„Összességében az edzők az adott bajnokságot, az adott meccset akarják túlélni, és nem egy hosszú távú építkezés folyik a klubok többségénél, persze van, amelyikre ez nem igaz. Ha valaki egy gondos tulajdonos vagy felkészült sportigazgató lenne, akkor minél több játékost próbálna minél korábban beépíteni, mert látjuk, hogy a nemzetközi piacon a 18-23 évesek a legdrágábbak. Ha tehát valaki gazdaságilag is meg akar alapozni egy klubot és nem csak a közvetítési jogokból vagy a szerencsejátékból érkező forrásokra akar támaszkodni, akkor ki kell építeni egy ilyen előrejutási rendszert a fiataloknak, hogy tudjon jövedelmet generálni ezek eladásából is” – mondta nagyjából egy éve, 2022 januárjában Csányi Sándor az M4 Sport stúdiójában.
Az MLSZ elnöke akkor többek között azt mondta, hogy – szakértői véleményekre alapozva – úgy látja, a magyar fiatalok beépítésének gátja nem a szűk (12 csapatos) NB I-es mezőny, hanem az élvonalbeli klubok túlságosan rövid távú gondolkodása.
Az elnök szavait nem sokkal később tettek követték, Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség sportigazgatója egy márciusi konferencián ismertette, hogy a szövetség új ösztönzőrendszert vezet be az NB I-es klubok körében, a koncepció célja pedig nem más, mint hogy
minél több fiatal magyar labdarúgó kerüljön az élvonalbeli bajnokság és csapatok közelébe.
A Nemzeti Sport Online beszámolója szerint a sportigazgató a felcsúti konferencián elmondta, Európa-szerte több játéklehetőséghez jutnak a 21 év alatti labdarúgók, mint Magyarországon, ráadásul itthon az utóbbi három-négy évben nem csak hogy nem nőttek, inkább csökkentek a fiatalok játékpercei az élvonalban. Éppen ezért alkottak meg egy új pontrendszert, amelynek ha minden elemét teljesítik a klubok, akkor a szezon végén 325 millió forintos támogatást kapnak.
A kisvárdai kapus, Hindrich Ottó kapta eddig a legtöbb játéklehetőséget az U21-es játékosok közül (Fotó: kisvardafc.hu)Az ötlet nem mindenkinek nyerte el a tetszését, és ennek leginkább Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója adott hangot.
„Ez a mesterkélt [fiatal]szabály bizonyos csapatok ellen van, többek között ellenünk is. Ugyanis, aki a mi akadémiánkon már 6-7 éve szerepel, és adott esetben már felépítenénk, de nincs meg a magyar állampolgársága, nem kapja meg a lehetőséget, mert nem játszhat, holott az eddig Magyarországon is érvényben lévő UEFA-szabály őket is hazai játékosnak minősíti. Halljuk az MLSZ kritikáját, hogy a környező országokban mennyi fiatal játszik. Azt elfelejtik hozzátenni, hogy például Salzburgban 12 fiatalból 10 külföldi, nálunk nem játszhat a külföldi. Tehát versenyhátrányban vagyunk. Azt is elfelejtik hozzátenni, hogy 7573 labdarúgóból választhat a 10 akadémia játékost, Madridnak az egyik kerületében több igazolt labdarúgó van. Ezeket az információkat sajnos nem osztják meg, nincsenek felkészülve, nincsenek tájékozódva. Azt gondolom, ez egy szélmalomharc, nekem ebben nem kell részt venni, aki gondolja, csinálja. A következő szezontól más feladatot kell találnom” – mondta még májusban Révész, aki végül maradt, és megoldást is talált a helyzetre. De erről kicsit később…
Térjünk vissza még egy pillanatra a pontszámításra, amely az alábbiak szerint néz ki a 2022–2023-as idény kezdetétől:
- minden U21-es (a jelenleg is zajló szezonban 2002-ben, vagy az után született) magyar labdarúgó 10 pont/perc,
- minden további (azaz idősebb) magyar labdarúgó 1 pont/perc.
A kluboknak a maximális támogatási összeg (325 millió forint) megszerzéséhez 29 700 pontot kell szerezniük, azzal a kitétellel, hogy ennek legalább felét (14 850 pontot) U21-es magyar játékos pályára küldésével megszerzett pontok adják.
Ez a gyakorlatban – ahogy azt Simek Péter, az M4 Sport szakértője bemutatta – annyit tesz, hogy ha például az egyik klub mind a 33 mérkőzésén végig a pályán tud egy U21-es magyar játékost, akkor akár további 10 légióssal is felállhat, pontosan eléri a 29 700 pontos „álomhatárt”. Ehhez kapcsolódva Vági Márton, az MLSZ főtitkára a szövetség 2022-es éves közgyűlésén úgy fogalmazott: „Az elmúlt 12 év kiemelt kormányzati támogatásának, a klubok felé nyújtott szakmai segítségnek és ösztönző szabályoknak, joggal várható el az, hogy az NB I-es egyesületek legalább legalább 20-22 mérkőzésen lehetőséget adjanak U21-es játékosoknak.”
Nézzük, hogy sikerült ez eddig a kluboknak…
Bocskay Bertalan rendszeresen játéklehetőséget kap a Honvédban (Fotó: honvedfc.hu)ÉLEN A HONVÉD, A FERENCVÁROS A SEREGHAJTÓ
Az alábbi statisztikákban szereplő adatok az OTP Bank Liga 2022–2023-as idényének 1. és 16. fordulója között lejátszott mérkőzésekre vonatkoznak. Fontos kiemelni, hogy a szezon első feléből két mérkőzést is elhalasztottak, így azok egyelőre nem szerepelnek a kimutatásokban (a ZTE–FTC mérkőzést január 24-én, a Paks–FTC találkozót pedig február 1-jén pótolják).
A játékperceknél fontos, hogy a cikkben található táblázatban a mérkőzések rendes játékideje számít, a hosszabbítások nem – ez alól a meccs végi hosszabbításban pályára lépő játékosok jelentenek kivételt, ők az adott meccsen 1 percet kapnak a statisztikánkban.
A szezon első felében 43 U21-es magyar, vagy magyar állampolgársággal is rendelkező kettős állampolgárságú labdarúgó lépett pályára az NB I-ben. Ahogy a táblázatból is látszik, a legtöbb játékost, szám szerint hatot-hatot a Puskás Akadémia és a Paks adja, míg a lista végén a címvédő és listavezető Ferencváros áll. Sztanyiszlav Csercseszov eddig egyetlen U21-es magyart sem küldött pályára, ám Barczi Róbert a korábban már idézett tavaly tavaszi konferencián minden bizonnyal éppen az FTC-re gondolva úgy fogalmazott, „nem tragédia, ha a lehetőséggel nem él mind a tizenkét csapat, hiszen van, amelyik együttes nemzetközi kupaszereplésre készül”.
Sokkal fontosabb a következő diagram, amelyen az látszik, hogy a csapatokban összesen mennyi játékpercet kaptak az U21-es magyar játékosok, és hogy ennek köszönhetően mennyi pontnál járnak csak a fiatalok szerepeltetéséből a csapatok. A lista élén a Budapest Honvéd áll, amely már félidőben teljesítette az MLSZ feltételeit (3042 perc), azaz a szezon végén biztosan megkapja a 325 millió forintos támogatást. A kiesés elől menekülő kispestiek természetesen a Magyar Futball Akadémia támaszkodnak, Bocskay Bertalan, Szabó Alex és Kocsis Dominik rendszeresen játéklehetőséget kap, mellettük pedig Kerezsi Zalán és Keresztes Noel lépett még pályára. A Honvédot a dobogóra hajtó Puskás Akadémia követi (2255 perc). A felcsútiaknál a csángó származású Corbu Marius játszik rendszeresen, ráadásul ő már négy góllal és egy gólpasszal is segítette Hornyák Zsolt csapatát. Magyar válogatott azonban minden bizonnyal nem lesz, miután idén szeptemberben igent mondott a románok megkeresésére (az okok itt). A harmadik helyen jelenleg a DVSC áll, elsősorban a már a felnőttválogatottban is bemutatkozó Baráth Péternek köszönhetően.
A Vasas, a Kisvárda, a ZTE és a Mezőkövesd 1300 és 1100 perc között áll a fiatal magyar játékperceket vizsgálva, és minden esélye megvan, hogy teljesítse a maximális támogatási összeg megszerzéséhez szükséges feltételeket, míg a KTE-nél, az Újpestnél, a Paksnál, a MOL Fehérvárnál és a már említett FTC-nél egyelőre az ezret sem éri el a fiatalok összesített játékperce, így ott elképzelhető, hogy nem sikerül teljesíteni minden feltételt.
A szezon első felében a Kisvárda kapusa, Hindrich Ottó volt a legtöbb játékpercet kapó (1170), szabályoknak megfelelő U21-es labdarúgó: az első 13 fordulóban egyaránt pályára lépett, ám november elején egy edzésen eltörött a karja, így az utolsó három őszi körben nem segíthette a csapatát. Hindrich nyáron érkezett a rétközi együtteshez, így nem nehéz kitalálni, hogy Révész Attila elsősorban vele szeretné teljesíteni a fiatalszabály feltételeit – úgy tűnik, erre minden esélye megvan, hiszen a kapus neve a téli felkészülési meccseken már újra feltűnt a kezdőcsapatban. A második helyen a már említett Corbu áll, míg a vizsgált játékosok közül a harmadik legtöbb játéklehetőséget Bocskay Bertalan kapta. Az első tízbe a Mezőkövesd, a Vasas, a DVSC, a KTE és az Újpest is ad még játékost. Az alábbi táblázat mind a 43 ősszel pályára lépő U21-es magyar labdarúgót tartalmazza, a kereső segítségével pedig csapatra, születési évre és posztra is szűrhetünk.
Katona Bálint a szezon első felének legeredményesebb játékosa (Fotó Kecskeméti TE/Facebook)A gólt is szerző U21-es magyar játékosok közül kiemelkedik a Ferencváros kölcsönjátékosaként a Kecskemétet erősítő Katona Bálint, aki a második helyen álló csapatához hasonlóan remek félszezont zárt. A 20 éves támadó középpályás már öt gólnál jár, emellett egy gólpasszt is jegyez. Katonát csak a négygólos Corbu közelíti meg, a ZTE két csatára (Szalay Szabolcs, Németh Dániel), illetve a debreceni Baráth Péter két-két gólnál jár, míg Szabó Bálint (Újpest) és Kerezsi Zalán (Honvéd) eddig egy-egy góllal segítette a csapatát.
Az alábbi diagramokon a szezon első felében gólt, illetve gólpasszt jegyző U21-es magyar játékosok találhatók meg.
Az őszi szezonban pályára lépő 309 labdarúgónak 14 százaléka (43) volt U21-es magyar játékos, az összes játékpercből (186 120) pedig mindössze 7,6 százaléknyit (14 152) kaptak meg ezek a labdarúgók, így összességében elmondható, hogy óriási áttörést egyelőre nem hozott a fiatalszabály, a legtöbb klub csak a támogatási összeg feltételeinek eléréséhez szükséges egy fiatalt játszatta ősszel.
A szezon második felében természetesen folytatjuk az adatok feljegyzését, az idény végén pedig ismét jelentkezünk.
AZ M4 SPORT ÉS AZ M4SPORT.HU TOVÁBBRA IS ÉLŐBEN KÖZVETÍTI A LABDARÚGÓ NB I ÖSSZES MÉRKŐZÉSÉT.
OTP BANK LIGA
17. FORDULÓ
Január 28., szombat
14.30: Kisvárda–Paks
17.00: DVSC–ZTE
19.30: Ferencváros–Vasas
Január 29., vasárnap
13.00: Mezőkövesd–Puskás Akadémia
15.30: Újpest–Budapest Honvéd
17.30: Kecskemét–MOL Fehérvár
