„Ej, ráérünk arra még!” – szól a legendás Pató Pál úr mottója, társadalmunk klasszikus kétélű fegyvere.

A szürke hétköznapok monoton kapkodásában, amikor azt sem tudjuk, fussunk vagy rohanjunk, akaratlanul is előbújik belőlünk a konstruktív patópálság igénye, a stratégiai szelf-nyugalom kierőszakolása. Kiülni a teraszra, meginni egy kávét, lájkmágnest posztolni a közösségimédia-oldalunkra, olvasni, keresztrejtvényt fejteni. Gondolkodni, felfogni, megélni. Ehelyett? Roskad a szatyor a kiló krumplitól, fülünkön a „míting”, busz elmenőben óra tízkor, Gergőke mindjárt végez az oviban, vinni kell edzésre. Innen oda megyünk, onnan meg legtöbbször ide.

A megfelelő életminőség kialakításához szükséges futamban – ha van egy pillanatunk ezen elmélázni – érthetjük meg igazán a futballpályák valódi rémeit: álsérüléssel fetrengőket, szögletzászló-mániásokat, cserénél csak sétálgatókat.

Biztos, hogy a futball gyilkolása a patópálság petőfis felfogása? A folyamatos nyomáskényszerben nem jár egy kis béke a csapatoknak, játékosoknak? Ha jó az iksz, mi nem védenénk? Az időhúzás sátáni dolog, vagy csak egy eszköz, amit szentesít a cél? Ha az embernek csak egy perce van, hogy egy vicces internetes videó erejéig csökkentse a rá nehezedő nyomást, miért ne tehetné ugyanezt egy labdarúgó is adott mérkőzése közben?

Talán ez a magyarázat arra, ha meccs alatt a futballt olykor nemfutball helyettesíti. Egy meccsen belül és hosszútávon, bajnokságra vetítve is.

Három forduló van hátra, mielőtt különösen hosszú, két és fél hónapos téli szünetre vonul az OTP Bank Liga, a bajnokság, amely egyszerre ékköve nemzeti rohanáskultúránknak és patópálizmusunknak is. A 12 csapatos lebonyolítás vonzza magával azt az eszeveszett kapkodást, amely mondjuk az edzőkeringőt is pumpálja, a legtöbb csapatnak mégis utóbbi vezet eredményre, úgy is mondhatjuk: türelem rózsát terem.

Adódik a kérdés, ha roskadófélben van a ház, érdemes-e patópálkodni a világbajnokság előtt? Mennyiben határozhatja meg a tavaszi versenyfutást, akár a szezon végeredményét a mostani három kör? Érdemes most kockáztatni, belőni az első négyest, nekik egyszer s mindenkorra elszakadni, vagy a legfontosabb, hogy a közvetlen rivális ne jusson három ponthoz?

A 14. fordulóra érkezve az OTP Bank Liga tabellája felvette végre klasszikus formáját: a mezőny kétharmada, az utolsó nyolc helyezett három ponton belül helyezkedik, azaz akár a Zete is telelhet kiesőhelyen, a Vasas is simán lehet középcsapat a szünetre. A kialakult tumultusban mindennél fontosabb, hogy egy csapat a vonal felett stagnáljon, vagy ej, ráérünk arra még?

Ferencváros

Hát, ha valamelyik csapatnak nem volt ideje az elmúlt hónapokban kötögetni a teraszon, az mindenképp a Ferencváros. Csercseszov legényei épphogy magukhoz vették a tasit a monacói repülőút után, indult a busz Bicskére, az El-meccseket követő ünneplést pedig félresikerült mezőkövesdi vagy iváncsai kirándulás árnyékolta be. Ezzel együtt nincs miről beszélni a Fradi és az OTP Bank Liga kapcsán, az elmúlt időszakban már Európa térképén próbáljuk elhelyezni a zöld-fehéreket, nem a magyar kontextusban, abban egész egyszerűen felesleges. Az FTC itthoni meccsei inkább az ellenfélnek kínálnak lehetőséget: veszítenivaló és bekalkulált pont nélkül lehet hősies teljesítményt villantani a szurkolóknak. Valami hasonlóra van most szükség Fehérváron, Pakson és Kispesten is.

Hátralevő mérkőzések:

Fehérvár (i)
Paks (o)
Honvéd (i)

Nincs miről beszélni: ez az ősz a Fradié! (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kecskemét

Ami a Ferencváros az Európa-ligában, az a Kecskemét az NB I-ben – feje tetejére állt az élmezőny a beékelődött újoncnak köszönhetően. A hihetetlen szereplés és a második hely ellenére továbbra is mernek kicsik lenni Kecskeméten, a nyilatkozatok egytől egyig a biztos bennmaradásról szólnak. Kis túlzással ez már a novemberi lezárásra összejöhet: a jelenlegi 24 ponthoz kilencet tehet hozzá Szabó István csapata, ha már újoncok, a 2016-os Vasasnak 32 ponttal is összejött a bennmaradás. Akár hamar megteremti a matematikai biztonságot a KTE, akár nem, aligha elképzelhető, hogy ez a mentálbomba bármikor is elkényelmesedne.

Hátralevő mérkőzések:

Mezőkövesd (i)
Puskás Akadémia (o)
Zalaegerszeg (i)

Kisvárda

A szezon előtt okkal féltették a csapatot, mondván, minden csoda egy évig tart. A Kisvárda erre szépen rácáfol, ha nem is indított olyan meggyőző teljesítménnyel, mint tavaly ilyenkor, az október eleji rövidzárlatot hamar kezelni tudta az 50-et betöltő Révész Attila. A csapatot körülvevő milliő és fegyelmezettség alapján abszolút reális, hogy a csapat Konferencia-ligát érő helyen teleljen. Kisvárdai szempontból mindenképp mázli, hogy az ötszáz kilométeres túra most a Zalaegerszeg osztályrésze.

Hátralevő mérkőzések:

Puskás Akadémia (i)
Zalaegerszeg (o)
Fehérvár (i)

Volt egy kis bibi, de már nem olyan keserű a Várda (Fotó: kisvardafc.hu)

Puskás Akadémia

Az elmúlt három szezonban már dobogós Puskás Akadémiának az előző eredményekből kiindulva csalódás lenne, ha ezúttal nem jutna háromba a szezon végén, valahogy az az ember érzése, hogy ezt el is éri majd Hornyák Zsolt együttese. A több mint három éve hivatalban lévő mester gyakorlatilag ugyanabból a receptből főz idén is: nem játszik kimondottan látványos focit a csapata, de eredményes, az első 13 fordulóban csak a Fradi tudta legyőzni a Puskás Akadémiát, ami mindenképp komoly fegyvertény. Az érdekes kísérlet most vár majd a felcsútiakra: előbb hazai pályán fogadják a Kisvárdát, majd idegenbe mennek Kecskemétre. Ismerve a Hornyák-csapat erényeit, ebben négy pont benne lehet, a téli dobogótól pedig már csak egy “kis” lépés a nyári Ekl-selejtező.

Hátralevő mérkőzések:

Kisvárda (o)
Kecskemét (i)
Debrecen (o)

Zalaegerszeg

Általános hurráhangulat jellemezte a szezon előtt a Zalaegerszeget, ambíciókkal teli sportigazgató, új vezetőedző, mindkettő a fiatalokra esküszik! A projekt nem is sikerül rosszul, a siheder ZTE felfedezhető stílussal, karakterrel fűszerezi a magyar bajnokságot. Az elmúlt hetekben viszont kicsit megakadt a gépezet: a válogatott szünet után csak egy győzelem, s ugyanennyi hónap eltiltás Ricardo Moniznak, amiért a Honvéd ellen lehívta csapatát a pályáról. Így hiába néz ki abszolút rendben az ötödik hely és a mutatott játék is a Zeténél, a megszerzett pontok alapján inkább sorolható a hátsó fertályhoz. A Kisvárda és a Kecskemét elleni meccsek alkalmasak arra, hogy ez megváltozzon, de a holland mester nélkül ez nem lesz egyszerű. Jól jön majd a csapatnak a szünet, a legfontosabb feladata, hogy a középmezőnyös helyét addig is megőrizze.

Hátralevő mérkőzések:

Újpest (o)
Kisvárda (i)
Kecskemét (o)

Jól látszik, mit kér Ricardo Moniz csapatától: az első 13 fordulóban a ZTE szerezte a legtöbb labdát az ellenfél térfelén.

Paks

A zalaiakhoz fűzött utolsó két mondat abszolút áll a Paksra is, amely nagyon hasonló utat jár be a ZTE-vel. Az elmúlt négy bajnokiján mindössze egy hosszabbításban kikapart pontot tud felmutatni Waltner Róbert együttese, miközben kikapott a Puskás Akadémiától, a Zetétől és a Vasastól is. A két csapat közelmúltbéli eredményei okozzák talán leginkább a tumultust a hátsó régióban, amit kezei között tarthat a Paks, ha otthon megveri a Honvédot és az Újpestet. A kettő között meg jöhet egy jutalomjáték a Groupama Arénában, az elmúlt években rendre megesett, hogy nem üres kézzel tért haza onnan a tolnai társaság.

Hátralevő mérkőzések:

Honvéd (o)
Ferencváros (i)
Újpest (o)

A Zete és a Paks szempontjából meg kell említeni, hogy eggyel kevesebb meccset játszottak, de az a bizonyos pótlás a Fradi ellen lesz mindkettejüknek, nem érdemes arra támaszkodni.

Fehérvár

A Fehérvár szezonjában feltűnő a különbség hazai és idegenbeli mérlege között – úgy is, hogy a hétvégén, Kispesten tört meg a piros-kékek átka vendégként. A MOL Aréna Sóstóban mindössze egy vereség a mérlege Fioláéknak, de még az elmúlt évad első két helyezettje nem járt arrafelé, a hátralevő meccseken erre is sor kerül. A Fehérvár ellenfeleket tekintve más helyzetben van, mint a többi kölyök a hátsó udvarból: nyugodtan játszhat győzelemre, mert pillanatnyilag nem a Fradi és a Kisvárda esetleges három pontja miatt kell aggódni.

Hátralevő mérkőzések:

Ferencváros (o)
Újpest (i)
Kisvárda (o)

Az első győzelem nagyon kellett Huszti Szabolcsnak, de három nehéz mérkőzése van hátra az őszi szezonból (fotó: MOL Fehérvár FC)

Debrecen

Némileg meglepő, de a Debrecen kimondottan jó benyomást kelt az edzőváltás óta, a Groupama Arénában elszenvedett sima vereség mellett mindegyik meccsén szerzett legalább két gólt a Blagojevics-legénység, s a kecskeméti meccs megmutatta, mentálisan sem abban az állapotban van, mint mondjuk augusztus végén. Hogy a sztori továbbra is ilyen vidám legyen, leginkább az első két meccsén kell villantania a Lokinak, ott a legtöbb a veszítenivalója. Egy nyeretlen véghajrá aranyat érhetne a tavaszi folytatásra, de csapatával őszinte futballt játszat a szerb vezetőedző, így kilenc pont is benne lehet a hátralevő három meccsben. Ugyanígy nulla is.

Hátralevő mérkőzések:

Vasas (i)
Mezőkövesd (o)
Puskás Akadémia (i)

Honvéd

Elodázta zárt kapus bajnokiját a Honvéd, amely a Bozsik Aréna teljes bezárása előtt még kétszer kinyithatja a kapukat. Mondjuk a jelentős szurkolói támogatás sem javított a csapat hazai teljesítményén, az elmúlt tíz kispesti meccs egyaránt győzelem nélkül ment le. Immár Dean Klafuric segítségével kellene ezen valahogy túllépni, de valljuk be, a feljövőben lévő Vasas és a más szintet képviselő Fradi ellen sem lesz könnyű a három pont begyűjtése – márpedig enélkül még le is szakadhat a Honvéd a többiektől. Különösen a középső meccs lesz kulcsfontosságú: ha a fővárosi riválist mindenképp maguk mögött tudnák az aranyoroszlánok, szinte biztosan a veszélyzóna előtt karácsonyoznának. De ehhez valahogy meg kéne szakítani a március eleje óta tartó pocsék hazai sorozatot.

Hátralevő mérkőzések:

Paks (i)
Vasas (o)
Ferencváros (o)

Mezőkövesd

Kuttor Attila érkezése óta a Kövesd teljesítménye pontosan az ellenkezőjére fordult: előtte nyolc meccs és öt pont, vele öt meccsből nyolc pont. A javuló tendencia két nagyon fontos hazai sikerben láttatta eredményét, de idegenben továbbra sem megy a csapatnak, márpedig a szombati, Kecskemét elleni találkozó után Debrecenbe és Angyalföldre is utazniuk kell Cseri Tamáséknak. A legjobbkor jött Kövesden ez az egymást követő négy összecsapás odahaza, de az idegenbeli mérleg nagyjából olyan, mint Kispesten a hazai: hat meccsből két pont. Ennek ellenére saját kezében a sorsa, ha a múlt mérkőzéseken mutatott fejlődés konstansnak bizonyul, az előző válogatott szünetben még fix kiesőnek mondott Kövesd a következőre középcsapatként is fordulhat.

Hátralevő mérkőzések:

Kecskemét (o)
Debrecen (i)
Vasas (i)

Újpest

Szinte hihetetlen, hogy a nagy feltámadás után az Újpest újra kiesőhelyen áll, viszont az elmúlt öt bajnokijából csak egy győzelmet tud felmutatni. Észak-Pesten egyértelműen a helyzetkihasználás a probléma gyökere, egyszerűen elképesztő dolgokat tudnak művelni a kapu előtt – az xG-mutató csak nő, a gólok száma meg stagnál. A helyzetek minőségében Simon Krisztiánék a Kecskemétet, a Debrecent, a Mezőkövesdet és a Puskást is bőven verték volna, mégis egyetlen pont jött össze ebből a négy meccsből, a középső ellenfelek ennek is köszönhetően állnak most előtte. Érdekes helyzetben van a most már teljesen kiszámíthatatlan csapat, a tabella elejéből már nem jön senki a téli szünetig, de egyik hátralevő meccsre sem lehet állítani, hogy Kruscsics alakulata lenne rajta az esélyes. Nehéz itt már szakmai alapokon jósolgatni: ha a helyzetek bemennek, nyugodt lesz az újpesti karácsony, ha nem, akkor az elmúlt két évben produkált ugrásszerű tavaszban kell reménykedni.

Hátralevő mérkőzések:

Zalaegerszeg (i)
Fehérvár (o)
Paks (i)

A helyzetkihasználás minősége az NB I-ben. A grafikán látszik: az Újpest a helyzetei alapján öttel több gólt szerezhetett volna.

Vasas

„Mint tanyára villany” – nagyjából ennyire kellett a Vasasnak első és második győzelme a Fehérvár és a Paks ellen, s lényegében ezeknek köszönhető most ez a hatalmas tumultus a tabella alsó felében. Ha szigorúan a pontszámot nézzük, 12-vel még mindig a piros-kékek helyzete a legrosszabb, ugyanakkor a hátralevő fordulók kedvezhetnek a Vasasnak: három közvetlen rivális, ebből kettő hazai pályán, idegenben meg az a Honvéd, amelyik egyelőre képtelen nyerni a Bozsik Arénában. A teljes letargiából ébredező Vasas-szurkolókat azért óva intenénk: a felzárkózás után a legfontosabb Angyalföldön, hogy ne szakadjon le ismét a társaság a többiektől, így hiába a több győzelem rangsorol a szezon végén, sokkal többet érne most három döntetlen, mint egy siker és két vereség – ezzel nem jutna három ponthoz közvetlen rivális sem. Nyilván a Vasasnál kilenc pontban reménykednek, de hiába a három nyerhető találka, a csapat hullámzását látva valahogy ez sem tűnik reálisnak.

Hátralevő mérkőzések:

Debrecen (o)
Honvéd (i)
Mezőkövesd (o)

S ha tüntetnek a szurkolók, mert nem megy jól a játék, nincs már meg az önbizalom és a 15 pont sem elég – közbevág majd Pató Pál úr…