Musorujsag
Élő Eredmények

Tényleg sok a légiós a Fradiban? Másban jelentősebb a különbség – összemértük a Ferencváros modelljét az európai riválisokkal

Tényleg sok a légiós a Fradiban? Másban jelentősebb a különbség – összemértük a Ferencváros modelljét az európai riválisokkal

m4sport.hu | Szerző: Petykó Adrián
A Ferencváros nemzetközi szereplését az utóbbi években nem érhette panasz, hogy ezt túlnyomórészt légiósokkal érte el, az a körülményekből adódó klubmodell – amelynek a játékospolitikához kötődő vetületeit hasonlítottuk össze a régiós riválisokkal és nyugati példákkal, megpróbálva felmérni, fenntartható-e a jelenlegi koncepció, illetve, hogy milyen irányba változhat.

1995.08.09., BL-selejtező:
Anderlecht–Ferencváros 1-1
Hajdú – Telek – Páling, Simon, Kuznyecov, Kecskés – Nyilas, Lisztes, Albert – Kuntić, Kopunović

2021.12.09., El-csoportkör:
Ferencváros–Leverkusen 1-0
Dibusz – Botka, Blažič, S. Mmaee, Kovačević – Laïdouni, Lončar – Zubkov, Zachariassen, Tokmac, Uzuni

Az még szerethető volt, a miénk. Az még igazi Fradi volt – köszönnek vissza az éterből a kontextus nélküli kommentárok, amint összevetésre kerül a zöld-fehérek kilencvenes évek közepi, első csoportkörös nosztalgiája a zsoldosok jelzővel illetett jelennel. Csakhogy ne feledjük, azon az őszön az Üllői útra még olyan Real Madrid érkezett, amely kezdőjében mindössze Fernando Redondo, Michael Laudrup és Juan Esnáider nem volt spanyol, míg az idei döntőben csupán Dani Carvajal volt az.

Vagyis egyáltalán nem kuriózum, hogy ’95-ös indulás, az Anderlecht elleni első selejtezőhöz képest, amikor még mindössze három légiós lehetett a pályán, marginalizálódott a magyarok száma, és a tavalyi szépségtapasz során, a Leverkusen 1-0-s legyőzésekor két honfitársunk fért be Peter Stöger tizenegyébe.

Persze az első BL-élményekre rövidesen beköszöntő Bosman-korszakban olyan mértékben kasztosodott az európai klubfutball, hogy nincs értelme bármiben is egy kalap alá venni a Realt és a Fradit. Inkább azokkal az ellenfelekkel mérhetjük össze, mennyire számít kirívónak a legversenyképesebb magyar csapat által választott út, amelyekhez csatlakozni akar.

„A magyar labdarúgásban különböző missziói vannak a kluboknak. A Fradié a bajnoki cím és a sikeres szereplés a nemzetközi porondon. Ha ez nem megy magyarokkal, akkor külföldiek kellenek” – hangzott Orosz Pál verdiktje a tavalyi BL-playoff előtt, tehát – a megvalósuló rosszabb forgatókönyv – a minimum Európa-ligás csoportkör tudatában. A gondolatmenet azzal vált teljessé, hogy a magyar játékosokat, akikkel tarthatnák a szintet, külföldről kéne hazaédesgetni, míg ha itthon néznek ki valakit, az árát úgy megemelik, aminél gazdaságosabb Tokmacékat megszerezni.

A megállapítások második felének tényszerűségét kár vitatni – a határon túl légióskodó hazai krém említése általános igazságnak számít lényegében az összes bajnokságban a topligákon kívül –, a záró rész, a túlárazott hazai portéka miértjeinek körüljárása még szét is feszítené e cikk kereteit.

Tokmac Nguen, a Ferencváros játékosa (az előtérben), miután előkészítette a Bayer Leverkusen elleni vezető találatot az Európa-liga tavalyi csoportkörében (MTI/AP/Martin Meissner)

Ám Orosz Pál nem a levegőbe beszélt, mikor azt mondta, „azért invesztálunk játékosokba, hogy sikereket érjünk el. Az áruk vissza is jön azzal, hogy bejutunk a csoportkörbe”. A BL- és az El-csoportkörök egyaránt többet hoztak a konyhára, mint az adott évad jelentősen negatívba hajló átigazolási főkönyve. Tavaly például az erősítésekre fordított összeg átléphette a – minden bizonnyal rekordmagas, a hivatalosan meg nem erősített árakból összeadódó – 10 millió eurós határt, mert a közel 5 milliós játékosértékesítés az UEFA-s bevételekkel karöltve ezt bőven fedezte.

Természetesen a kiadási oldalt jelentősen megterhelik még a fizetések is, ugyanakkor – a hacsak nincs COVID-szerű havária – a kassza is másként cseng az európai meccsnapokon, a másodlagos hatásról nem is szólva. A rendszeres részvétel a kontinens vérkeringésében egyszersmind lehet csábító további támogatóknak, és nem csupán anyagilag teremti meg a feltételeket a nagyobb volumenű igazolásokra, vonzóvá is teszi a klubot a leendő kiszemeltek szemében, jobb minőségű futballistákra vethető ki a háló.

„Ha pedig valaki a csoportkörben is megmutatja magát, akkor azzal az ára is növekedik” – mondta erre Orosz Pál, ami vitathatatlan. De a klubelnöki következtetéssel kiegészítve már árnyaltabb a kép. „A Ferencváros valóban tud olyan lehetőségeket nyitni, amivel a nemzetközi kupában egy játékos meg tudja mutatni magát, és innen tovább tud menni” – vázolta fel Kubatov Gábor. Ezzel szemben Myrto Uzuni az egyetlen, aki valóban bejárta az említett ívet. Egyelőre olyan légiósok érkeztek, akik elhozták a szintlépést, ám ezzel nagyjából el is érték a zenitjüket, mert nincs feléjük akkora érdeklődés, amelyre a Fradinál rábólintanának.

A zöld-fehérek játékospolitikájából (hogy az OTP Bank Ligából igazolni a túlkapások miatt gazdaságtalan; ezért a fejlődéshez egyre jobb légiósokat kell hozni; akiket viszont nem nagyon tud továbbadni) következik, hogy a 2021/22-es évadban a játékpercek 80 százaléka jutott a légiósoknak, és 0,7 százalék a klub utánpótlásában 21 esztendős koruk előtt minimum három évet lehúzó, saját nevelésnek számító labdarúgóknak.

FTC
bajnoki helyezések: 18/19 óta: 1., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: BL-csoportkör, 2x El-csoportkör
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 33,03 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: -15,76 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 79,5 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 0,7 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 27,4
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 8671

Hogy ezek az arányok, illetve hogy a Fradi modellje – mínuszos transzfermérleg a jelentősebb UEFA-bevételekért – ne önmagában álljanak és némi konklúziót is megengedjenek, érdemes összehasonlítani az elmúlt négy szezon adatait a régió – hazájukban mindenképp – meghatározó képviselőiével (Slavia Praha, Slovan Bratislava, Dinamo Zagreb, Ludogorec), illetve néhány nyugati példával (RB Salzburg, FC København, Club Brugge, Ajax). Azért épp négy szezont vettük alapul, mert ennyi ideje fogja össze Hajnal Tamás a Ferencváros sportszakmai vezetését, és ezen egységes időszakhoz köthetők a felzárkózás legjelentősebb lépései is. Értelemszerűen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem az abszolút nulláról indultak neki az említettek ennek a négy évnek, azaz a klubok előélete meghatározta és torzítja az egy az egyben hasonlítgatást, ahogy a nyugati elitligákhoz való földrajzi közelség is. Azonban pont ezért talán iránymutatónak is tekinthető, miként boldogulnak a nemzetközi hierarchiában.

KÖZÉP-EURÓPAI VISZONYOK:

A Slovan, a Dinamo Zagreb és a Ludogorec egyaránt zsinórban nyeri a bajnoki címeket, és a magasan a legmarkánsabb európai pedigrét összeszorgoskodó Slavia Praha is csak idén szorult le a dobogó második fokára a cseheknél. A Slovan kivételével, amellyel júliusban, a BL-selejtező második körében jöhet össze a találka, az is közös, hogy a közelmúlt selejtezősorozataiban alulmaradtak a Fradival szemben.

2021-ben a Ferencváros ki tudta ejteni a Slavia Prahát a Bajnokok Ligája selejtezőjében  (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

A kínai kézben lévő Slavia bár szintén csak egyszer jutott fel a BL főtáblájára, a másik két sorozatban háromszor is a nyolcba került, miközben jelentékeny pénzre tett szert a játékosügyletekből is. Nem a saját utánpótlására alapoz, de így is több a cseh játékperc, mint a külföldi, és a keret átlagéletkora is alacsonyabb, mint a IX. kerületben, ami arra enged következtetni, hogy a magyarnál egészségesebben működik a belső piac és az utánpótlásnevelés, ráadásul minőségében sem rontja a kilátásokat.

Slavia Praha (cseh)
bajnoki helyezések: 18/19 óta: 1., 1., 1., 2.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: BL-csoportkör, 2x El-negyeddöntő, Ekl-negyeddöntő
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 51,33 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 42,28 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 51,8 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 5,6 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 26,3
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 9842

A Slovan eredményessége elmarad a többiekétől, a 2019 őszi El-csoportkörén kívül rendre elhullott a kvalifikációs szakaszban. Egyúttal rávilágít arra leselkedő spirálra, amely a térség élklubjait folyton veszélyezteti, hogy a korai kiesés karcsú UEFA-dotációt ér, és akkor — külső segítség nélkül — nincs miből erősíteni, miközben a klub a legjobbjai értékesítésében lesz érdekelt. Viszont ha nincs kivel a legjobbakat pótolni, kevés a sansz jó szereplésre. Ettől még ha csak az UEFA díjazását és a transzferügyleteket vesszük, a Slovan így is többet keresett (≈23 millió euró), mint – az úgy néz ki – a játékosbeszerzést illetően kevésbé korlátozott Fradi (≈17,5 millió euró).

Slovan Bratislava (szlovák)
bajnoki helyezések: 18/19 óta: 1., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: El-csoportkör
UEFA-díjazás 2018/19 óta*:12,36 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 10,95 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 68,9 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 11,3 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 27,9
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 3893

A Dinamo Zagreb nem elég, hogy legtöbbet markolta fel az UEFA kupagázsijának közös kasszájából, még ezen is túltett, ami az átigazolásokból csurrant-cseppent. Úgy, hogy javarészt hazai futballistákra épít, akik között bőven akad saját nevelésű, és a keret átlagéletkora is zsengébb a Fradiénál. Ne feledjük, kitaposott ösvényen járnak, réges-rég dolgoznak azon, hogy jól csengjen a nevük, ha referenciát kell felmutatniuk. Ezért sem volt jogos, mikor Nguen Tokmacért kapott ajánlatot azzal az indokkal kevesellték Hajnal Tamásék, hogy ha szomszédos országban játszana, többszörösébe kerülne. Mekk mester óta senki sem gondolta komolyan, hogy a tetővel kell kezdeni a házépítést, Zágrábban sem a plafonnal indítottak.

Dinamo Zagreb (horvát)
bajnoki helyezések: 1., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: BL-csoportkör, El-negyeddöntő, El-nyolcaddöntő, El-tavasz
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 71,71 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 86,89 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 31,1 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 22 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 26,4
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 3926

Leginkább Bulgária oligarcha által felfuttatott egyeduralkodójára hajaz az, amit a Fraditól láttunk eddig. Olyan légiósigazolások, akikkel oda lehet kerülni a tűz közelébe; akik mellé kevés hazai fér be; ám akik már nem kacsintgatnak tovább. Negatív is az átigazolási szaldó és a keret is korosabb.

Ludogorec (bolgár)
bajnoki helyezések: 1., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: 3x El-csoportkör, El-tavasz
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 31,94 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: -6,52 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 83,1 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 4,8 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 27,6
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 898

MI A HELYZET NYUGATON?

Az egykori vasfüggöny innen nézve túlsó oldalán mások léptékek, a perspektívák (biztos BL-hely pl.), ezáltal az elérhető távlatok is. Bár a Ferencváros például több pénzt érdemelt ki az UEFA-tól a teljesítményéért az FC Københavnnál — amely a felsoroltak közül a legnagyobb ellenállásba ütközik odahaza —, nincs különösebb értelme egyesével összemérni a nagyságrendeket.

A kedvezőbb körülményektől függetlenül egy trend mégis kirajzolódik: egyik érintett sem engedi meg magának, hogy kizárólag az UEFA-s bödönre bazírozzon, és ne tegyen szert jelentős pluszra a játékoseladásokból. A kiárusítás a stratégia része, így a keret nem idősödik el, a hazai piacot is mozgatják, vagy a saját alomból emelik fel a tehetségeket. Az Ajax és a Salzburg nyilvánvalóan másik polc, és az egész világot behálózza a megfigyelőhálózatuk, de a Fradi egyébként jól működő kapcsolatrendszeréhez képest jobbára a jövőbe invesztálnak, és olyanokat édesgetnek a köreikbe, akár ifiszinten, akikben ott a potenciál a továbblépésre.

RB Salzburg (osztrák)
bajnoki helyezések: 1., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: BL-nyolcaddöntő, El-nyolcaddöntő, El-tavasz
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 133, 37 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 183,18 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 67,9 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 24,9 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 23,0
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 11547

FC København (dán)
bajnoki helyezések: 1., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: El-negyeddöntő, El-nyolcaddöntő, El-csoportkör
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 28,75 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 37,39 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 50,6 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 17,1 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 25,6
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 22413

Club Brugge (belga)
bajnoki helyezések: 2., 1., 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: 4x BL-csoportkör (3x folytatásaként El-tavasz)
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 121,17 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 21,59 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 46,9 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 17,3 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 27,2
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 20849

Ajax (holland)
bajnoki helyezések: 1., 1. (megállapított a COVID miatt félbeszakadt szezonban), 1., 1.
legjelentősebb nemzetközi kupaszereplések 18/19 óta: BL-elődöntő, BL-nyolcaddöntő, El-negyeddöntő, El-tavasz
UEFA-díjazás 2018/19 óta*: 232, 88 millió euró
átigazolási mérleg 18/19 óta**: 197,35 millió euró
légiósok játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 42,6 %
saját nevelések játékperceinek aránya a 21/22-es bajnokságban***: 42,4 %
a keret átlagéletkora a 21/22-es évadban***: 26,6
átlagnézőszám a 21/22-es évadban**: 44511

Az Ajax játékosai 2019-ben közel jártak, hogy átlépjék a Bl-döntő küszöbét (MTI/EPA/ANP/Olaf Kraak)

A számba vett klubok mindegyike lokális bázisú, ami azt jelenti, hogy a UEFA osztalékán és játékosbizniszen kívül az ajándéktárgyak értékesítéséből (merchandising) annyi eshet be, amennyi a vonzáskörzeten belüli kereslet — Távol-Keleten az Ajax csecsebecséi sem kelendőek, hacsak nem szerződtetnek valakit onnan. Ergo szponzorok, milliárdos sejkek sem kopogtatnak minden percben. Ezért is tüntettük fel az elmúlt szezon hazai meccseinek átlagnézőszámát, mert abból következtethető, mekkora fizetőképes kereslet van a klubok mögött.

Hiába törpül el Budapest cirka kétmilliós lakosságához képest Amszterdamé, Koppenhágáé, Brugge-éről nem is beszélve, leszűrhető, ott nemcsak kupadöntőkre vagy az ősi rivális ellen telnek meg a lelátók.  Közép-európai mércével már nem fest rosszul a Fradi nézőszáma sem. De ha felénk még a legnépszerűbb csapat stadionjába sem vihető ki rendszeresen 8-10 ezer szurkolónál több — akárcsak Prágában, és ezt még a Salzburgé sem igazán haladja meg, habár a Red Bull-konszern koncepciójában ez másodlagos —, akkor ezen irányból is hiú ábránd több bevétellel kalkulálni. A Ferencváros ráadásul külső cégnek értékesítette a Groupama Aréna üzemeltetését, de ha nem látogatnak ki többen, miért emelkedne a szerződésben meghatározott díj?

Mi vonható le a fentiekből?

Kubatov Gábor és Orosz Pál kijelentették a többször idézett sajtótájékoztatón, a cél, hogy az FTC a közép-európai elit tagja legyen. Ez rövid távon meg is valósult. A bökkenő a fenntarthatósága. Lendületből sokat ledolgozott hátrányából a Fradi, de anyagiakban még mindig nagy a lemaradás. Még az elnök is külön hangsúlyozta, hogy a költségvetés valóban meghaladja a 20 millió eurót, de a BL-csoportkörben minimum a duplájával rendelkezik a második legkisebb büdzséjű klub is.

A tartós emelkedéshez be kell kapcsolódni a körforgásba és az játékos adásvételben is elkezdeni pluszt termelni. Nem véletlen, hogy mások ebből is vaskos milliókat szakítanak, amelyek az UEFA-juttatásokkal kiegészülve járulnak hozzá az egyensúly fenntartásához. Az a szemlélet, hogy a nyoni utalásból finanszírozott az átigazolási deficit, a továbbiakban nettó hendikep – ha helytálló is az aforizma, hogy nem pénzeszsákok passzolgatnak egymásnak a pályán. És ha az érdeklődés (a jegyeladások, a merchandising, a közvetítési jogok, a szponzoráció) számottevően nem fokozható, még rizikós is a maradék két lábból csupán az egyikre támaszkodni. A véletlenek, a balszerencse összjátéka bármikor dugába dönthet csoportkörös terveket, és akkor a piacról nincs mi pótolja a veszteségeket.

Úgy tűnik, a harmonikus működés és a fejlődés záloga ugyanoda vezet: az átálláshoz a viszonteladói attitűdre. A saját nevelésű játékosok hiányában, és a túlárazott hazai viszonyok közepette naivitás elvárni, hogy tekintetbe véve a magfogalmazott a célokat, ez magyar játékosokkal valósuljon meg. Ezért a kérdés továbbra sem az lesz, miért légiósokba fektet a Fradi, hanem hogy fel tud-e zárkózni abban a versenyben is, amelyet azokért az igazolásokért vívnak, akikben ott a remény, hogy hamarosan euromilliókat fialnak.

* football-coeficient.eu
** A CIES futballelemző központjának statisztikája
*** A Transfermarkt nem hivatalos adatbázisát vettük alapul az egységesség okán
Borítókép: A Ferencváros játékosai a labdarúgó Európa-liga csoportkörében, a G csoport harmadik fordulójában játszott Celtic Glasgow -Ferencváros mérkőzés előtt (MTI/EPA/Robert Perry)

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Hiányposztra érkezett újabb nyugati segítség – de hol a válogatott hátországa?
Hiányposztot <a href="https://m4sport.hu/magyar-foci/cikk/2022/03/14/orban-es-nego-mellett-ujabb-idegenlegios-marco-rossi-kereteben-adam-martin-is-megkapta-a-meghivot-a-magyar-valogatottba/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">tömhet be</a> Callum Styles a magyar labdarúgó-válogatottban, de egyre szembeötlőbb, hogy nem a hazai nevelési rendszernek köszönheti csapata gerincét Marco Rossi.
Magyar futball