Vida Kristophernek akár jól is jöhetett a szünet a válogatott meghívó szempontjából

A nemzetközi kupaporondra vágyik új csapatával, a Piest Gliwicével Vida Kristopher, akinek a beilleszkedést tekintve rosszkor, a hőn áhított válogatott meghívó szempontjából viszont akár kapóra is jöhetett a koronavírus-járvány miatti leállás.

A 24 éves labdarúgó – aki február végén, a DAC-tól igazolt a lengyel bajnoki címvédőhöz – az M1-nek elmondta, monoton két és fél hónapon van túl, hiszen nem sokkal érkezése után egyedül maradt Lengyelországban, miután épp a bajnokság leállását megelőzően utazott haza menyasszonya, és a korlátozások miatt már nem tudott visszatérni hozzá.

Unatkozni persze nem unatkozott: minden nap edzett a karantén idején, ha pedig nem mehetett az utcára, akkor kertjében tudta le az aznapi mozgást, de természetesen már ő is várja, hogy jövő hétvégén újrainduljon a bajnokság.

A beilleszkedés szempontjából is a legrosszabbkor jött a kényszerszünet: a leállás előtt csupán három meccsen (mindháromszor csereként) lépett pályára a Piest Gliwice színeiben, így (egy vesztes kupameccsen szerzett gólját leszámítva) még nem tudott bizonyítani az edzőnek.

„Számítottam rá, hogy nem leszek azonnal kezdőjátékos, és be kell verekednem magam a kezdőbe. A csapatnak sem jött jól a szünet, mert éppen két győztes bajnoki után voltunk, amelyeken sok percet nem, de legalább pályára tudtam lépni, és egy kicsit megtapasztalhattam, hogy milyen a lengyel élvonal” – fogalmazott, hozzátéve, annak örül, hogy a kupameccsen megszerezte első gólját, de inkább a csapat győzelmét és továbbjutását választotta volna.

Úgy érzi, jó helyre került, a csapattársakkal is megtalálja a közös hangot, és a korábbi lengyel szövetségi kapitány, Waldemar Fornalik személyében remek szakember irányítja a munkát, igaz a nyelvi akadályok miatt egyelőre javarészt a csapatársak tolmácsolják neki a vezetőedző szavait.

Négy meccsel az alapszakasz vége előtt nyolc pont hátránnyal a második helyen állnak a Legia mögött, és feltett céljuk, hogy az első három között végezzenek, hogy pályaelőnnyel kezdhessék a rájátszást, amelynek végén minimum Európa Liga-indulást jelentő helyen szeretnének végezni.

„Ennyire előre még nem tűztek ki célokat – reagált arra a felvetésre, hogy tavalyi gyors búcsú (egy-egy kör a BL- és EL-selejtezőben) a következő idényre mi a vezetőség elvárása a nemzetközi kupaporondon. – Tavaly nem sikerült jól az európai szereplés, ezt idén túl kéne szárnyalni, és legalább egy pár kört menetelni az Európa Ligában vagy a BL-ben. Most viszont az elsődleges célunk az, hogy visszarázódjunk a körforgásba, és hogy a hátralévő meccseket úgy hozzuk le, hogy egyáltalán ott lehessünk a selejtezőt érő helyek egyikén.”

Csak pár perc erejéig kóstolt bele a lengyel élvonalba, de már érzi a szintkülönbséget a szlovák bajnoksághoz képest. „Nagyon sok jó játékos van, egy csapaton belül kétszer-háromszor annyi, mint Szlovákiában, ezáltal az edzés színvonala sokkal magasabb” – mondta, kiemelve, eléggé fizikális a lengyel liga, csapatánál pedig elsősorban a taktikára, az összhangra és a védekezésre helyezik a hangsúlyt.

Ahogy márciusban is nyilatkozta, klubváltásakor azt is szem előtt tartotta, hogy a magasabban jegyzett lengyel élvonalból talán könnyebben kerül be a válogatottba, ebből a szempontból akár előnye is származhat a nemzetközi focit is érintő leállásból.

„Ha ott tudok lenni folyamatosan a pályán, és jó teljesítményt nyújtok, akkor számomra akár jól is jöhetett ez a kis szünet ahhoz, hogy beilleszkedjek és megmutassam, hogy itt is helyt tudok állni, amivel talán a válogatott meghívót is ki tudom érdemelni.”

Vida három és fél évet töltött a DAC-nál, amelynél csütörtökön nevezték ki vezetőedzőnek Bernd Storckot, de ha hamarabb érkezik is Dunaszerdahelyre az egykori magyar szövetségi kapitány, akkor sem maradt volna a felvidéki klubnál, mert úgy érezte, eljött a váltás ideje.

„Nem a vezetőedző miatt jöttem el. A saját céljaim miatt választottam, hogy váltok és otthagyom Szerdahelyet. Nagyon szerettem a közeget, nagyon szerettem a klubot, a vezetőséget, a csapattársakat, és az akadémia is önmagáért beszél. Sajnáltam otthagyni mindent, mert nagyon komfortos volt, viszont most a céljaimat előnyben részesítettem” – fogalmazott.