„Ha össze kell foglalnom a 96 percet – teszem hozzá, nem 95-öt játszottunk (5 perc volt a jelzett ráadás – a szerk), de ez más téma – egy elképesztően zavaros mérkőzés volt. Azok a döntések pedig… egy idő után már képtelen voltam követni” – fogalmazott a vasárnapi mérkőzés (2–1) után Michael Oenning.

„Nem voltunk jók ma, ezt százszázalékosan be kell látnom, nem játszottunk jól, de ez sokszor a történéseken is múlik. Például akkor, amikor olyan helyzetbe kerülünk, amikor senki nem érti, hogy mi is történik pontosan. Nem akarok kifogást keresni, de vissza kell legalább egyszer néznem a dolgokat. Az biztos, hogy ez szörnyű volt. Ha a 86. percben megszerezzük a vezető gólt, akkor okosabbnak kell lenni, hogy kihúzzuk a végéig. Nagyon össze-vissza mérkőzés volt, sok furcsa, számomra értelmezhetetlen döntéssel. Az MTK tartotta otthon a három pontot, gratulálok nekik” – így az újpesti mester.

Kollégája, az MTK kispadján első győzelmét ünneplő Márton Gábor persze örült a sikernek, ám annak még inkább, amilyen játékot mutattak a kék-fehérek.

„Aki a futballban dolgozik, edző, gyúró, játékos, teljesen mindegy ki, az tudja, hogy a győzelem az győzelem. Nem lehet különbséget tenni köztük. Fontos három pont volt, de aminek én örülök, az a játék. Hogy nagyon sok helyzetet dolgoztunk ki, és emellett az első 50-60 percben nagyon stabilak is tudtunk lenni” – nyilatkozta.

Megjegyezte, végül egy tizenegyesgóllal nyertek a hosszabbításban, de „az már a harmadik volt”, amit be kellett volna fújni. „Megérdemeltük a győzelmet a játék képe alapján, még akkor is, ha hátrányban voltunk” – mondta, hozzátéve, még nem elégedett a játékosok erőnlétével, de már kézzel fogható az elmúlt két héten elvégzett munka.

A bizarr szituáció után okos szabadrúgást gólt szerző Kovácsréti Márk a meccs után találatáról beszélve elmondta, feltűnt neki, hogy – ahogy mostanában divat – senki nem fekszik a sorfal alá/mögé, így tett egy próbát, ami bejött.

„Szerencsére jó döntést hoztam, mert több gondolat megfordult a fejemben, de úgy éreztem, ezt meg kell próbálnom, előtte egyébként sosem próbáltam még ki. A legjobbkor jutott az eszembe. Mostanában eléggé megszokott a világ futballjában, hogy a sorfal mögé fekszenek a játékosok, most ők nem így tettek, ezt pedig szerettem volna kihasználni.”

Az újpesti Stieber Zoltán már nyilván nem volt ennyire boldog a lefújást követően: „Nehéz szavakba önteni, amit érzek. 5-6 perc volt hátra, amikor még vezettünk 1-0-ra. Azt gondoltam, megvan ez a meccs. Két gólt kaptunk a végén, kicsit olyan volt, mint a múlt héten, csak akkor mi voltunk a szerencsések. Nehéz szavakba önteni ezt az utolsó tíz percet. Elég intenzívre sikerült, nagyon sajnálom, hogy mi jöttünk ki belőle vesztesen.”