Három pontban a Ferencváros bajnoki címének elvesztésének okairól:
Kapuskérdés
A ferencvárosi és győri játékosok teljesítményét tekintve a legnagyobb különbséget a kapusposzton lehet fellelni. Minden más pozícióban vagy ugyanúgy, vagy még jobban is teljesítettek a fradisták. A kapuban viszont hatalmas különbség alakult ki, ami nagy hatással volt arra, hogy a Ferencváros végül elveszítette a bajnoki elsőséget.
Mielőtt Dibusz Dénes és Gróf Dávid egész szezonos teljesítményét elemeznénk, rögzíteni kell, hogy előbbi az FTC történetének egyik legjobb kapusa, nyolc bajnoki címével és öt Magyar Kupa-sikerével évekig az NB I legjobb kapusa volt, amit azért is fontos kiemelni, mert elévülhetetlen érdemei voltak a sorozatban megnyert bajnoki címek elhódításában.
Éveken keresztül képes volt hat-hét góltól megmenteni a Fradit szezononként, amivel folyamatosan az elsők között volt a túlvédésben, azaz a kapujára tartó lövések minőségéhez mérten jóval kevesebb gólt kapott kimagasló védésének köszönhetően.
| Szezon |
Megelőzött gólok |
Hányadik az NB I-es rangsorban |
| 2025/26 |
-2.99 |
22. |
| 2024/25 |
0.01 |
16. |
| 2023/24 |
-0.17 |
13. |
| 2022/23 |
6.55 |
3. |
| 2021/22 |
7.13 |
1. |
| 2020/21 |
7.23 |
1. |
| 2019/20 |
7.26 |
2. |
| 2018/19 |
2.29 |
4. |
Dibusz Dénes megelőzött góljai az NB I-ben (2018/19-2025/26)
Idén viszont nagyon hiányzott tőle a jó teljesítmény, különösen akkor, ha mellé társítjuk Samuel Petrás vagy éppen Megyeri Balázs teljesítményét. Petras több mint öt góltól mentette meg az ETO-t, míg Megyeri több mint háromtól. Ketten együtt jócskán nyolc gól fölött járnak. Ezzel szemben Dibusz három góllal kapott többet a várhatónál, míg Gróf eggyel.
A Ferencváros kapusainak tehát négy góltól kellett volna megmenteniük a csapatot a kapujukra tartó lövések minősége alapján. Ez nem sikerült, ellenben az ETO a Fradinál több, mint nyolccal kevesebb gólt kapott, köszönhetően a kapusainak, ez pedig így már 12 gólos különbséget jelent, csak kapusfronton. Emellé, ha odarakjuk, hogy az ETO túlteljesítése nem a támadójátékából fakadt, nem a támadók jártak vízen és rúgtak be minden egyes helyzetet, hanem hátul kaptak jóval kevesebb gólt (kilenccel) a várhatónál, akkor még egyértelműbben kirajzolódik ez a differencia.
Dibusszal kapcsolatosan már korábban is felmerült, hogy lábbal vannak hiányosságai, illetve a beadásokat sem húzza le túlzottan magabiztosan. Mindez fennállt az idei szezonban is, a védésekben pedig egyértelműen visszaesett.
A fenti táblázatból is kivehető a tendencia, hogy immáron harmadik szezonja nem olyan formában véd, ahogy azt korábban megszokhattuk tőle, de míg az ezt megelőző két évben nem kapott több gólt a várhatónál, addig ez az idei szezonban már látványosan mínuszt jelentett.
A Ferencváros kapusgondjain pedig Gróf Dávid sem tudott segíteni, aki összességében nem rendelkezik olyan kvalitásokkal, mint Dibusz. A passzjátékában is nagyobb hiányosságai vannak, söprögetésben és a kijövetelekben is elmarad Dibusztól, akit szintén nem ezen mutatói emeltek történelmi magasságokba. Ugyanakkor, ami közös a két kapusban, és ami roppant megtévesztő is a teljesítményük értékelésekor, azok a magas minőségű helyzetek hárításai.
Magas minőségű helyzetnek azon lehetőségeket soroljuk, amelyek várható gólértéke eléri a 0,3-at, azaz 30 százalékos valószínűséggel születik gól abból a pozícióból.
Ezek tehát kis túlzással a ziccerek, amelyeknél a befejezések minőségétől függetlenül is megsüvegelendő teljesítmény, ha egy kapus folyamatosan átlag felett tud védeni. Mivel ezek a védések gyakran roppant látványosak és a bravúr kategóriába tehetők, ezért a közvélemény hajlamos ezen kapusok kvalitását a legjobbak közé sorolni, miközben ahogy Gróf esetében is, hiába ő hárította a legtöbb nagy helyzetet, összességében mégis negatív a mérlege, mivel olyan lövések is utat találtak a kapujába, amelyeknek nem feltétlenül kellett volna.
Alulteljesítés/balszerencse
Annak ellenére, hogy a Ferencvárosnak nem sikerült behúznia sorozatban nyolcadik bajnoki címét, továbbra is a bajnokság legjobb csapatának számít. Ezt visszaadják az alapozó mutatók is. A Fradi generálta a legtöbb várható rúgott gólt és engedte a legkevesebb várható kapott gólt. Hátul a kapusokra már kitértünk, azonban elől is akadtak problémáik, már ami a helyzetek értékesítését illeti.
Összességében több mint hárommal rúgtak kevesebb gólt a várhatónál, ami szintén egészen jelentős különbség. Hosszú távon viszont, ami a legfontosabb, hogy meglegyenek a helyzetek, hiszen az általában kifizetődik, ha egy csapat élen jár a helyzetek minőségét és mennyiségét aggregáló xG-mutatóban.
Erős kihívó
Ugyan az alapozó mutatók tekintetében a Ferencváros áll az élen, a várható gólkülönbségük meccsenként 1,17-tel a legjobb, ettől pedig azért szemmel látható távolságra volt az ETO (0,86), de mégsem akkorára, amekkorára az előző idények „kihívói”.
| Szezon |
Helyezés |
Csapat |
Várható gólkülönbség |
| 2025/26 |
|
|
|
| 2024/25 |
|
| Ferencváros |
| Puskás Akadémia |
|
|
| 2023/24 |
|
|
|
| 2022/23 |
|
| Ferencváros |
| Kecskeméti TE |
|
|
| 2021/22 |
|
|
|
| 2020/21 |
|
| Ferencváros |
| Puskás Akadémia |
|
|
| 2019/2020 |
|
|
|
| 2018/19 |
|
|
|
Egészen a 2019/2020-as idényig kell visszamennünk az időben, hogy olyan csapatot találjunk, amely az ETO-nál is közelebb volt a Ferencvároshoz a várható gólkülönbséget tekintve. Ez a csapat a Fehérvár volt, amely meg is tudta előzni a Fradit, bajnok azonban nem lett.
A másik fontos információ, hogy még ez a Fehérvár sem tudta megközelíteni az ETO szintjét – messze nem volt olyan jó csapat. Az igazi különbség pedig az, hogy 0,3-as, 0,4-es, de még 0,5-ös mérkőzésenkénti várható gólkülönbséggel sem lehet szerencse vagy felülteljesítés híján folyamatában nyerni a bajnoki mérkőzéseket.
A közel 1-es értékhez, ami azt jelenti, hogy az egyik csapat átlagosan egy góllal jobb ellenfeleinél a bajnokság egésze során – már jóval nagyobb eséllyel lehet.
Egyszerűen ez akkora különbség, ami lehetővé teszi egy csapat számára még a rosszabb napjain is, hogy bedarálja ellenfelét. Nem feltétlenül látványos játékkal, nem óriási helyzeteket kialakítva, de az ellenfél lehetőségeit elvéve, a játékot kontrollálva, a konstans dominanciának köszönhetően akár a meccs hajrája felé közeledve három ponttá konvertálhatják a fölényt.
Ez az ETO-ban mindenképpen újdonság volt, éppen emiatt hiába maradtak le a Fraditól még játékminőségben, már voltak annyira erősek, hogy képesek legyenek hozni a gyakran legnehezebbnek számító „kötelező” győzelmeket.
