A DVTK sportigazgatója elmondta, miért sikerült „zaklatottra” a szezon

Az OTP Bank Ligában szereplő Diósgyőr sportigazgatója, Tajti József az m4sport.hu-nak elmondta, a tavaly nyári csúszás miatt nem érte őket meglepetésként, hogy „zaklatottra” sikerült a szezon, amit összességében pozitívan értékel, hiszen az elsődleges célt sikerült megvalósítaniuk. A szakember emellett a klubvezetés által képviselt filozófiáról is beszélt és azt is elárulta, eredményességet tekintve a következő idényre már egy fokkal magasabbak az elvárások a csapattal szemben.

Az előző kiíráshoz hasonlóan ezúttal is kicentizte a bennmaradást a klub, amely úgy zárt a vonal felett, hogy az idény során egyszer sem állt a kilencedik helynél feljebb a tabellán, tehát végig a kiesés ellen küzdött, az utolsó fordulóban pedig hazai pályán 3–0-ra verte a bronzéremért csatázó Újpestet.


A csapat háza táján természetesen van öröm, de a klubvezetést nem ragadhatta magával a hurrá hangulat, ők már most a következő idényre készülnek: átbeszélték a stábbal az idényben tapasztaltakat, átnézték a statisztikákat, na meg már most a júniusban kezdődő átigazolási szezonra koncentrálnak, mondta a klub sportigazgatója, Tajti József. A szakember 2018 nyara óta irányítja az egyesület szakmai munkáját, az m4sport.hu-nak pedig elárulta, milyen tervekkel, elképzelésekkel futottak neki az idénynek, miért sikerült „zaklatottra” a mostani szezon, valamint beszélt a klub jövőbeni terveiről is.


– Milyen érzések kavarognak bennetek, miután sikerült bennmaradni az NB I-ben?


– Örülünk, mert tudtuk, borzasztó nehéz szezon elé nézünk. Ennek egyik oka az volt, hogy a klub vezetőivel és a szakmai stábbal közösen megpróbáltuk átalakítani az egész struktúrát és a működést. Egyidejűleg zajlik számos fejlesztés a klubnál, mely nem csak a futballról szól. A DVTK-család mára Észak-Magyarország meghatározó sportközössége, számos sikeres sportággal, átgondolt utánpótlásképzéssel, illetve komoly infrastrukturális beruházásokkal. Mára több lábon áll a DVTK, stabil jövőképpel rendelkezik a klub. A férfi futballcsapat kapcsán viszont későn történt meg az átalakítás, itt elcsúsztunk. Későn állt össze a csapat, mert idő kellett hozzá, hogy kiderüljön, azok, akiknek adtunk még egy esélyt, már nem voltak vevők az elképzeléseinkre. Így meghatározó játékosoktól kellett megválni, jó futballistáktól, akik letették a névjegyüket az NB I-ben. Emellett sajnos későn lettek meg az új igazolások is.




Fotó: dvtk.eu A szezonban szinte végig szorongatott helyzetben volt a Diósgyőr, melynek játékosai óriási lelki erőről tettek tanúbizonyságot azzal, hogy végül kivívták a bennmaradást (Fotó: dvtk.eu)



– Milyen tervekkel érkeztél Miskolcra? A keret és a sok változtatás alapján realitás, hogy a kiesés ellen kellett harcolnotok?

– Az volt a terv, hogy a fiatalokra építünk és elkezdjük beépíteni a saját nevelésű játékosokat, valamint teljes generációváltást csinálunk a stábban is, ez meg is történt. Az elsődleges cél pedig az volt, hogy úgy vigyük véghez a generáció- és struktúraváltást, hogy közben az élvonalban maradunk. Sokan azt mondták, majd akkor jön az igazi megtisztulás, ha kiesünk, de ez nem így van, mert könnyebb bent maradni, mintsem utána újra felkerülni. Kitűztük, hogy kicsit nyugodtabb körülmények közt őrizzük meg az NB I-es tagságunkat, mint az előző évben. Ez nem sikerült, így elég zaklatottra sikerült a szezon. Pozitív azonban, hogy az utolsó fordulóban a saját kezünkben volt a sorsunk, másrészt, az utolsó bajnokikra nem szétesett a csapat, hanem megmutatta az erejét (DVTK – MOL Vidi 2–1, Honvéd–DVTK 4–4, DVTK–Újpest 3–0).  A Vidi, a Honvéd és az Újpest ellen is komoly meccset játszottunk és nem másokra vártunk, saját erőből vívtuk ki a bennmaradást.

– Miben kell leginkább fejlődnie a csapatnak?

– Három dolog van, amiben mindenképpen előre kell lépnünk. Egyrészt, az idegenbeli mérlegünk nagyon rossz – a Diósgyőr 17 vendégségben lejátszott meccséből csak kettőt nyert meg, négy végződött döntetlennel és tizenegyszer kapott ki, azaz csupán tíz pontot gyűjtött – ezen sokat kell dolgoznunk. A másik, hogy elég hullámzó volt a csapat teljesítménye, a harmadik pedig, hogy az olyan nagyarányú vereségek nem megengedhetőek, mint az Újpest (0–5) és a Ferencváros (7–0) elleni.

Fotó: dvtk.eu Miskolci hősök - az utolsó fordulókra sem rogyott meg a csapategység (Fotó: dvtk.eu)



 

– Végig a kiesés elől menekültetek, a nehézségek és a tét ellenére viszont úgy tűnt, oldott a hangulat a csapatnál. Hogy sikerült ezt megvalósítani?

– Az volt a dolgunk, hogy ernyőt borítsunk a játékosok és a stáb fölé, hogy nyugodtan végezhessék a dolgukat. Hittük, hogy el fogjuk érni a célunkat, mi ugyanis láttuk, hogy hétről hétre hogy fejlődnek a játékosok, hogy fejlődik a csapat. Plusz az általunk eszközölt struktúra- és generációváltással egyfajta nyugalom költözött a klubba. A játékosok végig hittek az elvégzett munkában és Fernandóban (a DVTK vezetőedzője), ahogy az edző is bízott bennük, és a mesterrel mi is kitartottunk egymás mellett. Ezt a hangulatot érezték a játékosok is. Az egész szezonra visszatekintve, soha egyetlen nyilatkozat nem hangzott el, amikor bármelyik futballistát bántottuk volna, vagyis áttoltuk volna rájuk a felelősséget. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy-egy mérkőzés után, vagy éppen a félidei szünetben ne lett volna néha keményebb hang vagy élesebb kritika akár Fernando, akár az én részemről, de ennek mindig oka volt, s ami fontos, mindig öltözőn belül maradt, mert ennek ott van a helye.

– Nem feltétlenül szokványos itthon, hogy ha egy csapatnak nem úgy jönnek az az eredmények, hagyják tovább dolgozni az edzőt (a Puskás Akadémiánál, a Kisvárdánál, az MTK-nál és a Haladásnál is volt edzőcsere szezon közben, utóbbi kettő kiesett), nálatok mégis úgy tűnt, töretlen a bizalom a vezetőedző irányába.

– Megrendíthetetlen volt a klubvezetés bizalma a szakmai stábban, és az én bizalmam is Fernando iránt. Az elmúlt években voltam akadémiavezető és szakmai igazgató és nagyon sok edzővel dolgoztam, így ha valamit meg tudok ítélni, úgy az az, hogy ki dolgozik jól és profin. Látom azt az energiát, amit ő belefektet és látom a tudást, amivel rendelkezik. Azzal a szemlélettel, amit ő hozott picit mindnyájunkat tanít. Profi, ahogy a stábját kezeli, ahogy kiadja a feladatokat és számon kér, ugyanakkor hagy teret az egyéni elképzeléseknek is. A szakmai munkát úgy próbáltuk vezetni és felépíteni, hogy az utánpótlásedzők is elsajátítsák azokat a szakmai dolgokat, illetve azt a módot, ami Fernandót jellemzi.

Fotó: dvtk.eu Szóba sem került a spanyol tréner menesztése (Fotó: dvtk.eu)



– Tőled sem idegen az edzői szakma, egyeztettél Fernandóval bizonyos kérdésekben, adtál tanácsot vagy jobbnak láttad, ha nem szólsz bele?

– Minden reggel ott kezdek nála, átbeszéljük a dolgokat, de magába a taktikába és annak a megvalósításába, valamint hogy milyen játékrendszerben, kikkel áll fel a csapat, én soha nem szóltam bele, maximum csak a véleményemet osztottam meg vele. Nagyon sokat beszélünk szakmáról, például az utánpótlás-nevelésről. Ugyanabban az edzésmódszerben hiszek, amiben ő, ez pedig a Spanyolországból hozott taktikai periodizáció. Látom, miként valósítja ezt meg a felnőttcsapatnál és hogy ültetjük át az utánpótlásba. Szóval nagyon egybecseng a gondolkodásunk.

– Most, hogy jövőre is NB I-es a Diósgyőr, mik a tervek, hol szeretnétek első sorban erősíteni, hány játékos érkezése várható?

– Egy három-öt éves tervet tettem le a klub elé. Ebben olyan célok szerepelnek, hogy három éven belül a csapat harminc, öt éven belül pedig az ötven százalékát saját nevelésű játékosok alkossák. Ezek ugyanolyan komoly célok, mint arról beszélni, hogy ötödikek vagy hatodikak szeretnénk lenni. Ettől függetlenül természetesen eredményességi cél is ki van tűzve. Ehhez megvannak azok a posztok, ahol szeretnénk erősíteni, valamint az akadémiánkról öt 19 év alatti játékost is felhozunk és mind stabilan az első csapat keretéhez tartoznak majd.

A DVTK labdarúgói néhány hét szabadságot kaptak, az első két hétben teljes pihenés a "feladat", azt követően pedig a Dobos Attila erőnléti edző által összeállított program szerint egyénileg kezdenek készülni. A csapat június 20-án találkozik először, különböző felmérésekkel indul a felkészülés.