Musorujsag
Élő Eredmények

Csercseszov visszafogottsága érthető: a továbbjutás a küszöbön, de nem lett veszélyesebb a Fradi

Csercseszov visszafogottsága érthető: a továbbjutás a küszöbön, de nem lett veszélyesebb a Fradi

m4sport.hu | Szerző: Petykó Adrián
A Crvena zvezda otthonában elszenvedett vereség ellenére a Ferencváros még sosem fordult rá olyan kedvező helyzetből az El-csoportkör második felére, mint a visszavágók előtt, Csercseszov azonban nem véletlen fogta vissza korábban is a hurráhangulatot: noha a hatékonyság felülmúlja az elmúlt szereplésekét, a támadójáték nem lett veszélyesebb.

Messi középre húz, a tizenhatos köríve tájáról a balról előretörő Jordi Albához játszik, majd a tizenegyespont környékén érkezik a visszakészítésre – aki látott néhány Barcelona-meccset a Messi távozását megelőző években, retinájába éghetett ez az egyszerű, oly sokszor (mondjuk itt vagy itt) gólt érő mintázat.

De a fókuszt ne a gólörömre helyezzük, hanem az argentin első átadására, ahonnét felpörgeti az akciót: ez az úgynevezett 14-es zóna. Ez az ellenfél büntetőterületét határoló középső rész, abban a térfeleket kilenc cellára felosztó nézetben (az egész pályát tehát 18 fedi be), amely az ezredforduló idején széles körben kezdett terjedni. Valójában a klasszikus 10-esek felségterületét jelöli, a végső passzok kiosztásakor a legnagyobb előnyökkel bíró területet. A 2000-es Európa-bajnokság, az utolsó kiemelkedő válogatott torna az irányítók diadalmenetéről szólt, az elődöntőbe jutó négy válogatott egyaránt felsorakoztatta a magáét (Franciaország-Zidane/Olaszország-Totti/Portugália-Rui Costa/Hollandia-Bergkamp).

Hogy miért volt oly meghatározó a tündöklésük, a magyarázat egyszerű, a kapu középen van, a közvetlen előtere a legelőnyösebb a veszély teremtése szempontjából. Lássuk be, a tudatos átadásokkal szemben az oldalról érkező beadások valójában esetlegesek, és akkor a direkt befejezések lehetőségét még nem is említettük. Nem csoda, ha kimutatták, a legeredményesebb csapatok használják ki legjobban a 14-es zóna előnyeit.

A felismerés azonban az elhárítást sem hagyhatta hidegen, a védekezésben fokozott figyelmet kapott a játékmesterek ellehetetlenítése. Rövidesen ki is koptak az összeállításokból, más módszereket kellett találni a bejutásra: a túltöltött belső terek helyett a szélen jutottak levegőhöz az irányítók, onnan léptek beljebb, és a korábban ímmel-ámmal feltűnő tükörszélsők is általánossá váltak. Vagyis immár nem az eleve ott tanyázó, hanem mozgásból érkező játékosok okoztak fejtörést. És az egykori összekötő, vagyis az ötös és a tizenhatos közti, képzeletben a pálya hosszán végigfutó félterület is felértékelődött. Lényegében a középső és a szélső védők közti senki földjéről beszélünk, De Bruyne vagy Alexander-Arnold rendszeresen innen osztogat. Nem is váratot sokat a viszontválasz a háromvédős felállások formájában.

Ám térjünk vissza a kiindulóponthoz, és pörgessük le újra az említett jelenetsort, aztán vegyük szemügyre az alábbi tizenhatoson belüli felosztást: Messi a 14-es zónából a tizenhatos belüli félterületbe passzol, ahonnan a legkönnyebb kiosztani egy asszisztot, végül megérkezik a gólok aranybányájába.

Mint a labdarúgásban szinte minden, a tér és az idő menedzselésén múlik. Persze Messi aligha bíbelődik tanulmányok böngészésével, inkább azt igazolja, a zsenik milyen nemes egyszerűséggel valósítják meg a törvényszerűségeket.

Természetesen nem kizárólagos fokmérője a támadójátéknak, hogy a támadóharmad legveszélyesebb, ezáltal legjobban őrzött részére hányszor és hogyan sikerül betörni, de támpontokkal szolgálhat a dominancia, az akciók felépítésének vagy épp a pozíciós játék minőségének kérdésében. Ezek alapján össze is vethetjük:

kezdeményezőbbé vált-e a Ferencváros az Európa-ligás szereplései során?

gólszerzési kísérletek/90 perc várható gólok (xG)/90 perc progresszív passz/90 perc passz a támadóharmadba/90 perc*
2019/20 (Rebrov) 12,71 1,67 78,29 50,36
2021/22 (Stöger) 10,71 1,33 69,73 46,57
2022/23 (Csercseszov)¹ 13,36 1,71 71,27 51,09
 
¹ három csoportmeccs elteltével

A hatpontos rajt és a tavasz megélésének minden eddiginél kézzelfoghatóbb közelségének díszleteitől függetlenül is, a leghatékonyabb periódusát futja Sztanyiszlav Csercseszovval – fontos, az orosz mester az elődeihez képest féltávnál tart. Holott ha leszűkítjük a vizsgálatot a félterületkre és a 14-es zónára, szembetűnő, Szergej Rebrovnál jóval markánsabb jelenlétet tapasztalhattunk az ellenfelek kapuja előtt, ami arra enged következtetni, hogy azóta visszaesés történt a támadások szervezettségében, a tudatosabb labdabirtoklásban.

pontos passz a 14-es zónába és félterületbe pontos passz a 14-es zónából pontos passz a a 14-es zónából a tizenhatoson belülre*
2019/20 (Rebrov) 202 63 8
2021/22 (Stöger) 160 37 7
2022/23 (Csercseszov)¹ 83 17 6
 
¹ három csoportmeccs elteltével

Viszonyításként, hogy milyen nagyságrend ez a jelenlegi, három forduló alatt elért 83 pontos továbbítás a taglalt területekre, amely arányaiban megegyezik a Stöger-féle ősszel: a PSG a Benfica otthonában – ha már Messivel példálóztunk, akkor stílszerűen a legutóbbi BL-mérkőzésén – 82-szer tette meg mindezt.

Persze igazságtalan lenne, így nem is érdemes az abszolút elithez mérni a Ferencvárost, mérvadóbb a Crvena zvezda. Nos a szerb rivális is a magyar bajnok előtt jár, eddig 102 félterületbe és 14-es zónába küldött passzt jegyezhettek fel, a Fradi ugye 83-at.

És ha a számok mögé nézünk, az tovább erősíti azt az érzetet, hogy a labdás fázisokban a Rebrov-éra más szintet képviselt. Akkor Blažič, Haratyin és Sigér számított a legfőbb feladónak (Sigér a támadások folytatójának is), és ez arra utal, hogy képesek voltak sorról sorra építkezni, ami a pozíciós játék alapvetése. Peter Stögernél ennek híre-hamva sem maradt, a spontaneitás nemcsak az eredményességre, hanem azzal valószínűleg szoros összefüggésben a támadásszövésre is negatívan hatott, és mivel a középpályások helyett Ryan Mmaee, vagyis a csatár járatta be- és ki a legtöbb labdát, a labdabirtoklások képe a tizenhatos körbeadogatásává silányult.

A képre kattintva elérhető, hogy az egyes szezonokban az Európa-ligában a Ferencváros játékosai közül ki hányszor passzolt a 14-es zónába és a félterültekbe: 

 

Csercseszovval a számok nem változtak, így talán a megközelítésében rejlik a hatékonyság jelentős javulásának egyik titka, hiszen végletekig kimunkált labdás útvonalak a keze alatt sem jellemzőek. Carlo Ancelottihoz hasonlóan arra törekszik, hogy megtalálja a labdarúgóinak a számukra kedvező pozíciókat és a legkomfortosabb feladatköröket, és ezeket illessze egymáshoz. Ilyen Zachariassen labda nélküli mozgása, amely egyúttal helyet szabadíthat fel például Adama Traorénak is, a nyáron szerződtetett szélső (ahogy a fenti diasor harmadik elemén látható) momentán a befejezéseken túl a veszélyzónába irányuló passzokban is a legaktívabb.

Azonban hiába adott kevesebb szabadságot az egyénnek, Rebrovnál nem fordulhatott elő, hogy ennyire meghatározza a csapata kilátásait, ha egy emberét kikapcsolják, úgy mint Traorét a Marakanában, ahol a kaputól kellő távolságban fékezték meg.

Ráadásul ha összehasonlítjuk Traoré összesített passztérképét Guélor Kangáéval, mert a Dibusznak óriási gólt akasztó gaboni e tekintetben toronymagasan a Crvena zvezda legjobbja (a nyilak jelölik, honnan hova tartottak a passzaik), egyértelmű a különbség: amíg Kanga diktálja a tempót és támadásba dobja az övéit, a Fradiban nincs hozzá fogható szervező, így a már eleve a támadóharmadban tüsténkedő gólfelelőse igyekszik a zónában tartani a labdát.

Adama Traoré 14-es zónába és a félterületbe adott passzai az Európa-liga 2022/23-as kiírásában:

Guélor Kanga 14-es zónába és a félterületbe adott passzai az Európa-liga 2022/23-as kiírásában:

A belgrádi meccset lezáró harmadik hazai találat is Kanga szöktetéséből indult, de még beillesztett egy lépcsőfokot, mielőtt a végül betaláló Katai és a félterületekbe futó társai illusztrálhatták, milyen perspektívák nyílhatnak, ha az ellenfél, jelen esetben a szépítésre törekvő Ferencváros kénytelen feladni a kapuja előtti biztonságot.

A konklúziók sem kőbevésettek, ha a minták ennyire kicsik, mint egy-egy El-csoportkör, mert ilyenkor minden apróság felértékelődik és még nagyobb súllyal esik latba, melyik fél szerez vezetést, és az ellenfelek ereje sem feleltethető meg egymásnak, de a negyedik éve csoportkörös (a BL-indulást szándékosan nem kevertük az El-esek közé) Fradi reaktivitása egyelőre változatlan. Ennek hátulütője, hogy kedvezőtlen állásból nemigen egyenesedik ki, főtáblán egy kivételtől eltekintve nem szerzett még pontot hátrányból, és selejtezősorozatban is mindössze három alkalommal hozta legalább ikszre – mindezt nehéz függetleníteni attól, ami valószínű az edzői visszafogottságot is magyarázza, hogy nyílt játékból ritkán ér el veszélyes pozícióba.

*forrás: WyScout
Array
(
    [replacement] => 
		
		

    [shortcode] => 
		
		

    [title] => 
    [image] => //cdn.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/10/2022/10/fradi1.png
    [alignment] => aligncenter
)

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

Tényleg sok a légiós a Fradiban? Másban jelentősebb a különbség – összemértük a Ferencváros modelljét az európai riválisokkal
A Ferencváros nemzetközi szereplését az utóbbi években nem érhette panasz, hogy ezt túlnyomórészt légiósokkal érte el, az a körülményekből adódó klubmodell – amelynek a játékospolitikához kötődő vetületeit hasonlítottuk össze a régiós riválisokkal és nyugati példákkal, megpróbálva felmérni, fenntartható-e a jelenlegi koncepció, illetve, hogy milyen irányba változhat.
Magyar futball
Váratlan türelem és magára hagyott balszárny – a Crvena zvezda kívülről megtanulta a Fradi-tételt
Ha a kontextust nem vesszük, tökéletesen ki lehet tölteni semmitmondó közhelyekkel a 4–1-es hazai győzelemmel végződő Crvena zvezda–Ferencváros találkozót: ezt a meccset el kell felejteni, a hibákból viszont tanulni és ezeket javítani kell a következő mérkőzésig. Ha azonban azt vesszük, hogy a Fradi néhány napon belül újra, már jóval nagyobb téttel randevúzik a szerb bajnokkal, az üres szólamokból rögtön fontos feladatok lesznek. Tanulsággal pedig bőven szolgált a mérkőzés, a Zvezda a legfájdalmasabb pontokon bökött a Fradiba, Csercseszovéknak szűk egy hét alatt kell a sebeket begyógyítani.
Magyar futball
Labda nélkül futballozni? A Fradinál van, aki ebben a legjobb
Traoré a kezdetektől szállítja a gólokat, Tokmac immár a negyedik csoportkörben kulcsembere a Ferencvárosnak, Csercseszovnak mégis az a játékos a legsokoldalúbb taktikai fegyvere, aki a labdával is ritkán találkozik: a Zachariassen-kérdésre keressük a választ.
Magyar futball