És akkor befut Bill Murray. A saját magát alakító színész nélkül Michael Jordan életfogytig tartó kényszermunkára kényszerült volna, a marslakók gonosz főnöke rabláncon készült dolgoztatni minden idők legnagyobb kosárlegendáját. A Space Jam forgatókönyvírói e tízmásodperces beugrás jelentette fordulattal mentették a helyzetet, amit a Bolondos Dallamok csapatának foghíjassá tételével idéztek elő.

Persze Murraynél, aki puszta jelenlétével segített, Suljic többet tett, maradva a mesés analógiánál, Jordan bőrébe is belebújt és eldöntötte a meccset.

És nem is tíz, hanem 312 másodpercet kapott.

83:23-nál lépett pályára, elfutott a szabadrúgáshoz készülődő csapattársa, Márkvárt Dávid mellett, majd mintha csak észre sem vették volna, a Fradi védői mit sem törődtek azzal, hogy beért a tizenhatoson belülre, szabadon hagyták. Ezt kihasználva megkapta a labdát, amit 83:41-nél a hálóba küldött. Az nem igaz, hogy az első labdaérintéséből diósgyőri mezben – mert Suljic a honfitársaival magát körülbástyázó Zoran Zekiccs vezetőedzőhöz hasonlóan szerdán debütált új klubjában –, ugyanis az nem sikerült, ám Miha Blazictól kapott eséllyel már élt.

Aztán 88:35-nél újra a kispadon találta magát a bosnyák támadó, mivel érthető okokból egy jól fejelő védőre nagyobb szüksége volt a hajrában együttesének. Mosolyogva, jellegzetesen peckes járásával letűnt a színről.

Az abszurd jelenetsor ragasztotta vigyorral az arcán értékelte nem mindennapi bemutatkozását a lefújás után. Megértette edzője döntését, aki a nyilatkozata közben hatalmas puszival fejezte ki háláját, elégedettségét – és talán némi bűnbánatot is gyakorolt felé, amiért feláldozta a közös érdekért.

Zekic logikus, ám mégiscsak vagány húzása jelzésértékű is egyben, bizonyítja, adott szituációban tud és mer gyorsan cselekedni. Ez fontos tényezővé válhat a tavasszal, tekintve, hogy a DVTK egyelőre csak a hátrányát csökkentette, továbbra is a még kissé kusza tabella alján található, négy pontnyira a jelenleg bennmaradást érő pozíciótól.

A korábban az Újpesttel kupát, a MOL Fehérvárral bajnokságot nyerő, az OTP Bank Ligában 109. fellépésén tizedik találatát jegyző Suljic bevetése tehát jó öt percet ölelt fel, ez idő alatt három labdaérintésre futotta: egyből labdavesztés lett – lényegében kényszerítőzött Blaziccsal –, a gólra és még egyszer megjátszotta Maxot a félpálya környékén, ezen kívül az InStat elemzőrendszere szerint elveszett egy védekező és két támadó párharcot, egyet a levegőben és kettőt a földön. Szigorúan statisztikai alapon ennyit tudott belegyömöszölni. Illetve ferencvárosi szemszögből jóval markánsabbat:

• megtörte a 2017. április 17. óta tartó, 61 bajnoki találkozón átívelő hazai veretlenségét;
• egyúttal elvette a listavezető címvédő szezonbeli veretlenségét is;
• hozzásegítette, hogy zsinórban nyolc meccs után ne a Fradi sikerével érjen véget ez a párosítás;
• ráadásul vendégként, mindössze negyedszer a diósgyőriek 55. látogatóként megvívott összecsapásán.

Suljic egyszersmind rávilágított a mellékszereplő néven tévesen meghonosodott terminusra, amelyet helyesen epizódszereplőként neveztek egykoron a színházi életben, hiszen, ahogy a példa is mutatja, a drámai fordulat bekövetkeztéhez jobbára megkerülhetetlen a jelenléte.

Murray feltűnése a vásznon és a Bolondos Dallamok világában megteremtette a lehetőséget a valószínűtlen megmenekülésre, akárcsak Suljic gólja a DVTK-nak, ám a színész megelégedett röpke beugrásával, és befejezettnek tekintette küldetését, a futballistának és a miskolciaknak ugyanakkor bőven akad még teendője, mert ez a bravúr önmagában csupán a kezdet lehet a bennmaradás kivívásához.