Musorujsag
Élő Eredmények

7+1 ok, amiért várjuk az OTP Bank Liga 2022/2023-as szezonját

7+1 ok, amiért várjuk az OTP Bank Liga 2022/2023-as szezonját

m4sport.hu | Szerző: Szepes Viktor
Jaj, de fájt az a hármas sípszó május 15-én, vasárnap a Kisvárda–ZTE mérkőzésen, amely beütötte az utolsó szöget a 2021/2022-es évad koporsójába, egyben 75 napig csendre intette az OTP Bank Ligát. Jó, történt közben egy s más a magyar futball életében (példának okáért a válogatott történelmi sikert ért el Angliában), de mégiscsak türelmetlenül pörgettük az előző évi összefoglalókat, böngésztük az átigazolásokat és számoltuk vissza a napokat július végéig. A rajt előtti állapotunkban pedig elgondolkodtunk: miért is várjuk ennyire július 29-ét, az NB I 2022/2023-as szezonjának startját?

1. Váratlan hősök

Azért ha valaki azt mondta volna nekünk egy évvel ezelőtt, hogy figyeljük meg, a Kisvárda második lesz, Ádám Martin negyvenéves gólrekordot dönt, gólpasszokat ad a válogatottban, Vancsa Zalánt pedig a Manchester City-hez tartozó holding igazolja le, bármennyire is potenciális játékosokról van szó, jót nevettünk volna rajta.

Az OTP Bank Liga ezért is csodálatos: előre képtelenség megtippelni melyik csapat vagy játékos dobbant nagyot a szezonban, szinte mindig van valaki, aki az átlag homályából kiemelkedik, s országos szinten is közönségkedvenccé, Rossi-célponttá válik.

Ki gondolta volna, s ki jön utána? (fotó: Paksi FC)

2. Előtérben a fiatalok

A váratlan hősök-kategória feltételezhető kandidátusai a fiatal magyar játékosok, akik az MLSZ szabályozásának köszönhetően az eddigieknél több rivaldafényt kaphatnak – még a híresen ifjonc MTK hiányában is. A szövetség az eddig járó normatív támogatásokat megvonta a klubtól, s egy új rendszert hozott létre, amelyben 29 700 pontot kell teljesítenie a szezonban minden csapatnak, ekkor jogosultak 325 millió forint dotációra.

A szisztéma külön piedesztálra emeli a fiatalokat, hiszen a 2002-ben vagy azt követően született futballisták játékpercei tíz pontot érnek, minden más magyar játékosé csak egyet, s a 29 700 pont felét (14 850) mindenképp előbbiből kell felépíteni.

A klubok többsége már jelezte, hogy mindenképp élne a felajánlással: a Vasas már beépítette a költségvetésébe a pénzt, Kisvárdán Révész Attila is belenyugodott a rendszerbe, de a hírek szerint Mezőkövesden is külön posztot szánnak a fiataloknak, hogy a sihederektől hemzsegő ZTE-ről vagy a keretét kilenc új akadémistával bővítő Honvédról már ne is beszéljünk. Kedves külföldi menedzserek, érdemes lesz nyitott szemmel járni a magyar bajnokikon!

3. Emlékezetes nyilatkozatok

No, ebben most azért szenvedhetünk némi csorbát, hiszen elvesztettük Horváth Ferencet, Révész Attilát és Bognár Györgyöt is, akik nem ismertek kegyelmet, ha a mikrofon előtt emlékezeteset kellett alkotni. Az előző szezonban lószüléstől kezdve – túró rudin át – indokolatlan telefonokig és leszidott duplázókig szinte minden fordulóra jutottak említésre méltó mondatok.

Miért lenne ez másként? Waltner Róbert és Kuttor Attila is visszatért, egyikük sem épp a visszafogottságáról híres, s kíváncsiak leszünk a friss vezetőedzőkre, Török Lászlóra, Tam Courts-ra, Ricardo Monizra és Szabó Istvánra is. Az első felindultságból nyilatkozó játékosok pedig újabb lehetőségeket rejtenek magukban, hogy a pályán nyújtott teljesítményük mellett szállóigékkel is támogassák a magyar futballt.

A tavalyi év legemlékezetesebb edzői nyilatkozatait ide kattintva nézheti vissza!

4. Kettős rangadó?

1973 és 1987 között egy egész misztikum épült fel a kettős rangadók köré, amely a huszadik századi magyar klubfutball egyik legfőbb hivatkozási pontja lett, idősebb szurkolók szinte állandóan a kettős rangadók hangulatával bizonyítják meccsrejárási rutinjukat, egyben nosztalgiájukat a Népstadionban rendezett mérkőzések utánozhatatlan hangulata felé. 35 évvel a legutolsó kettős rangadó után ismét eljött a lehetőség, hogy a négy legnagyobb bázissal rendelkező fővárosi klub (Ferencváros, Újpest, Honvéd, Vasas) összecsapjon egy esemény keretein belül, hiszen a Puskás Aréna átadása óta most először szerepelnek egy osztályban, az OTP Bank Liga 2022/2023-as idényének sorsolása pedig időt és teret is biztosít a kettős rangadók megvalósítására.

A 6., a 17. és a 28. lehet potenciálisan az a forduló az OTP Bank Liga következő idényében, amikor a kettős rangadó intézménye visszatér a magyar futballba. Ekkor ugyanis Vasas–Ferencváros és Honvéd–Újpest találkozókat rendeznek az NB I-ben, a sorsolás így ideálisan teret engedhet a Puskás Arénának. Az érdekelt klubok egyelőre lelkesen állnak a kezdeményezés elé, s az MLSZ is megkezdte az egyeztetéseket. Nem ígérnek semmit, de az igény megvan – és csak abból lehet valami.

5. A nagy visszatérő

2015 tavaszán súlyos érvágás érte a magyar futballt, az MLSZ licencadó bizottsága súlyos anyagi nehézségek miatt megtagadta az NB I-es indulást több nagymúltú, megyei jogú város csapatától, a Nyíregyháza, a Győr, a Pécs is, a Kecskemét pedig egészen a megye I-ig zuhant vissza.

Hét év telt el, s ironikus módon épp a KTE lett az első, amely a financiális Waterloon átesett klubok közül először visszajutott az élvonalba, két osztályt ugorva két év alatt. Persze, jó kérdés, hogy a sötét lóként visszatérő lila-fehérek mire mehetnek a legjobbak között, erre a felkészülés hajrájában Szabó István vezetőedző is kereste a válaszokat:

6. Szombati meccsmaraton

Szintén visszaugrunk hét évet az időben, hiszen a tömeges kizárásnál pozitívabb dolgok is történtek abban az évben, mint például a 12 csapatos élvonal bevezetése (ennek pozitív mivolta relatív, de alighanem konszenzuálisan boldogabb tény, mint a vidéki fellegvárak csődje), illetve az M4 Sport megalakulása.

A hatmeccses hétvégék kezdetben még eléggé szombat este hat órára (télen fél négyre) koncentrálódtak, az elmúlt években azonban a mérkőzéseket szétpakoltuk a teljes hétvégére, (lehetőségeink szerint) átfedés nélkül. Ennek köszönhetően a szombat délután* – és este – egy valódi meccsmaratont biztosít a liga: valljuk be, egy igazi szurkolónak nem létezik ennél tökéletesebb pihenőnap.

*Az első fordulókban ez még változhat, a magyar kupacsapatok szereplése nagyban befolyásolja bajnokijuk időpontját.

7. Harc a kiesés ellen

Talán kegyetlennek hat, és nem is kívánjuk egyik csapatnak sem, de a Ferencváros egyeduralkodása a tabella első felében elég egysíkúvá teszi a „versengést”, így aztán hátrafelé kell tekintgetni izgalomért, és érdemes is, mert nem az elitliga évről évre elképesztő harcot prezentál a túlélésért.

A – visszatérő évszám – 2015-ös átszervezés óta egyetlen olyan szezon volt, amikor az utolsó fordulóra már megvolt a két kieső kiléte: hétről hétre változnak a szerepek, és felértékelődik az a közhely, hogy egy csapat addig veszélyben van, amíg matematikailag meg nem húzzák a vonalat alatta. Érdemes felidézni e tekintetben a 2017/2018-as évadot: akkor a 33. játéknapon a mezőny felének, hat csapatnak kellett még izgulnia. Látva a mostani felhozatalt, nem kizárt valami hasonló a szezon végén.

Így ünnepelte a Honvéd májusban utolsó pillanatos bennmaradását (fotó: MTI/Kovács Tamás)

+1. A válogatott szünetek

Mert Marco Rossi csapatáért lehet lelkesedni! A világbajnokságról nem is beszélve! OTP Bank Liga vagy vb-döntő, a futball az futball, a többi nem számít!

Borítókép: MTI/Illyés Tibor

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Az légy, aki vagy! – Bognár György örökségét nem Pakson kell továbbvinni
„Az légy, aki vagy, érezd jól magad!” – buzdít minket Horváth Charlie klasszikusa, s ha jobban belegondolunk, ennél egyszerűbben és átfogóbban nem lehet megfogalmazni földi létünk két legfontosabb küldetését. Charlie örökérvényű igazsága zenésznek, háztartásbelinek, tűzoltónak, csecsemőnek és sportolónak is ugyanolyan fontos – a legfontosabb.
Magyar futball