De kicsit vissza még a téli szünet intézményéhez, pláne a mostanihoz, amely hossza és naptári pozitúrája miatt merőben eltért a korábbiaktól. A csapatok jelentős része a 16. forduló után szabadságra vonult, de csupán néhány hétre, hogy december elejétől egy bajnoki meccsekbe még nem kifutó alapozást produkáljon. A karácsony lényegében kettészelte ezt és a felkészülés élesebb részét, január elejétől egymást érték a csapatoknál az edzőmeccsek, külföldi edzőtáborok – azaz az éles gyakorlás a bajnokság folytatására.
Ahogy azt már megszokhattuk, az NB I-es klubok jelentős része a törökországi Belekbe utazott (sőt, néhány másodosztályú is csatlakozott hozzájuk), amely nemcsak időjárási okok miatt előnyösebb a januári Magyarországnál, de a helyi futballkomplexum rendszerint összekukorékolja ilyenkor Közép-Európa nagyjából azonos szinten lévő társaságait, amelyek tényleg éles, kimondott erőfelmérőnek számító mérkőzéseket tudnak egymással játszani. Meg az sem tesz rosszat a közösségnek, ha az edzések és meccsek utáni regeneráció ilyen környezetben történik:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az NB I-es csapatok külföldi edzőtáborai:
Törökország: Debrecen, Kecskemét, Kisvárda, Mezőkövesd, Paks, Újpest, Vasas
Spanyolország: Ferencváros, Puskás Akadémia
Horvátország: Fehérvár, Honvéd
(A ZTE nem utazott – Zalaegerszegen játszott három edzőmeccset.)
A téli felkészülés másik fontos aspektusa a keretek átalakítása, ebben a tekintetben viszont egyelőre a szokásosnál kisebb a mozgolódás: a Mezőkövesd az egyetlen csapat, amelyhez háromnál több játékos érkezett, de három is csupán a Kecskeméthez. Igaz, az átigazolási szezon február közepéig tart, nem példa nélküli, hogy a csapatok az utolsó napokban táraznak be még néhány játékossal – emlékezhetünk, tavaly Zivzivadze az utolsó pillanatokban került Újpestre és utána egyértelműen a tavasz legjobbja lett –, szóval minden bizonnyal várhatóak még változások, az viszont egyértelmű, hogy az eddigieknél jóval kevésbé aktív a piac, Laidouni állítólagos kérőin kívül nincs is nagyon min csámcsogni a transzferguruknak.
A legfőbb kérdés azonban az, hogy a szokásosnál hosszabb téli szünet adta lehetőségeket mennyire tudták kihasználni a csapatok? Ne feledjük, még a karácsonyi pihenővel együtt is szinte több idejük volt, mint egy nyári alapozás során, a keretek egyben maradtak, s szinte hihetetlen, de a szünetben edzőváltást sem jelentettek be – az egyetlen változás nem is változás: Huszti Szabolcs stabilizálta helyét a fehérvári kispadon.
Természetesen a tavaszi szezon fog választ adni a kérdésre, miszerint mennyire tudja megbolygatni a mezőnyt a pihenő, mindenesetre igyekeztünk kontextust és keretet szabni ezeknek a változásoknak, s megvizsgáltuk, az eddigi „hagyományos” téli szünetek milyen változásokat hoztak.
(Ehhez hasonló hosszúságú szezonközi pauza talán csak a koronavírus első hullámakor volt, de lényegesen más körülmények között, hiszen a játékosok nagyrészt otthon edzettek, sokkal inkább az időszak átvészeléséről, mintsem a forradalmi újításokról szólt az az időszak).
A bajnoki cím kérdése
Néhány éve ez inkább tény, mint kérdés, a Ferencváros most is abszolút dominál, úgy vezet nyolc ponttal, hogy két meccsel kevesebbet játszott a többieknél. A Fradi egy éve ilyenkor mindössze egyetlen ponttal vezette a bajnokságot a Kisvárda, Puskás duó előtt, a végén mégis 12-vel nyerte meg, abszolút látható tendencia, hogy a tavaszi szezon során egyszerűen olyan tempót diktál, amelyet az üldözők meg sem próbálnak felvenni.
A Ferencváros előnye a téli szünetben és a bajnokság végén:
2022/2023: 8 pont (-2 meccs) -> ?
2021/2022: 1 pont (-2 meccs) -> 12 pont
2020/2021: 7 pont (-2 meccs) -> 20 pont
2019/2020: 4 pont (-1 meccs) -> 12 pont
2018/2019: 5 pont -> 13 pont
Legutóbb a 2017/2018-as szezonban, azaz már öt éve fordult elő, hogy tavasszal fordult az első hely sorsa, ráadásul akkor 19 forduló is lement ősszel, a Ferencváros nyeregben volt, a Fehérvár azonban eltűntette azt a három pontot a tavaszi 14 alatt. Ez volt igazából az utolsó izgalmas bajnokság – legalábbis ami az első helyezettet illeti –, az utolsó előtti fordulóban avathattunk bajnokot. A legizgalmasabb kiírásként azonban nem ezt, hanem az egy évvel korábbit szoktuk emlegetni: az utolsó fordulóban kvázi döntőt játszott a Fehérvár és a Honvéd, utóbbi húzta be. A fent említetten kívül ez volt a másik alkalom, hogy az első hely sorsa átvándorolt tavasszal, de a januárt ekkor a Vasassal kiegészülve mindhárom csapat 34 ponttal élte meg, így ez nem számított kimondott szenzációnak.
Talán egyetlen eddig nem látott tényező szúrhat ki most a Fradival, de ez is inkább édes teher – az Európa-liga-nyolcaddöntő. A korábbi tavaszok nem éppen a csütörtök-vasárnap ritmusról és a folyamatos rotálásról szóltak az FTC-nél, sokkal inkább már a következő selejtezősorozatra készült kényelmesen a bajnokságban a csapat. Mindamellett, hogy bízunk benne, jó sokáig kell a kettős terhelést megoldania Csercseszovnak, nem valószínű, hogy mindez veszélyezteti a Ferencváros újabb elsőségét, nemcsak a zöld-fehérek ereje, de a többi csapat lemondó magatartása miatt sem.
Meglepő lenne, ha idén májusban nem készülne hasonló kép (fotó: MTI/Illyés Tibor)A dobogósok
A téli szünetben felvett alakjában nagyjából négy részre lehet osztani az OTP Bank Liga tabelláját (a bajnokság sajátja, hogy ez szerencsére hétről hétre képes változni) – a dobogóért pillanatnyilag a Kecskemét, Puskás Akadémia, Kisvárda triumvirátus áll sorba. A második, harmadik helynek pedig nem feltétlenül a szezonvégi érmek, szelfik és pezsgők miatt van jelentősége, ezek vezetnek még automatikusan a Konferencia-liga selejtezőibe.
Mindenképp a Kecskemét és a Puskás mellett szól, hogy a 12 csapatos bajnokság nyolc évvel ezelőtti bevezetése óta nem volt még olyan, hogy a téli dobogósokból legalább kettő ne ért volna oda a szezon végén is. A legjobb tavaszi hajrázó e tekintetben egyértelműen a Puskás Akadémia, amely 2020-ban és 2021-ben is felfurakodott egy erős második félszezonnal, utóbbi során ráadásul a hatodik helyről küzdötte fel magát másodiknak.
Szintén ugyanekkora mértékű a legnagyobb esés is, igaz, az mindössze 14 forduló alatt: 2016-ban a második Újpestből május végére hatodik helyezett lett, miközben a téli hetedik (!) DVSC felért a Fradi és a Fehérvár mögé harmadiknak. Más kérdés, hogy ebben a szezonban volt teljes a káosz a középmezőnyben – a végig utcahosszal vezető Ferencváros mögött hat csapat is három ponton belül állt.
Az ősz csodacsapata továbbra is a bennmaradásért megy, minden további csak ez után (fotó: MTI/Illyés Tibor).Nagy kérdés, hogy mi lesz az ősz csodájának számító Kecskeméttel, de a korábbi évek nem azt mutatják, hogy stabil ezüstéremből egykönnyen kiesési gondok lehetnek. A KTE-nél pedig továbbra is a biztos bennmaradás az elsődleges cél, minden más csak a hab a tortán, amelyet Szabó Istvánék egyelőre nem restellnek az ellenfelek arcába vágni.
A kiesés ellen
A Fradi kiemelkedése óta lényegében erről szól az OTP Bank Liga: 11 csapat küzd a bennmaradásért, ami egyfelől nem biztos, hogy egészséges, másfelől viszont garantálja az izgalmas véghajrát, az átfedéseket az utolsó fordulóban. A bajnokság jelenlegi lebonyolításában mindössze egyetlen olyan szezon volt, amikor a 33. fordulóra már kérdések nélkül fordultunk rá, a másik hat alkalommal viszont tényleg a legvégéig izgulni kellett – itt érdemes megemlékezni a 2018-as eseményekről, amikor konkrétan a mezőny fele fölött ott lógott a Damoklész-féle kard az utolsó nap előtt, végül a Diósgyőr egy 88. percben szerzett góllal maradt bent. De legalább ennyire emlékezetes két évvel később az a bizonyos debreceni felső léc, amikor nagyjából másfél centi eredményezte a Paks első osztályú tagságát.
A legfontosabb kérdés most, hogy a tabellán nagyon egyben helyezkedő hátsó négyesen – Mezőkövesd, Újpest, Honvéd, Vasas – túl van-e még csapat effektív veszélyben. Az adekvát válasz, hogy a matematikai bennmaradásig persze, de ha visszanyúlunk az elmúlt évekhez, hiába az izgalmak a végén, valahogy szinte mindig azok járnak pórul, akik szezon közben is csak üldöznek, ez azért elég stresszes műfaj egy labdarúgónak. S akkor most tessék kapaszkodni: a jelenlegi lebonyolítással eltelt hét szezonban 14 csapat esett ki, ebből mindössze három olyan, amely nem volt a vonal alatt már a téli szünetben is!
Az OTP Bank Liga kiesői a 12 csapatos bajnokságban:
2021/2022 – téli szünet: 11. MTK, 12. Gyirmót | szezon vége: 11. MTK☑️, 12. Gyirmót☑️
2020/2021 – téli szünet: 11. Budafok, 12. Diósgyőr | szezon vége: 11. Diósgyőr☑️, 12. Budafok☑️
2019/2020 – téli szünet: 11. ZTE, 12. Kaposvár | szezon vége: 11. Debrecen✖️, 12. Kaposvár☑️
2018/2019 – téli szünet: 11. Kisvárda, 12. Haladás | szezon vége: 11. MTK✖️, 12. Haladás☑️
2017/2018 – téli szünet: 11. Balmazújváros, 12. Mezőkövesd | szezon vége: 11. Balmazújváros☑️, 12. Vasas✖️
2016/2017 – téli szünet: 11. MTK, 12. Gyirmót | szezon vége: 11. MTK☑️, 12. Gyirmót☑️
2015/2016 – téli szünet: 11. Puskás Akadémia, 12. Békéscsaba | szezon vége: 11. Puskás Akadémia☑️, 12. Békéscsaba☑️
Mindez persze választ ad a „kik vannak biztonságban”-kérdésre is, honnan lehet kiesni 16 forduló alatt? Statisztikák szerint a hatodik hely a lélektani határ, az MTK vitte véghez ezt a ’bravúrt’ 2019-ben, kilencpontos előnyt kidobva az ablakon a 11. helyezetthez képest. A fővárosiak teljesen beleálltak a földbe, mindössze négy pontot gyűjtöttek tavasszal, a DVTK elleni győzelmet megelőzte és követte is egy hatmeccses nyeretlenségi sorozat, így sikerült a hatalmas zuhanás. Egy évvel korábban valami hasonló esett meg a Debrecennel: a hetedikként telelő csapat Vitelki Zoltánnal 4–0-ra kiütötte az Újpestet a tavaszi rajton, majd további biztató eredmények után beleállt a földbe: 11 meccsen kilencszer kikapott. Mindkét eset tehát meglehetősen szélsőséges, ebben a tumultusban csak egy elképesztő negatív spirál tud középcsapatból kiesőt csinálni, ami persze most sem elképzelhetetlen.
Ezzel együtt nincs könnyű dolga a hátul lévő négy csapatnak, mert első körben a közvetlen riválisoktól kell meglógni, amelynek nagyon fontos kulcsa lehet az egymás elleni meccsek megnyerése.
Ha közelebbről is vizsgáljuk őket, a legnagyobb változások Mezőkövesden történtek, lapzártánkig hét érkezőt jelentett be a klub. Jó kérdés, hogy közülük ki lehet igazán Kuttor Attila segítségére, mennyi idő lesz játékba lendülni a fél éve klub nélkül tengődött légiósoknak, milyen állapotban van a legnagyobb névnek számító, de súlyos sérülésből visszatérő Nagy Dominik?
Mindenesetre érdemes kihangsúlyozni, hogy a Kövesd 2016-os visszajutása óta szinte mindig kiesőjelöltként van elkönyvelve a szezon előtt, s mégis mindig gond nélkül abszolválja a bennmaradást. Tóth Lászlóék most is felismerték, hogy ehhez változtatni kell, ha ez a megfelelő irányba történt, most sem lehet baj a csapattal. Ezzel együtt – ez csak egy szimpla megérzés – a csapatban most nem érződik akkora erő, mint az elmúlt években, az őszi bravúrgyőzelmek (Fradi, Újpest, Kecskemét) jelentős mértékben a kapus Piscitelli elképesztő parádéjának is volt köszönhető. Egy ilyen hosszú téli szünet tud ezen változtatni.
A Kövesdhez hasonlóan az Újpest is jobb gólkülönbségének köszönheti, hogy a vonal felett tartózkodik, ezzel együtt nem a lila-fehérek legsikeresebb félszezonját hagytuk magunk mögött, kicsúcsosodva egy történelmi vereséggel záruló derbiben. Ami viszont mindenképp Kruscsicsék mellett szól: a már említett 2016-os zuhanás óta hatból ötször jobb pozícióban végzett, mint ahogy a téli szünetben állt, az elmúlt két évben ez látványos javulás volt: tavaly öt, előtte három helyet sikerült felkapaszkodni.
Az Újpest az egyetlen magyar csapat, amelyik még soha nem esett ki az első osztályból, ez viszont további terheket rak a játékosokra, mostanában igen jól kezelték. Ha jön a szokásos újpesti tavasz, akkor most sem lehet baj a IV. kerületben, ha a Kruscsics által szorgalmazott téli rendrakás nem ment végbe, még akár bajba is kerülhet a csapat.
Pedig az őszi szezonban szinte minden meccsét tudta dominálni az Újpest, a labdabirtoklással, lövésekkel, egyáltalán a támadásokkal foglalkozó statisztikákban ostromolja a Ferencváros értékeit (sőt), gyatra helyzetkihasználása és védekezése miatt viszont az odaálló mérkőzéseket sem tudta megnyerni. Egy ilyen hosszú téli szünet tud ezen változtatni.
A Honvéd teljesítménye szigorúan monoton csökken a 2020-as években – két szezonnal ezelőtt az utolsó előtti fordulóban harcolta ki a bennmaradást, tavaly az utolsóban, ennél tovább már nincs, ha továbbra is élvonalbeli csapatban gondolkodnak Kispesten. Márpedig abban gondolkodnak: a játékoskeretet tekintve csak Benczenleitner Barna tért vissza eddig győri kölcsönjátékából, a klubszékházban viszont annál nagyobb volt a jövés-menés a leállás alatt. Előbb ügyvezetői poszton volt egy Kuncsere – Gábor helyett Gergely –, majd Simon Miklósnak köszönték meg évtizedes munkáját az MFA szakmai igazgatójaként, székét Fehér Péternek adta át.
Hatással lesz-e a pályán mutatott teljesítményre? Mi kell ahhoz, hogy újra a dobogóesélyes, kupagyőztes Honvédot lássuk, ne ezt, amelyik két éve tényleg csak szenved? Jórészt ezek a kérdések foglalkoztatják a szurkolókat, akik annak azért mindenképp örülhetnek, hogy Dean Klafuricék folyamatosan fiatalítanak a csapaton, s egyre több saját nevelésű játékos kapja meg a lehetőséget a felnőttcsapatban. A légiósokkal kiegészülve ez a csapat viszont eléggé döcögött, kissé színtelen-szagtalan volt az ősszel. Egy ilyen hosszú téli szünet tud ezen változtatni.
12. helyen a Vasas fordul rá a tavaszra, amely ahhoz képest, hogy az első kör legvégén tudott csak meccset nyerni, még nincs is olyan rossz helyzetben: egy pontra a kilencediktől. A visszatekintés már annál kevésbé ígér jót Angyalföldön: eddigi három 12 csapatos szezonjában a csapat egyszer sem tudott előrelépni tavasszal, kétszer stagnált, egyszer meg a mezőny végére pottyant vissza. Az NB II-ben viszont láttunk tavaszi feltámadásokat a Vasastól, kérdés, hogy Nagy Miklósék egy osztállyal feljebb is tudnak-e hasonló téli varázslatot végrehajtani, mert amennyit böjtölt a visszajutásért a csapat, nagy kudarc lenne, ha csak átszállójegye lenne az OTP Bank Ligába. A piros-kékek első néhány meccse sorsdöntő lehet a bennmaradás szempontjából: idegenben játszanak a Fradival és a Puskás Akadémiával, majd kupameccsen fogadják a Honvédot és az Újpestet. Kondás Elemér szupertitkos edzőmeccsel készítette csapatát az őrült rajtra, amelyen a Vasasnak a támadásvezetést kellett gyakorolnia, mert egyértelműen a kevés rúgott gólja miatt áll ott a tabellán, ahol. Egy ilyen hosszú téli szünet tud ezen változtatni.
A Vasas xG-mutatója jóval a mezőny alatt.Egy dolog viszont biztosan nem változik: a labdarúgó NB I valamennyi mérkőzése tavasszal is élőben az M4 Sporton és az m4sport.hu-n!
OTP Bank Liga, 2. fordulóból elhalasztott mérkőzés:
január 24., kedd, 18:00
ZTE–Ferencváros
OTP Bank Liga, 17. forduló:
január 28., szombat:
14:30 Kisvárda-Master Good–Paksi FC
17:00 Debreceni VSC–ZTE FC
19:30 Ferencvárosi TC–Vasas FC
január 29., vasárnap:
13:00 Mezőkövesd Zsóry FC–Puskás Akadémia FC
15:30 Újpest FC–Budapest Honvéd FC
17:30 Kecskeméti TE–MOL Fehérvár FC