Nem jótékonykodásból emelte a bírók korhatárát az MLSZ

A nemzetközi gyakorlatnak, a FIFA-irányelvnek megfelelően a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) is lehetőséget biztosít arra, hogy 45 éves koruk után is mérkőzést vezessenek az arra alkalmas, minden feltételnek megfelelő szakemberek.

bíró - játékvezető - síp - fotó: MTI/AP/Frank Augstein
Néhány nappal ezelőtt napvilágot láttak olyan hírek, melyek szerint Puhl Sándor és Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának két tagja felrúgott egy évtizedek óta fennálló megállapodást és megemelték a bírók felső korhatárát annak érdekében, hogy Solymosi Péter folytathassa karrierjét.

Az üggyel kapcsolatban az m4sport.hu szerkesztősége megkereste az MLSZ-t, hogy fény derüljön az igazságra. Valóban döntöttek a játékvezetők felső korhatárának emelésérők? Mik a legfontosabb változások? Mi indokolta az új szabályok bevezetését? Milyen korhatárok érvényesek?

A szövetség válaszát változtatás nélkül közöljük:

„A FIFA a nemzetközi játékvezetői korhatárt (45 év) megszüntette, így a nemzeti szövetségeknek jogukban áll nemcsak ennél idősebb korú játékvezetőket és asszisztenseket küldeni a kiemelt mérkőzésekre, de jelölni is van lehetőségük őket a nemzetközi keretbe, FIFA jóváhagyásra. Angliában megszokott, hogy a Premier League-ben idősebb játékvezetőket is látni, de más szövetségek, így a német, az olasz, a holland vagy például a svéd is élt a FIFA-szabályozás adta lehetőséggel.

Az MLSZ játékvezető bizottsága 2016 októberében megvizsgálta a kérés magyarországi vonatkozását és kimondta, hogy ebben az esetben is kizárólag a minőség, a teljesítmény számít. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is érvényben marad a felső korhatár intézménye azzal a kitétellel, hogy amennyiben az adott szakember – legyen szó amatőr játékvezetőről, ahol 50 év, vagy profiról, ahol 45 a korhatár – mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgákon megfelel, és magas átlaggal működik a bajnokságában, akkor az MLSZ játékvezető bizottságának legyen lehetősége ezen személyt továbbra is foglalkoztatni, elsősorban a csapatok érdekében. Ez a lehetőség nem jelent garanciát arra, hogy az adott játékvezető működhet, ehhez folyamatos jó teljesítményre, megfelelő átlagra van szükség. (Ha egy NB I-es játékvezető elérte a 45 éves korhatárt, sikeresen tesztelt, de az elmúlt szezonban teljesítménye nem érte el a kívánt szintet, akkor várhatóan kikerül a keretből.)

Ebből adódóan az olyan gondolkodás, amelyet az elmúlt napokban tévesen vagy rosszindulatúan sugalltak, miszerint adott játékvezető >>kiöregedése után<< azért kap lehetőséget a folytatásra az MLSZ-től, mert az egzisztenciális helyzete ezt indokolja, nem felel meg a valóságnak. A gyakorlatban ugyanis – a megújult FIFA-irányelv alapján – nem a játékvezető, hanem a labdarúgásunk és klubjaink érdeke, hogy folytathassa színvonalas tevékenységét.