Még tavaly nyáron szedtünk össze minden fontos tudnivalót az MLSZ és az NSMI élvonalbeli labdarúgóklubokra és kiemelt akadémiákra vonatkozó szabályairól és ajánlásairól, a szezon végén pedig szokásunkhoz híven megnéztük, hogyan teljesítettek a csapatok az egyes „kategóriákban”.

Először nézzünk egy kis összesítést: a Fizz Liga 2025–2026-os idényében összesen 392 labdarúgó lépett pályára, közülük 246 volt magyar (vagy más mellett magyar állampolgársággal is rendelkező) és 146 külföldi játékos.

Az összes játékperc 62 százalékát kapták a magyar és 38 százalékát a külföldi labdarúgók.

Ha csapatonkénti bontásban vizsgáljuk a magyarok és a légiósok játékperceit, akkor természetesen a csak magyar labdarúgókat foglalkoztató Paksot találjuk az élen. Bognár György csapata mögött az MTK és a DVSC zárt még a „dobogón”, és a két kieső, a Kazincbarcika és a DVTK is ott van az első hatban. Akárcsak a téli összesítésünknél, a szezon végén is három olyan csapatot találunk, ahol több lehetőséghez jutottak a légiósok, mint a magyarok: az FTC, a Kisvárda és az Újpest esik ebbe a csoportba.

A játékosokat külön-külön vizsgálva két kapus végzett a lista élén: Popovics Ilija (Kisvárda) és Gundel-Takács Bence (ZTE) egyetlen másodpercet sem hagyott ki, mind a harminchárom bajnoki mérkőzést végigjátszotta. A mezőnyjátékosok között Lukács Dániel (PAFC) kapta a legtöbb játékpercet, közel 100 percet verve a mögötte holtversenyben második Daniel Stefulj (ETO) és Szendrei Norbert (ZTE) párosra.

Az alábbi táblázat mind a 392 pályára lépő labdarúgót tartalmazza, a kereső segítségével névre, csapatra, születési évre és posztra is szűrhetünk. A táblázat alatt felsorolt játékosok két-két különböző csapatban is pályára léptek, így ők kétszer szerepelnek a listában. A játékpercekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a cikkben található táblázatban a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi hosszabbításban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.

Fiatalpercek: élen az MTK és a PAFC, nagyot hajrázott az Újpest

Az előző szezonokban használt fiatalajánlás (jelenleg 2005-ös vagy később született játékosok felelnek meg neki) követése önmagában már nem ér támogatást, de az MLSZ 4+1-es ajánlásának teljesítéséhez szükség van rá, úgyhogy nézzük, hogy a korábbiakhoz képest ebben hogyan teljesítettek a csapatok. A 2022–2023-as idényben történt bevezetése óta több alkalommal is foglalkoztunk az MLSZ-ösztönzőrendszerével, ezeket itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt lehet elolvasni.

A 2025–2026-os idényben rekordot jelentő 78 U21-es magyar labdarúgó kapott lehetőséget, ők összesen 45 ezer játékpercet tölthettek a pályán – ez egészen pontosan 8288 perccel több, mint az előző, eddig csúcsot jelentő 2024–2025-ös szezonban.

Ahogy az Révész Attilától már megszokottnak mondható, a Kisvárda nagyrészt ezúttal is egy kapussal teljesítette a fiatalperceket: Popovics Ilija mind a 33 bajnoki mérkőzést végigjátszotta. Szorosan mögötte a márciusi válogatott mérkőzéseken már lehetőséget kapó Szűcs Tamás (DVSC) és a felnőtt nemzeti csapat júniusi felkészülési mérkőzéseit megelőző összetartásra meghívott Markgráf Ákos (PAFC) zárt. A dobogósok mögött a Paksba berobbanó Horváth Kevint és a ZTE mezét télen újpestire cserélő Bodnár Gergőt találjuk, míg első tízbe három MTK-játékos (Kovács Patrik, Németh Hunor, Átrok Zalán) is befért. A bajnok ETO-ban Bánáti Kevin kapta a legtöbb lehetőséget a fiatalok közül, míg az első húszban még úgy is ott van Tóth Alex, hogy télen távozott az FTC-től.

Az alábbi táblázat mind a 78 pályára lépő U21-es magyar labdarúgót tartalmazza, a kereső segítségével névre, csapatra, születési évre és posztra is szűrhetünk.

Szám szerint a legtöbb U21-es magyar labdarúgó a DVTK-ban kapott lehetőséget (11), de ami ennél is fontosabb, hogy a legtöbb játéklehetőséghez az MTK fiataljai jutottak. A budapesti kék-fehér csapatot szorosan követi a Puskás Akadémia a fiatalpercek rangsorában, míg a harmadik helyre a DVSC ért oda. A „felsőházba” még a DVTK, a Kisvárda és a bajnok ETO futott be.

A szezon első felében az Újpest Kaczvinszki Dominik 365 percével sereghajtó volt, a Dárdai Pál, Szélesi Zoltán páros érkezésével és vezetésével azonban jelentősen megugrott ez a szám – elsősorban a ZTE-től érkező Bodnár Gergő és a Németországból Újpestre igazoló Fenyő Noah szerepeltetésének köszönhetően. Utolsó helyre csúszott viszont a Ferencváros, ahol a Premier League-ben szereplő Bournemouthba szerződő Tóth Alex fiatalperceit nem nagyon sikerült pótolni: Madarász Ádám 552 játékperce mellett Lisztes Krisztián és Lakatos Csongor összesen nem töltött 100 percet a pályán.

A legfiatalabb pályára lépő Andrej Vasiljevic volt: a nyáron a német Hamburghoz csatlakozó, 2010-es születésű támadó a 32. fordulóban debütált az MTK-ban. Rajta kívül egy 2009-es, öt 2008-as, 16 2007-es, 18 2006-os és 37 2005-ös születésű magyar labdarúgó lépett pályára a Fizz Ligában – így persze nem meglepetés, hogy összesítve magasan a 2005-ösök kapták a legtöbb játéklehetőséget – több mint az összjátékidő háromnegyedét – a fiatalok közül.

Ha a posztonkénti megoszlást vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az edzők a középpályán adtak a legtöbb fiatalnak lehetőséget, majd támadók, a hátvédek és a kapusok következnek a sorban, de a játékperceket nézve a hátvédek átlagosan közel annyi játékidőt kaptak, mint a középpályások.

A fiatalpercek fordulónkénti megoszlását vizsgálva ugyan látunk némi emelkedést a bajnokság végén, amikor már több csapat is tét nélkül léphetett pályára, de akkora eltérések nincsenek, mint például a 2023–2024-es idényben, amikor az utolsó három fordulóban jött össze az összes fiatalperc közel egyötöde.

Nyolc csapat teljesítette az MLSZ 4+1-es ajánlását

Nézzük, mit jelentenek a fenti számok az MLSZ- és az NSMI-ajánlás szemszögéből a csapatoknak – de előtte röviden idézzük fel, mik is ezek az ajánlások.

Kezdjük a már közismertebb MLSZ-ösztönzővel: a 4+1-es ajánlást (vagy ahogy az MLSZ hivatalosan hivatkozik rá, a „hazai szabályt”) a szövetség tavaly májusi közgyűlésén fogadták el. Lényege, hogy minden élvonalbeli klubnak, minden egyes mérkőzésen legalább öt magyart (köztük legalább egy 2005. január 1-jén vagy utána született fiatalt) végig a pályán kell tudnia.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy ajánlás, ennek be nem tartásáért semmilyen hátrány nem éri a pályán és a tabellán az adott klubot, a teljesítésért azonban 500 millió forint külön támogatás jár – ez egyébként 175 millió forinttal több, mint amennyit az előző két szezonban azok a klubok kaptak, amelyek teljesítették a fiatalajánlást.

Akárcsak fél távnál, a szezon végén is nyolc olyan csapatot találunk, amely maradéktalanul megfelelt az MLSZ-ajánlásnak: a DVSC, a DVTK, az ETO, a Kisvárda, a Kazincbarcika, az MTK, a Paks és a PAFC is.

Az már korábban eldőlt, hogy az FTC, a Nyíregyháza, az Újpest és a ZTE a teljes támogatási összeget biztosan nem szerezheti meg. Az Újpest esetében ez nem is meglepő, Ratatics Péter klubelnök már tavaly nyáron bejelentette, hogy a 2025–2026-os szezonban nem éri meg foglalkozni a 4+1-es ösztönzővel. Ezzel szemben például a ZTE-nél nem akarták feladni az MLSZ-ajánlást, de rögtön az első fordulóban elkövetett hiba (a 76. perctől nem volt fiatalszabályos játékos a pályán a DVSC ellen) 175 millióba került – a Csakfoci szerint az MLSZ-nél tettek egy kísérletet, hogy visszaszerezzék a pénzt, de nem jártak sikerrel, így tavasszal már nem is figyeltek rá, hogy egyszerre öt magyar játékos legyen a pályán.

Azonban ennek a négy csapatnak sem kellett teljesen elköszönnie a központi bevételektől: kizárólag a 2025–2026-os idényben érvényes volt az átmeneti szabály (lényege röviden: a 2024–2025-ös szezonban előírtak teljesítése elfogadható részteljesítésként), eszerint átlagban mérkőzésenként legalább 45 percet kellett játszania egy fiatalnak (2005. január 1-jén vagy utána született magyar állampolgár) és átlagosan legalább 450 percet kellett kapniuk a hazai (magyar állampolgársággal rendelkező) játékosoknak. Fontos, hogy az átlag számításakor korlátozó feltétel, hogy egy mérkőzésen a fiatal labdarúgók játékpercei esetében legfeljebb 90 perc, a hazai labdarúgók esetében legfeljebb 540 játékperc vehető figyelembe.

A részteljesítés az FTC-nek, a Nyíregyházának és a ZTE-nek is sikerült (így mind a három klub 325 millió forintot kap az MLSZ-től), míg az Újpestnek hiába lett meg végül a szükséges mennyiségű fiatalperc, a magyarpercekből nem sikerült 14 850-et gyűjteni.

Az NSMI, azaz a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet produktivitási rendszerét korábban részletesebben is bemutattuk (erről itt olvashat), de röviden most ennek is összefoglaljuk a lényegét. Ez az ösztönző tizenkettőből hét élvonalbeli csapatot (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, PAFC) érint, mivel jelenleg csak nekik van államilag elismert labdarúgó-akadémiájuk (illetve még két csapatnak, a másodosztályból most feljutó Budapest Honvédnak és Vasasnak).

Schmidt Ádám sportállamtitkár korábban elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egybevág az MLSZ 4+1-es ajánlásával, ám annyiban eltér attól, hogy az NSMI nem követeli meg a fiatal játékos szerepeltetését, Schmidt elmondása szerint „akár öt darab 30 éves magyar játékossal” is teljesíthető a feltétel.

A hét érintett csapat az öt magyar pályán tartását meg is oldotta a 2025–2026-os szezonban, igaz, például a Ferencvárosnak ehhez az utolsó két fordulóra honosítania kellett a csapathoz télen csatlakozó argentin hátvédet, Mariano Gómezt.

Az öt magyar pályán tartása mellett azonban van egy másik feltétele is annak, hogy az akadémiák megkapják az előírt sportszakmai támogatás felét (a produktivitási rendszertől függetlenül a klubok megkapják a teljes üzemeltetési támogatást, valamint a sportszakmai támogatás felét is az államtól): mindegyik akadémia kötött egy külön szerződést is az NSMI-vel, amely szerint egy előre egyeztetett fiatalpercszám (kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni) teljesítése szükséges ehhez – a külön megállapodásokat nem ismerjük (egyedül a DVTK közölte, hogy 7000 percet vállalt), de azt az NSMI részéről elárulták, hogy nincs egységes határ.

Az élvonaltól búcsúzó Diósgyőrnek egyébként összejött a hétezer játékperc (4828 2005-ös vagy azutáni és 2221 2004-es játékperccel), hogy a többieknek sikerült, azt nem tudjuk. A Ferencváros ebből a szempontból 3118 perccel zárt a magyar bajnokságban, de Szalai Ádám korábban felhívta rá a figyelmet, lehetőség van a produktivitás „kipörgetésére” akkor is, ha például egy klub télen a top nyolc bajnokságba értékesíti egy fiatal játékjogát, és ez a fiatal abban a bajnokságban pályára is lép – az ottani perceit ugyanis magasabb szorzóval beszámíthatja a hazai klubja a produktivitási rendszerbe. A télen eligazoló Tóth Alex esete pedig erre a helyzetre tökéletesen megfeleltethető.

Az szinte biztos, hogy a különböző ajánlásokkal kapcsolatban az MLSZ és az NSMI részéről is finomhangolás várható, erről a Csakfoci számolt be részletesen március végén  – hogy ez milyen hatással lesz a csapatokra, az a nyári átigazolási időszakban és a július végén kezdődő 2026–2027-es szezonban kiderül.