB I-ben (2025/26)

A labda előrejuttatásában elsősorban a progresszív labdavezetéseivel jeleskedik. E tekintetben az NB I összes szélsővédőjét ideértve ő a legjobb (3,35 / 90 perc).

Kimondottan labdabiztos játékos, aki viszonylag sokat van játékban, bőven átlag feletti mértékben alakít ki helyzeteket, miközben a kapu elé is odaér. Várható gól plusz gólpassz mutatója 4,39, amelyre érkezett 3 gól és 1 gólpassz.

Fabricio Amato (21 mérkőzés – 1781 játékperc)

Nem csak Várkonyi Bence kapott új társat, hanem Szendrei Norbert is. A védelem előtt a duplaszűrőben a 21 éves argentin játékossal a bajnokság talán legjobb középpályás párosát alkotják.

Amato mind labdával, mind anélkül az elitbe tartozik.

Fabricio Amato játékstílusa az NB I-ben (2025/26)

Szendreivel remekül kiegészítik egymást. Mindketten sokoldalú játékosok, de Amato nagyobb részt vállal az ellenfél akcióinak megszűrésében. Neki van a hetedik legtöbb védekező akciója az NB I-es középpályások közül és a harmadik legtöbb megelőző szerelése.

Az építkezésnél inkább Szendrei kezében van a karmesteri pálca, de Amatora is támaszkodhat Campos, amikor a labda előre juttatására kerül a hangsúly. Nemcsak a ZTE, hanem a komplett magyar élvonal egyik legjobb igazolása volt a tavaly nyári transzfer időszakban.

Joao Victor (27 mérkőzés – 1897 perc)

Zalaegerszegen az első dél-amerikai fecske Joao Victor volt. A 21 éves brazil támadó tökéletesen illeszkedik a portugál vezetőedző sok mozgásos, kombinatív játékra épülő rendszerébe. Nagyon sokszor mélyen visszalép, ezáltal segíti a labda előre juttatását.

Kifejezetten sok progresszív átadása van magas hatékonysággal, míg a progresszív labdavezetéseket tekintve is ott van az élbolyban, mindemellett remekül cselez, azonban a végtermék hiányzik a játékából.

Joao Victor játékstílusa az NB I-ben (2025/26)

Sem lövéseinek mennyisége, sem minősége nem üti meg az NB I-es átlagot, ráadásul túlzottan sok helyzetet sem alakított ki – nagyjából másfél gólra valót, ám a csapattársak ezeket a lehetőséget rendre elpuskázták, így gólpasszt még nem jegyez.

A várható gólok vonatkozásában 6,69-nél tart, tehát a 6 találata rendben van, a probléma inkább abban keresendő, hogy mérkőzésenként kevesebb mint két lövése van, azok pedig, ahogy fentebb is említésre került, nem a legmagasabb minőségűek. Ennek ellenére Joao Victor egy hasznos láncszem a zalaegerszegi gépezetben.

Maxsuell Alegria (22 mérkőzés – 1773 perc)

Mióta Nuno Campos irányítja a Zetét, a 4-2-2-2 a leginkább preferált játékrendszer, annak is egy különleges verziója, elöl dupla hamis 9-essel. Ebben a szerkezetben elengedhetetlen, hogy olyan típusú játékosok szerepeljenek a csatár pozícióban, mint amilyen Joao Victor és Maxsuell Alegria.

Kettejük karakterisztikája roppant hasonló. Maxsuell is kiveszi a részét az építkezésben, mind passzaival, mind progresszív labdavezetéseivel (neki van a legtöbb mérkőzésenként átlagosan) segíti a labda előrejuttatását.

Maxsuell Alegria játékstílusa az NB I-ben (2025/26)

Kilencven percenként több cselt pedig csak Yusuf Bamidele, Lenny Joseph és Gruber Zsombor vállal. Helyzetkialakításokat tekintve átlag feletti, a befejezések viszont neki sem tartoznak az erősségei közé 4,44-es várható gólra csak hármat lőtt, miközben ritkán próbálkozik és akkor is gyakran távolról.

Ennek ellenére az ő esetében is az a helytálló, ami Joao Victoréban is: hasznos láncszem egy jól működő Zalaegerszegi gépezetben.

Sokakat talán meglephet, de a ZTE projektjének kevésbé financiális, sokkal inkább sportszakmai aspektusából a húzóemberei magyar játékosok.

A csapatkapitány Szendrei Norbert, az NB I várható gól és gólpassz ranglistáján negyedik helyet elfoglaló Skribek Alen, valamint a csapatot közel 5 góltól megmentő és ezzel a megelőzött gólok listáján 3. helyet elfoglaló Gundel-Takács Bence.

Mind olyan játékosok, akikről sokan már lemondtak, miután más csapatoknál vagy más vezetőedzők irányítása alatt nem tudták kihozni a bennük rejlő potenciált, Zalaegerszegen viszont kivirágoztak.