Musorujsag
Élő Eredmények
×

A megyei I. osztálytól az FTC legyőzéséig – a Kecskemét útja a megszűnés határától a bajnokverésig

A megyei I. osztálytól az FTC legyőzéséig – a Kecskemét útja a megszűnés határától a bajnokverésig

m4sport.hu | Határ Dávid
Az OTP Bank Liga harmadához közelítve sem lassít az újonc Kecskeméti TE, amely jelenleg a tabella 2. helyén áll. Pedig az együttes 2015-ben gyakorlatilag megszűnt, hét év alatt a megyei I. osztályból küzdötte vissza magát az élvonalba… Cikkünkben felelevenítjük, hogy a KTE története első élvonalbeli szereplésétől milyen hullámvasúton keresztül jutott el a címvédő Ferencváros elleni győzelemig.
A játékosok a magasba dobják Tomiszlav Szivicset, miután a KTE története során először feljutott az NB I-be (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

97 ÉVET KELLETT VÁRNI AZ ÉLVONALRA

Ugyan a KTE-t 1911-ben alapították, a kecskeméti futball első „aranykorszakára” 97 évet kellett várni: az alakulat 2008-ban, Tomiszlav Szivics irányításával, többek között az FTC-t megelőzve megnyerte az NB II Keleti csoportját, és története során először feljutott az élvonalba.

A kecskemétiek az első évükben az 5. helyen zárták az első osztályú bajnokságot, és megragadtak az élvonalban. Ráadásul a KTE 2011-ben, fennállása 100. évében kupagyőzelmet ünnepelhetett a Videoton ellen a Puskás Ferenc Stadionban, ennek köszönhetően pedig első ízben az európai kupaporondon is elindulhatott.

A csapat hét szezonon keresztül stabil tagja volt az élvonalnak, a 2014–2015-ös idény után azonban az első és a másodosztályú induláshoz szükséges licencet sem kapta meg.

Schmitt Pál átadja a kupát Balog Bélának, a győztes Kecskemét csapatkapitánynak a Magyar Kupa döntője után a Puskás Ferenc Stadionban (Fotó: MTI/Földi Imre)

BÚCSÚ AZ ÉLVONALTÓL, SÜLLYEDÉS A MÉLYBE

Kecskeméten a licenc- és pénzügyi problémák egészen odáig fajultak, hogy az együttes a harmadosztályban sem tudott elindulni. A klub által kiadott közleményben nem kerteltek, elismerték, hogy az NB III-ban gyakorlatilag semmilyen bevételt nem remélhetnek, így pedig nem tudják vállalni az indulást.

„Nyilvánvalóvá vált, hogy pénzügyileg az NB III-as szereplés olyan terhekkel jár, melyeket a Kecskeméti TE Labdarúgó Kft. az elmúlt időszak kötelezettségei mellett, a jelenlegi helyzetben nem tud felvállalni. Ebben az osztályban gyakorlatilag közvetítési és reklámjogokból származó bevételre nem számíthatunk, és lássuk be, a szponzorok számára sem vonzó a harmadik vonal.”

Ennek fényében nem csoda, hogy KTE a névhasználati joggal rendelkező kft. 2015-ben gyakorlatilag megszűnt. A felnőtt játékosok távoztak, az utánpótláskorúak pedig a város másik csapatához, a megyei I. osztályú Kecskeméti LC-KTE Sportiskolához kerültek azzal a céllal, hogy „így majd lehetőség nyílik a labdarúgás ismételt felvirágoztatására, a magasabb osztályban történő szereplés kivívására.”

Az osztályváltás azonban nem ment gyorsan, a 2015–2016-os idényt a 4., majd a következőt a 2. helyen zárta a KLC a negyedik vonalban. A harmadik nekifutásra aztán összejött a bajnoki cím: a Kecskeméti LC a Bács-Kiskun megyei I. osztályú bajnokságban 24 meccséből 23-at megnyert és csak egyet veszített el, így az első helyen végzett. Ez még nem jelentett automatikus feljutást, amit végül a Hajdúböszörmény elleni osztályozón sikerült kiharcolni.

ISMÉT HARMADIKRA JÖTT ÖSSZE AZ OSZTÁLYVÁLTÁS

A klub honlapja szerint az NB III-ba történt visszatérést követően – a „tradíciók ápolását” szem előtt tartva – sikerült megegyezni a névhasználati jogot birtokló KTE egyesülettel, így a csapat visszakapta a nevét.

Ezzel azért még közel sem volt megmentve a kecskeméti futball, az NB III-ban sem jött azonnal a siker: a 2018–2019-es kiírást a 9., majd a következő idényt a 11. helyen zárta a 16 csapatos Közép-csoportban az együttes. Aztán akárcsak a megyei I-ben, a harmadosztályban is harmadik próbálkozásra sikerült a visszajutás. Annak ellenére sikerült ez, hogy a KTE a 2020–2021-es szezont „csak” a 2. helyen zárta, ám a bajnok Iváncsa nem vállalta a másodosztályban való indulást, így a Kecskemét lépett feljebb.

Szabó István (Fotó: Kecskeméti TE)

IRÁNY AZ ÉLVONAL! – ISMERŐS ARCCAL A KISPADON

Az NB III-ból való feljutást edzőváltás követte, mivel Szabó Tibor megbízott vezetőedzői megbizatása a bajnokság végén lejárt. A kispadra ismerős arc érkezett: a 2020–2021-es idényben a KTE riválisának számító FC Dabas vezetőedzőjét, Szabó Istvánt szerződtették.

Az 55 éves szakember nem kellett körbevezetni a Széktói Stadionban, hiszen hazai terepre érkezett: közel tíz év után tért vissza Kecskemétre.

„Itt élek Kecskeméten, de most tértem haza, így tudnám kifejezni most. Kilenc év telt el azóta, hogy elhagytam a klubot. Nagyon szép éveket töltöttem el más városokban, más csapatoknál, rengeteg élménnyel és sportsikerrel lettem gazdagabb, de a szívem ettől függetlenül mindig a KTE-é volt, ez már sosem fog változni, akárhova is sodor az élet. Egy percet sem gondolkodtam, miután megkeresett a klubvezetés, nagyon örülök, hogy itt lehetek!”mondta a hivatalos bejelentés után a Szabó, aki edzőként több éven keresztül dolgozott a KTE utánpótlásában, Tomiszlav Szivics segítőjeként 2011-ben Magyar Kupát nyert, majd 2012-ben már vezetőedzőként az 5. helyen zárta az NB I-et a csapattal.

Szabó István hazacsábításáról gyorsan bebizonyosodott, hogy kiváló ötlet: a KTE újoncként tartotta a lépést az élmezőnnyel az NB II-ben, gyakorlatilag végig a dobogó közelében helyezkedett el a tabellán, és miközben a DVTK és a Szeged-Csanád Grosics Akadémia leginkább az egymással történő – pályán és pályán kívüli – csatározással volt elfoglalva, a kecskemétiek a surranópályán előztek, és befutottak az élvonalbeli feljutást jelentő második helyre.

A KTE-játékosok ünnepelnek az FTC elleni győzelem után (Fotó: Kecskeméti TE)

KICSI KÖLTSÉGVETÉS, ALACSONY ÁTLAGÉLETKOR, MAGYAR JÁTÉKOSOK – ÍGY IS LEHET!

Az OTP Bank Liga csapatai közül az egyik legkisebb költségvetésből gazdálkodó KTE nyáron nem tartott nagybevásárlást, a feljutást kiharcoló keret tagjainak nagy része maradt a klubnál. A csapathoz mindössze három légiós érkezett (így összesen négy légiós van a keretben, azaz mindössze 15 százalék az arányuk a keretben), mellettük pedig több fiatal magyar labdarúgó csatlakozott kölcsönbe – ahogy az a diagramon is látszik, a kecskeméti csapatnál jelenleg csak a ZTE-nél alacsonyabb az átlagéletkor.

Sokáig az is kérdéses volt, hogy az együttes egyáltalán a Széktói Stadionban fogadhatja-e az ellenfeleit, vagy esetleg albérletben, Budapesten kell-e pályaválasztóként játszania.

Az előjelek tehát nem voltak túlságosan pozitívak, ennek fényében – és a korábbi évek tapasztalatait látva, miszerint a 2. helyen feljutó együttes szinte azonnal visszaesik az NB II-be – nem csoda, hogy sokan biztos kiesőként számoltak a KTE-vel.

Erre azonban – egyelőre – alaposan rácáfol az együttes, amely az első öt mérkőzésén veretlen maradt, és azóta is mindössze egy vereséget szenvedett el: a KTE négy-négy győzelem és döntetlen mellett eddig csak a MOL Fehérvártól kapott ki. A hétvégi, Ferencváros elleni győzelem pedig újabb jel, hogy a kecskemétiek ismét hosszabb távra terveznek az NB I-ben. A siker nagyságát jól jelzi a címvédő és a KTE keretértéke közötti jelentős különbség.

 

És hogy akkor mi a kecskeméti titok?

Ezt már mi is igyekeztünk megfejteni, de azért nézzünk még két árulkodó idézetet is az érintettektől. Részben minden bizonnyal a Szabó István által lefektetett szakmai alapok és a kiváló csapatszellem. A kecskeméti szakember edzői filozófiáját talán a következő idézet foglalja össze a legjobban.

„Alighanem régi vágású vagyok ilyen szempontból, de én a családban, a jó hangulatban és az egymás iránti tiszteletben hiszek. Ezt kaptam otthonról, és ezt kaptam annak idején játékosként is a KTE felnőttcsapatában, ahová 16 évesen kerültem fel. Sorolhatnám a neveket, de nem akarok senkit kihagyni, mindenesetre már akkor közös éneklések voltak a buszon meccsekről haza tartva, születésnapokat tartottunk, a családok is összejöttek. Láthatóan jó összetartó ereje volt ennek már akkor is, ezeket az értékeket igyekeztem magamba szívni és tovább vinni, mert így alakítható ki jó csapatszellem. Ezt tiszta szívből kell csinálni, hála istennek ehhez nálunk adott a csapat”mondta még 2022 elején edzői hitvallásáról Szabó.

Az 55 éves vezetőedző által elmondottakat erősítette meg a Ferencváros ellen duplázó Nagy Krisztián is, aki Nemzeti Sport Online-nak adott interjúban úgy fogalmazott, „a titok mindössze annyi, hogy a játékosok jobban tudnak örülni a csapattársuk góljának, mint a sajátjuknak”.

Látva a játékosokat, hallgatva a nyilatkozataikat, a csapat valóban rendkívül összetartó közösségnek tűnik, többek között ennek köszönhetően pedig ismét rég látott magasságokban jár – már csak az a kérdés, hogy kitart-e a szezon végéig a lendület, és ha igen, meddig repíti a KTE-t.

OTP Bank Liga, 9. forduló
Kecskeméti TE–Ferencvárosi TC 2–0 (2–0)
Kecskemét, Széktói Stadion, 2527 néző.
V: Karakó Ferenc
Gólszerző: Nagy K. (27., 34. – tizenegyesből)
Sárga lap: Vágó (43.), Tóth B. (69.), Zeke (71.), ill. Civic (32.), Knoester (34.), S. Mmaee (71.), Tokmac (71.)

Ferencváros: Dibusz – Wingo (Marquinhos, 76.), S. Mmaee, Knoester, Civic – Esiti (Traoré, 57.), Vécsei (Besic, 63.) – Auzqui (R. Mmaee, 63.), Gojak (Zachariassen, a szünetben), Tokmac – Boli
Kecskemét: Varga B. – Zeke, Belényesi, Rjaskó, Szalai G., Szabó A. – Nagy K. (Sági, 90.), Vágó, Szuhodovszki (Szabó L., 71.), Banó-Szabó (Katona B., 78.) – Tóth B. (Djuranovics, 90.)

További eredmények az OTP Bank Liga 9. fordulójából:

Mezőkövesd–Paks 1–2 (1–0)
Debrecen–Honvéd 4–3 (3–0)
Újpest–Kisvárda 4–0 (3–0)
Vasas–ZTE 1–1 (1–0)
Kecskeméti TE – Ferencváros 2–0 (2–0)
Puskás Akadémia–MOL Fehérvár 1–1 (0–0)

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Csercseszov: Ma minden ellenünk volt, még a VAR is
A Kecskemét hatalmas meglepetésre magabiztosan legyőzte a Ferencvárost az OTP Bank Liga 9. fordulójában. A mérkőzést követően a két szakvezető, Szabó István és Sztanyiszlav Csercseszov, valamint a két csapatkapitány, Vágó Levente és Dibusz Dénes értékelt az M4 Sportnak
Magyar futball
Pofon, durva belépők, kitört fog, pimaszság és feszítés – sajátosan gyűjtögettek lapokat az NB I-es futballisták
A hétvége hősei kissé túlzó adrenalinszinttel tértek vissza a válogatott szünetet követően, a legkülönbözőbb megmozdulásokért gyűjtögették a sárga és piros lapokat. A Kisvárda viszont csak a kiállításokat gyűjtögette, miközben utolérte őket az NB I bimbódzó öngólátka. A debütáló vezetőedzők pedig Vasas-módjára kezdték a meccseiket, de a folytatás csak Debrecenben lett eredményes. Hétvégi hősök.
Hétvégi hősök
A magyar futball öt kérdése a világbajnokság előtt
Félidő. Eltelt 45 perc a magyar klubfutball őszi szezonjából, kábé ugyanennyi van hátra. Az OTP Bank Liga nyolc fordulóját még a világbajnokság előtt megtoldjuk ugyanennyivel, a Fradi selejtezősorozata, majd El-csoportkörös menetelése még négy meccset számol vissza. De nem vezetőedzők vagyunk, hanem újságírók és riporterek – így nem az öltözőben adunk válaszokat az előttünk álló félidőre, hanem körülötte teszünk fel kérdéseket. Válaszok egy játékrész, azaz nagyjából másfél hónap múlva várhatóak.
Magyar futball
Bátraké a szerencse: mi a titka a Kecskemét repülőrajtjának?
Kiválóan kezdte az OTP Bank Liga új szezonját a frissen feljutott Kecskeméti TE, amely négy forduló után még veretlen, sőt az elmúlt körben az utolsó percekig győzelemre állt a bronzérmes Puskás Akadémia ellen. De vajon meddig viheti a lendület a lelkes újoncot? Hosszútávon is talpon lehet maradni a szerények vakmerőségével az NB I-ben?
Magyar futball
Két-két kecskeméti és kisvárdai lettek augusztus legjobbjai
Két kategóriában a Kisvárda, kettőben pedig az újonc Kecskemét bizonyult augusztus legjobbjának a labdarúgó OTP Bank Ligában. Az elmúlt hónap legjobb játékosának a kisvárdai Driton Camajt, legjobb edzőjének pedig Török Lászlót választotta az MLSZ szakmai zsűrije az M4 Sport kommentátorával, Hajdú B. Istvánnal kiegészülve, míg az m4sport.hu olvasóinak szavazati alapján a legszebb gólt a kecskeméti Szuhodovszki Soma szerezte, a legnagyobb védést pedig csapattársa, Varga Bence mutatta be.
Magyar futball