Musorujsag
Élő Eredmények
×

Bemutatjuk a rendszert, amire az MLSZ a magyar futball új jövőjét építi

m4sport.hu | Kerényi Ervin
Részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás a hosszú távú cél.
fotó: MLSZ

A Magyar Labdarúgó Szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója, Dr. Barczi Róbert egy szűkkörű sajtóbeszélgetés keretében ismertette a 2021/22-es szezontól élesben is elinduló országos tehetség képzési rendszert, amely a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésének profi szinten a mai napig megmutatkozó lemaradását hivatott felzárkóztatni.

Az MLSZ Sportigazgatóságnak munkája nyomán a klubok (együtt)működése, a szakemberek és a fiatal játékosok képzése is egy teljesen új, minden eddiginél szakmaibb és átláthatóbb alapra került, amitől elvárják, hogy az elmúlt években a válogatott- és klubfutballban tapasztalt sikerek a jövőben is biztosítva legyenek, de ne csak fellángolások, hanem egy garantált fejlődés folyamatosan biztosítható eredményei legyenek.

Ennek feltétele: nemzetközi szinten is jegyzett magyar labdarúgók képzése.

Szemléletváltás és felzárkózás

A magyar futball három-négy évtizeden át tartó lassú hanyatlását követően a Magyar Labdarúgó Szövetség 2011-ben Csányi Sándor elnök vezetésével és a magyar Kormány jelenetős anyagi támogatásával megkezdte a hazai labdarúgás felzárkóztatásának folyamatát.

A tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. Ennek eredményeképp jelentősen nőtt az igazolt labdarúgók száma, amely mára megközelíti a 300 ezer főt, ezernél is több amatőr pálya, illetve számos új stadion épült, 2019-ben pedig átadásra került a válogatottak új otthonául szolgáló Puskás Aréna, Európa egyik legmodernebb stadionja.

fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A törekvések a hazai labdarúgás legmagasabb szintjén is látványos eredményeket hoztak, hiszen ebben az időszakban a magyar válogatott két Európa-bajnokságra is kvalifikálni tudott, a Nemzetek Ligájában a legjobbak közé lépett, miközben bajnokcsapataink az elmúlt években rendszeres szereplői valamelyik nemzetközi kupasorozatnak, az Európa Ligának vagy a Bajnokok Ligájának, emellett pedig Magyarország rendszeres házigazdája jelentős kontinentális eseményeknek, utánpótlás és felnőtt szinten egyaránt.

Részsikerek helyett a garantálható fejlődés a cél

Ám ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” – mondta a beszélgetés során dr. Barczi Róbert.

fotó: EPA/Illyés Tibor

„Egy-egy tornára, mérkőzésre fel tudjuk szívni magunkat, van potenciál a magyar labdarúgásban, de hosszú távon ezt még nem tudjuk garantálni, mert az alapok, sem fizikálisan, sem pedig mentálisan nincsenek készen.”

„Fő célunk a rendszerszemléletű edzők és vezetők képzése, valamint a magyar labdarúgók nemzetközi versenyképességének megteremtése” – jelentette ki.

Mit jelent a versenyképesség? A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. Nagy Ádám, aki kulcsember Marco Rossi együttesében, az angol másodosztályból a Serie B-be igazolt, miközben csupán hét légiósunknak van lehetősége a 2021/22-es szezontól kettőről háromra emelkedett európai kupasorozat valamelyikében pályára lépni ősszel.

A versenyképesség problémájának fő okát az MLSZ 2021-es stratégiai kiadványa fogalmazza meg:

„Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni. Jóllehet az utánpótlás-válogatottak nemzetközi eredményessége növekedett, az akadémiai rendszer a lehetőségeihez mérten kevés nemzetközi szinten is jegyzett fiatal tehetséget nevelt ki, pedig a nemzeti válogatott ütőképességének és tartós sikereinek ez a záloga.”

Jövőkép

Az MLSZ a 2020-2025-ös időszak legfontosabb feladatait a következő pontokban határozta meg:

• a professzionális és amatőr klubok felkészítése a tervszerű, hatékony és fenntartható működésre
• világszinten is versenyképes utánpótlás-nevelés és szakemberképzés
• a fiatal játékosok fejlődését prioritásként kezelő, hosszú távon tervező tulajdonosi szemlélet, piaci alapú gondolkodás meghonosítása
• a sporttudomány szélesebb körű felhasználása

A tehetségek országos képzési rendszere

Az MLSZ Sportigazgatósága közel egyéves előkészítő munkát követően szeptemberben élesítette az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-központok hálózatát, a tehetségek országos képzési rendszerét, melynek célja a regionális tehetségközpontok szakmai és szervezeti fejlődésének elősegítése, az azokban folyó munka ellenőrzése és teljesítményalapú finanszírozásának kialakítása.

forrás: MLSZ

A megyénként szerveződő és az egyes szinteket négy lépcsőben összekötő piramis lényege, hogy a magyar labdarúgók számára már egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai képzés, a kiválasztás és a felfelé áramoltatás folyamata az akadémiák és a profi futball felé.

A labdarúgó, utánpótlás- és felnőtt edzői múlttal is rendelkező dr. Barczi Róbert több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, egy évig a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója volt, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be. 2015-től az MLSZ Versenyigazgatójaként dolgozott, eközben megszerezte az UEFA CFM oklevelét, az európai szövetség az utóbbi években mérkőzésellenőrként (UEFA Delegate) számított munkájára. Tagja az UEFA Játékos Státuszi, Átigazolási és Ügynöki, valamint Mérkőzésügynöki Bizottságának, valamint megszerezte a Master’s European Sports Government nemzetközi diplomát is.

Kiemelt cél, hogy az ország 10 akadémiája elsősorban a saját régiójára fókuszálva figyelje és válassza ki a legnagyobb tehetségeket, így a játékosok az ország bármely területéről megtalálhatják útjukat a legkisebb sportegyesületből indulva az akadémiai szintig.

Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A klubok szakmai felügyelete mellett a szakemberek elsődleges feladata a játék megszerettetése és a tehetségek kiválasztása.

A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. Felelősségük, hogy a tehetségek ne tűnjenek el az adott régiókban.

Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Fontos cél, hogy a piramis egyes szintjein elhelyezkedő intézmények partneri együttműködéseket kezdeményezzenek: képzeni, segíteni, támogatni kell a klubokat.

Az MLSZ Sportigazgatósága a Körzetközpontokban és Tehetségközpontokban elvárt szakmai munkához egy részletes kézikönyvet készített, ami nemcsak segíti az ott dolgozó szakemberek munkáját, de szigorú elvárásokat is megfogalmaz.

Alapelv: kezdeményező játék

Az MLSZ határozott alapelvként fogalmazta meg a klubok felé, hogy a piramis minden szintjén, a legkisebb korosztálytól kezdeményező játékfelfogást vár el a szakmai képzésben.

„Nem tudjuk elfogadni, tolerálni és szankcionálni is fogjuk, ha egy csapat beáll, bekkel és csak rugdossa előre a labdát, mert az nem fejleszti a gyerekeket” – mondta Barczi Róbert.

„A magyar futball érdeke, hogy a gyermekek tanuljanak meg focizni” – tette hozzá.

Követelmény és átláthatóság

Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Amennyiben nem, visszajeleznek a kluboknak, először írásban, majd szankcionálva.

fotó: MLSZ

„A tehetségközpontokból olyan munkát kell kipréselni, hogy az onnan az akadémiákra kerülő gyermekek már megfelelő alapokkal rendelkezzenek” – jelentette ki a sportigazgató.

Ehhez elsősorban korszerű szakmai tudással rendelkező, játékosokat motiválni tudó és emberileg is példát mutatni képes szakemberekre van szükség, aminek alapjait az UEFA elvárásainak megfelelő edzőképzési rendszer biztosít.

Emellett bevezetésre került Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparensé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. Ezáltal könnyen ellenőrizhetővé válnak.

A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Az edzők minden edzés és mérkőzés után értékelik a játékosokat mentális, fizikai, technikai és taktikai szempontból is.

Az értékelések az utánpótlás-válogatott labdarúgók esetében név szerint elérhetőek, egyébként nem.

Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni. Az adatokat kielemezzük és visszajelzünk a kluboknak, hol tartanak a magyar és a nemzetközi átlaghoz képest”.

fotó: MLSZ

„Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt. Nagyon sokat várunk ettől, hogy sokkal mélyebben elkezdjenek foglalkozni a labdarúgók fizikai felkészítésével is, sok minden más mellett.”

„A Talent X rendszeren keresztül figyelemmel követhető a klubok napi élete akadémiai és tehetségközponti szinten is, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy hitelesen tudjuk az intézményeket ellenőrizni, szükség esetén pedig szankcionálni” – tette hozzá.

„Nem lehet következmények nélkül dolgozni, ha kapnak ilyen szintű támogatási rendszert, valósítsák meg a feladatokat” – emelte ki Barczi Róbert.

További tartalmak