Csányi Sándor szerint gazdasági siker az évtized, de megintette a klubokat

Gazdasági szempontból ez az évtized a magyar labdarúgás legeredményesebb szakasza volt – fogalmazott az újabb öt évre megválasztott Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) keddi küldöttközgyűlésén, amelyet a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel online tartottak meg. Az elnök szerint legkésőbb június 13-ig újra kellene kezdeni az NB I-et, hogy ne töröljék a bajnokságot, míg jelentős változásokat eszközölne az edzőképzésben, a klubokat pedig felelősségteljes gazdálkodásra szólította fel.

A gyűlésen - amelyen az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) küldöttjeként részt vett a nemzeti szövetségek fejlesztéséért felelős Jozef Kliment is - további öt évre bizalmat szavaztak az MLSZ-t 2010 óta irányító Csányi Sándornak, valamint az elnökségnek, amely változatlan felállásban folytathatja a munkát.

Az elnök a bajnokságról beszélve elmondta, legkésőbb június 13-ig újra kellene kezdeni az NB I-et, hogy be tudják fejezni a küzdelmeket, ellenkező esetben le kell zárni a pontvadászatot, ám meglátása szerint „a jelenlegi helyzetben zárt kapus futballmérkőzéseket sem lehet megrendezni Magyarországon”.

„Lezárult egy fontos korszak, gazdasági szempontból ez az évtized a magyar labdarúgás legeredményesebb szakasza volt. Jelentős források kerültek a magyar futballba, és ezek rendkívül eredményesen kerültek felhasználásra – idézi Csányi Sándort a szövetség hivatalos oldala. – Az volt a vállalásunk, hogy felszámoljuk 50 éves infrastrukturális lemaradásunkat, megújítjuk a futball infrastruktúráját. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy európai színvonalúvá tegyük a grassroots futballt, a gyerekek, az amatőrjátékosok számának nagy mértékű emelkedése az egyik legfontosabb sikere a munkánknak. Az új Puskás Aréna felépítése ugyancsak hatalmas eredmény, a nemzeti stadion világszínvonalú létesítmény, amely nemcsak a labdarúgás szerelmeseinek szerez majd sok örömet.”

Az elnök kiemelte a női labdarúgó és a futsal szakág fejlődését, az utánpótlás területén pedig jelentés fejlesztésnek nevezte a Produktivitási rendszer kidolgozását és bevezetését, ám az edzőképzésben jelentős változtatásokat sürgetett, mert azt látja, „hogy sokszor nem felkészült emberek dolgoznak a gyerekekkel, így ezen a területen a színvonal javítására van szükség”.

Csányi Sándor szerint a „kluboknál olyan sportigazgatóknak kell dolgozniuk, akik a szakmát képviselik”, de sok esetben kapkodást lát. Hozzátette, „több klubnál 40-50 játékos alkotja a keretet, pedig átgondolt játékospolitikára és gazdálkodásra van szükség, az irreális fizetéseket, nem ésszerű költséggazdálkodást fel kell számolniuk a kluboknak”.

Amondó, a magyar labdarúgás fejlődését jelzi, hogy magyar klubok egyre többször jutnak be a nemzetközi kupasorozatokba. „Bízom benne, hogy nem lesz különlegesség, ha egy magyar csapat eredményesen szerepel az Európa-ligában és a Bajnokok Ligája is elérhető lesz” – tette hozzá.

Az MLSZ elnöke megjegyezte, a klubokban több magyar futballistára lenne szükség ahhoz, hogy több néző legyen a mérkőzéseken. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a fejlesztéseknek köszönhetően mára családbarát körülmények fogadják a drukkereket, persze akad néhány mérkőzésen kivétel, és továbbra is felveszik a harcot a rasszizmus, antiszemitizmus ellen.

A következő öt év legfontosabb céljairól Csányi Sándor elmondta, egy mérsékeltebb infrastrukturális fejlesztés következik - főként amatőr, fővárosi területeken kell fejlődni -, a szakemberek képzésében, a női futball, illetve a futsal terén vannak még előrelépési lehetőségek, emellett a válogatott és a klubok sikeres nemzetközi szereplése kiemelt fontosságú. Csányi Sándor szerint továbbra is az eddigi úton kell haladni és nagyon bízik abban is, hogy a válogatott kiharcolja a jövő évi Európa-bajnoki szereplést. A sportvezető legnagyobb hiányérzeteként a nézőszám alakulását nevezte meg.