Tavaly nyáron, a bajnokság rajtjánál Határ Dávid kolléga írt egy jó kis kézikönyvet a támogatási rendszerekről, nincs más dolgunk, mint fellapozni, s összevetni a klubok azóta szerepelt összeállításaival, játékpercek eloszlásával, egyben megválaszolni az azóta felmerülő kérdéseket, például Mariano Gómez hirtelen honosítását. Ha visszaemlékszünk, az MLSZ már hónapokkal a rajt előtt, 2025. május 9-i közgyűlésén elfogadta új támogatási rendszerét, az NSMI azonban csak az első forduló előtt néhány nappal dobta be saját elvárásait a kiemelt akadémiák felé, a kettőben eligazodni pedig nemcsak a szurkolóknak, de maguknak a klubvezetőknek, edzőknek is nehéz volt – a Puskás Akadémia kispadja még a 11. forduló során is meccs közben telefonált a szövetségbe, miként tudnak cserélni, hogy ne bukják el a támogatást.

A szabályozások a legnagyobb visszhangot természetesen a Ferencvárosnál váltották ki, ami valamilyen szempontból érthető is, hiszen valljuk be, a magyar foci nem igazán tart még ott, hogy Európa-ligás csapat hazai játékosokból továbbfejlődni, vagy egyáltalán stagnálni tudjon a nemzetközi porondon, és hát az sem ideális, ha a csütörtök-vasárnap ritmusban az edzőnek nemzetiség szerint kell rotálnia, Robbie Keane sajtótájékoztatóinak nem véletlenül visszatérő eleme az ötmagyaros ajánlás kritizálása.

Ugyanakkor: ötmagyaros szabály nincs! Az MLSZ versenykiírásában nem határozza meg, milyen nemzetiségű és korú játékosokat kell az NB I-es csapatoknak szerepeltetnie (az NB II-ben van ilyen), egész egyszerűen pénzt – a vagyonértékű jogok bevételeiből jövő részesedést – ad, ha számára kielégítő számú magyar és elég fiatal van a pályán.

• A korábbi támogatási rendszer még egy búcsúszezont él, vagyis a szövetségtől 325 millió forint jár 27 900 pont megszerzéséért egy szezonban. Minden magyar játékos játékperce egy, 2004-ben születetté öt, a 2005-ben vagy utána születetté pedig tíz pontot ér, az említett 27 900 felét (14 850-et) pedig csak a fiatalos percekből kell összegyúrni. Bár még egy forduló hátravan, kijelenthetjük, hogy akárcsak tavaly, ezt minden csapat teljesíteni fogja.
• A szövetség további 175 millió (tehát összesen ötszázmillió) forintot ad azoknak a kluboknak, amelyek valamennyi bajnoki mérkőzésen folyamatosan pályán tartanak öt magyart, köztük közül egy legalább 2005-ben vagy utána születettet. Erre az összegre egy fordulóval a vége előtt még nyolc klub pályázik, a ZTE, a Nyíregyháza, az Újpest és a Ferencváros már nincs köztük. A következő szezontól ezen az alapon nyugszik a támogatási rendszer, de az elvárások vélhetően egy kicsit átalakulnak.

Bár nekünk egyszerű nyárspolgárként elég sok pénzt jelent, nagyon-nagyon furcsa lenne, ha a mintegy húszmilliárdos költségvetéssel rendelkező Fradi az MLSZ-es támogatás 175 millió forintnyi különbözete miatt ragaszkodna az ötmagyaros felálláshoz, veszélyeztetve ezzel a bajnoki címét, csapategységét, nemzetközi fejlődését, emiatt honosítaná Gómezt, ez nem is lehet így, hiszen a játékpercek alapján a szezon végén a szövetség

• 325 milliós támogatására biztosan jogosult  lesz,
• a 175 milliós kiegészítésre viszont biztosan nem – ezt már tavaly augusztus, konkrétan a második forduló óta tudjuk.

A kutya sokkal inkább az NSMI-s támogatásokban elásva, amit egyébként már novemberben Orbán Viktor is kihangsúlyozott, amikor az M4 Sport stúdiójában Petrovics-Mérei Andreával, Hajdú B. Istvánnal és Bognár Györggyel beszélgetett:

„Az akadémiai rendszerben van olyan döntés, hogy azok a klubok, amelyek akadémiákat működtetnek, az államtól kapnak erre forrást, és nem képesek legalább öt magyar játékost a pályán tartani, azok menjenek innen, ne legyenek részei az akadémiai rendszernek. Ez nem az MLSZ szabálya. Igazából ezért mondom, hogy nem teljesen fair, hogy őket gyalázzák ezért, miközben egyébként ez inkább a mi fertályunknál keresendő probléma” – mondta akkor a leköszönő miniszterelnök. (A „mi fertályunkat” értsd: NSMI ➡️ sportállamtitkárság ➡️ Honvédelmi Minisztérium ➡️ Magyarország Kormánya.)

Az intézet részéről Schmidt Ádám és Szalai Ádám július végén tartott sajtótájékoztatót, amelyen nagyjából elmagyarázták, mi fán teremnek az elvárások: a kiemelt akadémiát üzemeltető klubok (amelyekből hét játszik jelenleg a Fizz Ligában) az állami támogatásuk infrastrukturális felére jogosultak, a torta szakmai szeletét viszont csak akkor folyósítják nekik, ha az egyéni megállapodásokban foglaltakat is betartják, amelyek javarészt magyarok és fiatalok játékperceiben manifesztálódtak – de mondjuk Tóth Alex Premier League-be való eladását sem vette rossz néven a sportállamtitkárság, mégiscsak a hasonló transzferek lennének a magyar foci érdekei.

Azt viszont az NSMI kezdettől fogva világossá tette, hogy a szakmai támogatás folyósításához, az akadémiai státusz fenntartásához valamennyi bajnokin végig pályán kell tartani legalább öt magyar játékost, akár 45, akár 18 évesek. Logikailag még tényleg ez a feltételrendszer áll legközelebb az „ötmagyaros szabály” kifejezéshez; de az intézet részéről mégiscsak érthető az akadémiai szakmai (!) támogatást, azaz adófizetői forintokat produktivitási feltételekhez kötni, mégha ennek a bevezetési üteméről, részleteiről, mellékhatásairól, ezáltal akár az akadémiai rendszerről, annak újragondolásáról érdemes is vitatkozni. Ha visszatérünk a Fradihoz: úgy néz ki, hogy ez a mintegy egymilliárd forintra rúgó összeg, továbbá a kiemelt akadémiai státusz megtartása megérte a klubnak a humánerőforrásmenedzsment körüli szenvedést, máskülönben nem ragaszkodott volna hozzá egy éven keresztül, aminek a legnagyobb bázissal rendelkező sportegyesületnél az anyagi előnyökön túl talán szimbolikus jelentősége is van. S bár a klubok közti megállapodások ugyebár nem nyilvánosak, az összeállításokat és a kiszűrődő információkat összevetve nagyon úgy néz ki, hogy a másik hat NB I-es felnőttcsapatot működtető kiemelt akadémia is jogosult lesz a szakmai támogatására, amely az ő költségvetésükben jelentősebb százalék, mint a Ferencvároséban.

Honosítási kérdésben Szalai Ádám azt ígérte, igyekeznek becsukni a kiskapukat, nos, úgy néz ki, Mariano Gómez még gyorsan besurrant az egyiken. A Fradi argentin hátvédje mintegy háromhónapnyi magyarországi karrier után kapott állampolgárságot, legutóbbi tudomásunk szerint magyar felmenők nélkül, ami csak azért bajos, mert ha így van, öt év után lehetne válogatott, s bár a mostani formájával vélhetően odaférne, vajon 32 évesen is rá akarunk majd támaszkodni? Az egyébként nem példa nélküli, hogy magyar felmenők híján is beleférjenek az ötbe egyes játékosok, ilyen a győri Claudiu Bumba és a felcsúti Artem Favorov is, de ők már az előírásoknak megfelelő ötévnyi légióskodás után vehették fel adott ország állampolgárságát, bár előbbi nem lehet magyar válogatott, hiszen a románban korábban bemutatkozott. Akárhogy is, Mariano Gómez vagy más futballmagyar játékos magyar mivoltát megtagadni nem tisztességes, de kérdés, ezek a honosítások (amik amúgy nem csak a futball sajátjai) mennyiben segítik elő a küldetést, amely eredetileg a támogatási rendszer létrehozását sarkallta, s ami egyébként közpénzek felhasználásáról rendelkezik, vagy csak egy kis furfang, hogy meglegyünk darabra hétvégén?

És bár a köznyelv az egyszerűség kedvéért csak szabályként hivatkozik rájuk, ezek továbbra sem azok, a szövetség és az állam lehetősége és belátása szerint próbálja a klubokat magyarosabb felhozatalra ösztökélni, amelyekből aztán további profitot remél. Információink szerint – amelyek egybevágnak Csányi Sándor korábbi nyilatkozatával – az MLSZ egyébként a következő szezontól már nem konstans teljesítést vár, hanem szezonbeli átlagra vetítené az öt magyar játékos szerepeltetését, meccsen belüli határokat csak fiatalpercekhez kötne, hogy a csapatok ne az idényvégi, tétnélküli lötyögésekre tömbösítsék a tinédzserek játszatását. A kormányváltást követően viszont az NSMI jövője igencsak kérdéses, a klubok egyelőre beérhetik azzal, ha a szezon előtt ígért támogatásokat kifizetik számukra. Mi pedig reméljük, az immár Belügyminisztérium alá tartozó sportállamtitkárságon majd egy olyan intézmény működik, amely az MLSZ-szel harmóniában konszenzuálisan elfogadott, a szakmai előrelépést segítő működési és támogatási rendszert dolgozik ki a magyar futball és főleg az utánpótlásképzés számára.